Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Balatonszárszó 1943, 1993 Fölemelkedésünk alapja a külgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) Az 1943-as szárszói találkozó úgy kötődik a magyar megújhodási, modernizációs folyamatokhoz, hogy ez is a várható változásokra, realitásokra akarta közös gondolkodással fölkészíteni a nemzetet. Az ötven évvel ezelőtti Szárszó üzenete az 1993-ashoz sajátos és fontos - mert ezeréves pató páli örökségünkben a sorsformáló akarat és a felkészülés a jövőre mindig is pozitív jelentéstartalmat hordozott. Most is éppúgy mérlegelnünk kell a változásokhoz való alkalmazkodás célszerűnek látszó formáit, mint akkor... 1993-ban azonban hál' istennek nem '43-at írunk, nem közelít háború, megszállás, új rendszerváltozás, a függetlenség elvesztésének veszélye sem fenyeget. A közös gondolkodást nemzeti érdekekről és értékekről, cselekvési programokról más tényezők teszik időszerűvé. A világ mintegy negyedszázada ugyanis a globális fejlődés korszakába lépett, országok, nemzetek sorsa jóban-rosszban mindinkább egybefonódik. Látnunk kell, hogy a posztindusztriális társadalomba átlépő világ modellváltási kínokkal küszködik, jelenleg is recessziótól szenved, a nukleáris konfrontáció veszélyének meggyengülésével egyszersmind a nemzetközi együttműködés is meggyengült. Tehát az egész világon megnövekedett a bizonytalanság a jövőt illetően, nem csak nálunk. Magyarországon is érzékelhető egyfajta növekvő bizonytalanság: lesz-e az országnak jövője, a nemzeti sors alakítására képes, felelősségteljes kormányzata? Ezért nagy jelentőségű ilyen esetekben az együttes nemzetpolitikai gondolkodás és cselekvés.- Nem vezethetnek-e az ilyen közös gondolkodások, fórumok a parlamenti keretek, pártok jelentőségének és tekintélyének a csökkenéséhez?- Semmiképpen sem lehetnek ellentétei a pártformációkra épülő politikai struktúráknak, hiszen ezeket a demokratikus világ a parlamentáris rendszer alapvető fenntartóinak tekinti. Sót, éppen a nemzeti kohézió erősítése segíti elő a parlamentáris demokrácia, az ország gazdasági és politikai modernizációjához szükséges előfeltételek megteremtését. Az európai integrálódáshoz világos és megvalósítható nemzeti stratégia szükséges. Ha Szent István napjára gondolunk, és keressük a mai összefüggéseket, azt is látnunk kell, hogy a magyar nemzet modernizációs szempontból most már az ötödik nekifutásnál tart. A sikeres - s végeredményben autokratikus - szent istváni modernizációt az első világháború előtti fél évszázad nemzeti liberális modernizációja követte, a harmadik próbálkozás volt a Bethlen István-féle konzervatív konszolidáció történetileg rövid lélegzetű korszaka, majd jött a szocializmus jelszavával végrehajtott torz sztálini modernizációs kísérlet, illetve reformkommunista törekvés. Ami majd négy éve zajlik, az már az ötödik felzárkózási hullám... Hozzá kell tennünk: 1956 megkésett örökségeként a magyar társadalom az elmúlt negyedszázadban - ha erőteljes hullámzásokkal is - történelmi sorstársainál jóval nagyobb mértékben hagyta hátra a sztálinizmus örökségét, így három és fél évvel ezelőtt kedvezőbb esélyekkel vághatott neki a jelenlegi átalakulási folyamatnak.- Ön szerint milyen kérdéskörökben léphetünk előre a szárszói konferencián?- Elő kell segíteni az érdek- és értéktisztázási folyamatokat. A kollektív értékrend fél évszázados dominanciájának reakciójaként már-már szélsőséges, olykor-olykor a 19. századi vadkapitalizmusra emlékeztető formában tört felszínre az egyéni érdek. A nemzet politikai energiáinak túl nagy része fecsérlödik el pártpolitikai küzdelmekben. Meg kell találjuk a nemzeti érdek, egyéni és pártpolitikai érdek jobb összhangját, valamint a nemzetközi folyamatokhoz való Kékesdy Károly felvétele alkalmazkodás követelményeinek s nemzeti érdekérvényesítést lehetővé tevő célszerű formáinak összehangolását.- A népi mozgalmakat sokszor érte az a kritika, hogy nem számolnak eléggé a nemzetközi környezettel...- Globális világunkban a nemzeti érdekekért síkraszálló erők nem folytathatnak struccpolitikát a nemzetközi kapcsolatokban, nem vállalhatják a parlagiság, a szekértábor, az elzárkózás bélyegét, hiszen nemzeti modernizáció századunk végén csak a világ fejlődési irányzataival, szellemi áramlataival összhangban bontakozhat ki. Korunk kihívásai globális természetűek, de ezeket a kihívásokat az egyes államok csak saját fejlődéstörténeti örökségük, adottságaik, mozgásterük figyelembevételével tudják megválaszolni. A mi alapvető kihívásunk az európai nemzetközi felzárkózás, ennek sikeres megválaszolása pedig Íjártokon és pártpolitikákon feüU közös nemzetstratégiai érdek. Ezért kell körbejárnunk a nemzeti sors alakításának fő területeik megvitatnunk a megújhodás politikai, gazdasági, tudományos, kulturális összefüggéseit. A nemzeti jövő építésének sikeressége érdekében a lehető legszélesebb egyetértést és együttműködést kell kialakítanunk.- Ön szerint miért és mennyiben fontos a nemzet életében a biztató jövőkép?- Már a Biblia is felhívta a figyelmet arra, hogy' elpusztul az a nemzet, amelynek nincs látomása a jövőről. A jövő megalkotásához azonban rend, nemzeti önismeret és fegyelem is szükséges, amint azt Barankovics István éppen ötven éve hangsúlyozta. A Magyarország európai felzárkóztatásához szükséges nemzetközi erőforrások és a bizalom megszerzése azonban nem képzelhető el rend, törvényesség és stabilitás nélkül - mindezekhez viszont szintén nemzeti egyetértés szükséges.- És a „jelenképünk" is adhat bizakodásra okot?- Magyarország már megtalálta azt a keretet, amelyben a nemzeti modernizáció kibontakozhat. Ez ma már a '43-as szárszói gondolattól eltérően nem valamiféle harmadik utas fejlődés, kompországi státus, hanem integrálódás nemzeti sajátosságaink alapján a nemzetközi, elsősorban európai kapcsolatok rendszerébe. A magyar modernizáció alapvető követelménye azonban az is, hogy' a teljesítményi értékrend a lehető legszorosabban kötődjön a szociális érzékenységhez, a nemzeti szolidaritáshoz. Ezt az ötvözetet pedig a szociális piacgazdaság Európában kialakult modellje valósítja meg a legjobban.- A mostani szárszói találkozón, már a program alapján is nagyobb szerepet kapnak a gazdasági kérdések, mint ötven éve...- A népi, nemzeti erők a század folyamán kisebb fogékonyságot tanúsítottak a gazdasági korszerűsödés, a haszonelvűségen alapuló árutermelés problémái és lehetőségei iránt. Tudomásul 'kell azonban vennünk, hogy a nemzeti korszerűsödés és felemelkedés alapja ma a gazdaság. Külgazdaság-érzékeny kis országban pedig a gazdasági sikerek vagy kudarcok hordozója a külgazdaság, a nemzetközi versenyképesség. Ma ez a korszerű nemzettudat és a nemzeti stratégia alapvető meghatározója. Megyeri Dávid
