Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
„Radikalizmus”- ez olyan lenne, mint sertéshúst árulni Mekkában £ ÉnmindigisáJl^JogteltamalteJ-és a jobboldali mozgalmakkal szemben, „^tífjatt az egész világon tüntettek szélsőségesek, sót voltak összetűzések, amelyek emberéleteket követeltek - Los Angelestól Németországon át egészen Spanyolországig vagy Franciaországig -, addig itt Magyarországon semmi nem történt. Itt senkit sem gyilkoltak meg, és nem gyújtottak fel egyetlenegy házat sem. Ez vonatkozik az antiszemitizmus kérdésére is. Franciaországtól keletre nálunk él a legnépesebb zsidó népesség; van saját gimnáziuma és rabbiképzője, többféle kulturális intézménye. Természetesen minden országban támadhat antiszemita hangulat. Magyarországon azonban az ilyesmi mindig jóval kisebb mértékű volt, mint a térség bármely más államában. Ezért igazságtalanság, hogy uszító kampány folyik Magyarország ellen. Véleményem szerint az összes ilyen jobboldali tendenciákat azok a politikai erők támogatják, amelyek a régi, kommunista rendszer céljait szolgálták. Kívánatos lenne egyszer nemzetközileg is megvizsgálni, ki is áll ezek mögött az események mögött. Die Welt: Mit csinálnak az egykori kommunisták? Antall; Az emberek hajlamosak a feledékenységre. A jót magától értetődőnek tartják, a gonosszal és a rosszal viszont a jelenlegi kormányt azonosítják. A kommunista rezsim idején két évtizeden át biztonságérzet volt alacsony szinten. Ezt a kommunisták utódpártjai most kihasználják. Ismert Litvánia példája. Hasonló törekvések tapasztalhatók más országokban is. Az egykori kommunista pártvezetők Magyarországon megtalálták helyüket a gazdasági életben. Emberek, akik évtizedeken át Marx „Tókéjét" hirdették, ma részesei ennek a tőkének. Gátlástalanul bírálják a kormányt. Én mégis úgy hiszem, a magyar nép van olyan érett és bölcs, hogy nem fogja elősegíteni a kommunisták újbóli hatalomra kerülését. Külső segítség nélkül Magyarországon sem jobb-, sem baloldali radikális pártok soha nem voltak képesek hatalomra jutni. A magyar nép számára idegenek a radikális eszmék. Amikor az első világháború előtt megkérdeztek egy tekintélyes magyar egyetemi tanárt, hogy elvállalná-e egy radikális párt vezetését, ő így válaszolt: „Magyarországon radikális pártot alapítani éppoly ostobaság, mint Mekkában disznóhúst árusító üzletet nyitni"