Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

Pesti Hírlap, 1993.7.29 53 CSIPET, SÓLYOM, PENGE ÉS A TÖBBIEK A2 IDEGENEKRŐL Szelíd szkinhedek vad nézetekkel Húmüímó A bűrfejú fiatalok Egerben a ■ Nemzeti Ifjak Egyesületébe, Hódmezővásárhelyen pedig az Ébredő Magyar Ifjak Tár­sadalmi Szervezetébe tömö­rülnek. Először akkor láttam őket csoportosan, amikor március 15-én —a többi párttal, társa­dalmi szervezettel együtt — koszorúztak a vásárhelyi Kos­suth téren. „Minden idcge­­nellenességet, fajgyűlöletet elutasítunk”, nyilatkozta nemrégiben Schneider Tamás, az egriek ,vezetője\ Irhás József, a Csongrád Megyei Cigányok Szociáldemokrata Keresztény Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a vásárhelyi etnikai kisebbség szószólója pedig külön is megköszönte a leg­utóbbi közgyűlésen azt, hogy a helyi szkinhedekf?), bőrfe­­jűek(?) nem mentek el július 11-én Egerbe. — Azt tanácsolom önnek, hogy ne foglalkozzon ezzel a "kérdéssel — csengetett rám a minap telefonon dr. Bende lá­ván alezredes, Hódmezővá­sárhely rendőrkapitánya, s én kissé elcsodálkoztam a dol­gon. Annál inkább, mert se­hogyan sem találtam nevét la­punk impresszumában, a fő­nökök közölt, akik ugyebár egyébként sem biztatnának ilyesmire. Szóval, még mindig nem a „rettegett" bőrfejűek­­nél Urtunk, dr. Lukács János alezredes, Csongrád megye rendőrfőkapitány-helyettese például azt mondja, hogy csak szakmai megérzései van­nak a megyei szkinhedek lét­számáról. A bűnmegelőzési osztályra, Kotogányné dr. Dobó írón főhadnagyhoz irányít, aki elmondja: — Számszerűleg nem Úri­juk nyilván a bőrfejűeket, csak akkor, ha bűncselekmé­nyeket követnek el. Ám az utóbbi időszakban erre nem volt példa. Meg kell monda­nom, hogy a többségük divat­ból nyíratta le a fejét, hord bakancsot, szöges dzsekit, nem követ semmiféle ideoló­giát. Dr. Sutka Sándor alezredes­nek, Békés megye rendőrfő­kapitány-helyettesének szin­tén ez a véleménye, az egri Nemzeti Ifjak Egyesülete me­­zőberényi nemzetiségi Ugo­­zatáról pedig tőlem hall el­őször. Nekem olybá tűnik, nem a ruha teszi az embert a szkinhedeknél sem. És a mar­cona külső mögött nagyon is emberi vonások rejtőznek. De aztán jó mélyen, mert csak nagy nehezen szólal meg az a több mint tíz bőrfejű fiául, aki e dkk kedvéért a vásárhe­lyi Munkásotthonban össze­gyűlt. — Hány tagja van az egye­­süléinek? — kérdezem Kádár Tibor elnököt, aki civilben Mindszenten hentes. — Harmincán negyvenen lehetünk, ugyanis a szélsősé­gesek, az agresszívak már lc­­morzsolóduk. — Mit szóin Irhát úr kö­­szönetnyilvánitásúhozl — Nem is akartunk el­menni Egerbe. Tüntetés ellen tüntessünk? Ezzel az erővel a bűnözés ellen is demonstrál­hatnánk. Sólyom: Ajtó! például ki beszél, hogy július 18-án mit csináluk az arabok Szegeden, a JATE Dugonics téri épülete előtt? Penge: Előtte két nappal két magyar srácot meg is ver­tek. Csipet: Ha egy magyar kö­vet el valamit, azt rögtön faji alapon ítélik meg, ha cigány, akkor csupán garázdaságnak minősítik. Sólyom.■ Nem az a legfőbb célunk, hogy a cigányokat ki­irtsuk, de mindig provokál­nak bennünket. — Vertetek már meg színes bóráit — Ameddig én vagyok a főnök, addig nem is verünk — szól közbe Kádár Tibor. — Elsődleges célunk a ta­nulás, az önképzés — teszi hozzá Sólyom. — Hallottam már Tóni bá­csi stúdiumairól, de kik vagy­tok valójábant „Én lakatosként dolgo­zom, én Unulok, én is. én is” — hallom mindenünnen, de az egy Kádár Tibor kivételé­vel senki sem akarja felfedni a kilétét. Tartanak a unárok­­tól. a szülőktől, azok főnökei­től. egyszóval az egész világ­tól. Pedig mi csak a történel­münk nagv kérdései iránt ér­deklődünk, mondják szinte egyszerre. Legutóbb az ópuszuszeri Árpád-napra mentek el, úgy negyvenen. A főnökről még az is kiderül időközben, hogy KISZ-ug voit a határőrségnél, ám erre a kétségbevonhatatlan tényre nem a legbüszkébb. Minde­nük dr. Endrey Antal Nemzeti Újságja, így aztán nem csoda, ha Csipet egyszer csak kije­lenti: — Minden baj forrása az, hogy a sajtó zöme idegen kéz­ben van. Sólyom ezt azzal a példával érzékelteti: ha egy szkinhedet megszórnak késsel az arabok, akkor arról cikkeznek, hogy egy fiatalt megkéseltek. Bez­zeg ha fordítva történik az eset, van ám ribillió meg Adolf Hiüer-ezés! — Véletlen az Ébredd Ma­gyar Ifjak Társadalmi Szerve­zet elnevezést Csak azért kér­dem, mert az Ébre dó Magya­rok Egyesülete nem éppen bal­oldali szövetség volt a Horthy­­korszakban. — Semmi közünk hozzá — mondja Kádár Tibor —, mindez csak a véletlen műve. — A nevünk arra utal, hogy fel kell végre ébrednie ennek a negyven évig szellemi kalo­dába zárt nemzetnek, sajnos, mindenki azt hiszi rólunk, hogy szélsőségesek vagyunk, pedig csupán a fiatalságot akarjuk felrázni. — Milyennek találjátok a történelemtanításunkat T — Kétségbeejtóen nemzet­ellenes, még mindig a régi Unkönyveket használják — vélekedik az elnök. — Térjünk vissza a sajtó megítéléséhez Kik is azok az idegenekf — Olvasd el Mónus Áron könyvét, abból megtudod — így Kádár Tibor. — Miből tartjátok fent az egyesületeit — A 18 év alattiaktól 150, az idősebbektől 250 forintot kérünk — szól megint az el­nök, kinek széles válla mögé legszívesebben elbújna Zita, de azért annyit kiprésel ma­gából, hogy Szegeden több mint száz szkinhed van, csak szervezetlenek. Heui is úgy látja, évek telnek el addig, amíg hétköznapi politikai erőként léphetnek fel az ébre­dő magyar ifjak. Csipet azt fejtegeti, hogy olyan vezetők­re lenne szüksége az ország­nak, akik mindenekelőtt a nép érdekeit tartják szem előtt. Kádár Tibor az igazi nemzeti kormány mellett kardoskodik, nagyon nem szereti Horn Gyulát nézni­­hallgatni a tévében, s megint csak oda lyukadnak ki, hogy „ezzel" a sajtóval nem lehet nekimenni a parlamenti vá­lasztásoknak, tulajdonképpen a média 22-es csapdájába esett bele ez a picinyke nép. Azért a végén az egyik fiú hozzájárul monogramjának a közléséhez (K. R.), és meg­­adóan bólogat Sólyom meg­jegyzését hallva: — Az a mi legnagyobb ba­junk, hogy senki sem tudja, kik vagyunk valójában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom