Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Pesti Hírlap, 1993.7.29 53 CSIPET, SÓLYOM, PENGE ÉS A TÖBBIEK A2 IDEGENEKRŐL Szelíd szkinhedek vad nézetekkel Húmüímó A bűrfejú fiatalok Egerben a ■ Nemzeti Ifjak Egyesületébe, Hódmezővásárhelyen pedig az Ébredő Magyar Ifjak Társadalmi Szervezetébe tömörülnek. Először akkor láttam őket csoportosan, amikor március 15-én —a többi párttal, társadalmi szervezettel együtt — koszorúztak a vásárhelyi Kossuth téren. „Minden idcgenellenességet, fajgyűlöletet elutasítunk”, nyilatkozta nemrégiben Schneider Tamás, az egriek ,vezetője\ Irhás József, a Csongrád Megyei Cigányok Szociáldemokrata Keresztény Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a vásárhelyi etnikai kisebbség szószólója pedig külön is megköszönte a legutóbbi közgyűlésen azt, hogy a helyi szkinhedekf?), bőrfejűek(?) nem mentek el július 11-én Egerbe. — Azt tanácsolom önnek, hogy ne foglalkozzon ezzel a "kérdéssel — csengetett rám a minap telefonon dr. Bende láván alezredes, Hódmezővásárhely rendőrkapitánya, s én kissé elcsodálkoztam a dolgon. Annál inkább, mert sehogyan sem találtam nevét lapunk impresszumában, a főnökök közölt, akik ugyebár egyébként sem biztatnának ilyesmire. Szóval, még mindig nem a „rettegett" bőrfejűeknél Urtunk, dr. Lukács János alezredes, Csongrád megye rendőrfőkapitány-helyettese például azt mondja, hogy csak szakmai megérzései vannak a megyei szkinhedek létszámáról. A bűnmegelőzési osztályra, Kotogányné dr. Dobó írón főhadnagyhoz irányít, aki elmondja: — Számszerűleg nem Úrijuk nyilván a bőrfejűeket, csak akkor, ha bűncselekményeket követnek el. Ám az utóbbi időszakban erre nem volt példa. Meg kell mondanom, hogy a többségük divatból nyíratta le a fejét, hord bakancsot, szöges dzsekit, nem követ semmiféle ideológiát. Dr. Sutka Sándor alezredesnek, Békés megye rendőrfőkapitány-helyettesének szintén ez a véleménye, az egri Nemzeti Ifjak Egyesülete mezőberényi nemzetiségi Ugozatáról pedig tőlem hall először. Nekem olybá tűnik, nem a ruha teszi az embert a szkinhedeknél sem. És a marcona külső mögött nagyon is emberi vonások rejtőznek. De aztán jó mélyen, mert csak nagy nehezen szólal meg az a több mint tíz bőrfejű fiául, aki e dkk kedvéért a vásárhelyi Munkásotthonban összegyűlt. — Hány tagja van az egyesüléinek? — kérdezem Kádár Tibor elnököt, aki civilben Mindszenten hentes. — Harmincán negyvenen lehetünk, ugyanis a szélsőségesek, az agresszívak már lcmorzsolóduk. — Mit szóin Irhát úr köszönetnyilvánitásúhozl — Nem is akartunk elmenni Egerbe. Tüntetés ellen tüntessünk? Ezzel az erővel a bűnözés ellen is demonstrálhatnánk. Sólyom: Ajtó! például ki beszél, hogy július 18-án mit csináluk az arabok Szegeden, a JATE Dugonics téri épülete előtt? Penge: Előtte két nappal két magyar srácot meg is vertek. Csipet: Ha egy magyar követ el valamit, azt rögtön faji alapon ítélik meg, ha cigány, akkor csupán garázdaságnak minősítik. Sólyom.■ Nem az a legfőbb célunk, hogy a cigányokat kiirtsuk, de mindig provokálnak bennünket. — Vertetek már meg színes bóráit — Ameddig én vagyok a főnök, addig nem is verünk — szól közbe Kádár Tibor. — Elsődleges célunk a tanulás, az önképzés — teszi hozzá Sólyom. — Hallottam már Tóni bácsi stúdiumairól, de kik vagytok valójábant „Én lakatosként dolgozom, én Unulok, én is. én is” — hallom mindenünnen, de az egy Kádár Tibor kivételével senki sem akarja felfedni a kilétét. Tartanak a unároktól. a szülőktől, azok főnökeitől. egyszóval az egész világtól. Pedig mi csak a történelmünk nagv kérdései iránt érdeklődünk, mondják szinte egyszerre. Legutóbb az ópuszuszeri Árpád-napra mentek el, úgy negyvenen. A főnökről még az is kiderül időközben, hogy KISZ-ug voit a határőrségnél, ám erre a kétségbevonhatatlan tényre nem a legbüszkébb. Mindenük dr. Endrey Antal Nemzeti Újságja, így aztán nem csoda, ha Csipet egyszer csak kijelenti: — Minden baj forrása az, hogy a sajtó zöme idegen kézben van. Sólyom ezt azzal a példával érzékelteti: ha egy szkinhedet megszórnak késsel az arabok, akkor arról cikkeznek, hogy egy fiatalt megkéseltek. Bezzeg ha fordítva történik az eset, van ám ribillió meg Adolf Hiüer-ezés! — Véletlen az Ébredd Magyar Ifjak Társadalmi Szervezet elnevezést Csak azért kérdem, mert az Ébre dó Magyarok Egyesülete nem éppen baloldali szövetség volt a Horthykorszakban. — Semmi közünk hozzá — mondja Kádár Tibor —, mindez csak a véletlen műve. — A nevünk arra utal, hogy fel kell végre ébrednie ennek a negyven évig szellemi kalodába zárt nemzetnek, sajnos, mindenki azt hiszi rólunk, hogy szélsőségesek vagyunk, pedig csupán a fiatalságot akarjuk felrázni. — Milyennek találjátok a történelemtanításunkat T — Kétségbeejtóen nemzetellenes, még mindig a régi Unkönyveket használják — vélekedik az elnök. — Térjünk vissza a sajtó megítéléséhez Kik is azok az idegenekf — Olvasd el Mónus Áron könyvét, abból megtudod — így Kádár Tibor. — Miből tartjátok fent az egyesületeit — A 18 év alattiaktól 150, az idősebbektől 250 forintot kérünk — szól megint az elnök, kinek széles válla mögé legszívesebben elbújna Zita, de azért annyit kiprésel magából, hogy Szegeden több mint száz szkinhed van, csak szervezetlenek. Heui is úgy látja, évek telnek el addig, amíg hétköznapi politikai erőként léphetnek fel az ébredő magyar ifjak. Csipet azt fejtegeti, hogy olyan vezetőkre lenne szüksége az országnak, akik mindenekelőtt a nép érdekeit tartják szem előtt. Kádár Tibor az igazi nemzeti kormány mellett kardoskodik, nagyon nem szereti Horn Gyulát néznihallgatni a tévében, s megint csak oda lyukadnak ki, hogy „ezzel" a sajtóval nem lehet nekimenni a parlamenti választásoknak, tulajdonképpen a média 22-es csapdájába esett bele ez a picinyke nép. Azért a végén az egyik fiú hozzájárul monogramjának a közléséhez (K. R.), és megadóan bólogat Sólyom megjegyzését hallva: — Az a mi legnagyobb bajunk, hogy senki sem tudja, kik vagyunk valójában.
