Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
A BÖRTÖNPARANCSNOK LEMONDOTT Nehéz fiúk szökésben Pesti Hírlap, 1993.7.28 52 As elmúlt hét csütörtökjén — mint más lapokkal együtt hírül adtuk, krímibe illő találékonysággal — három rab megszökött az előzetes letartóztatásból, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Markó utcai épületéből. Dr. Tari Ferenc vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a börtönökben előforduló szökésekről, a börtönök biztonságáról beszélt lapunk munkatársának. ZlÜítEi IIIIVU — E rendkívüli esemény ismét a büntetés-végrehajtási intézetekre irányította a figyelmet. — Nagyon sajnálatos, hogy ilyen rendkívüli, de nem meglepő esemény irányítja rá a figyelmet az egyébként igen nehéz helyzetben lévő börtönökre. Nekünk egyetlen szökés is sok. de az, hogy a fogvatartónak próbálkoznak a szökéssel, nem szenzáció. Lényegesen nehezebb ma a büntetés-végrehajtási dolgozók feladata, mégis azt mondhatom, hogy megfeszített munkájuk eredményeként viszonylagos nyugalom és stabilitás jellemzi intézményeink életét. Egyre „keményebb fiúk” kerülnek börtönbe, a bíróságok eg>Te súlyosabb cselekményekért szabnak ki büntetést. Közel kétszáz elítélt életfogytig tartó büntetését tölü, s ezek nagy többsége visszaeső vagy többszörös visszaeső. Olyan emberek között kell tehát fenntartanunk a rendel és a fegyelmet, akik korábbi életvitelükben agresszívnek, deviánsnak bizonyullak, súlyosan sértették a társadalmi együttélés szabályait. A fogvalartottakat úgy kell kezelnünk, hogy kiszűrjük az egymásra gyakorolt káros hatást, és a társadalmi környezetnek se okozzunk gondot. Mindemellett eleget kell tennünk az Európa Tanács emberi jogi normáinak 4. oldal folytatás az 1. oldalról — Hány fogvatartott van ma a magyar börtönökben, és milyen a szökések arányai — Ajúlius 22-i adat szerint 14 ezer 251 személyt tartunk a bv őrizetében, közülük !Q ezer 300 elítélt, a többi előzetes letartóztatásban van. A legutóbbi negyedéves összesítés alapján a 10 ezer 543 elítélt közül 3422-en fegyház, 6071-en börtön, 344-en fogház fokozatú büntetésüket töltik, 188 személy pénzbüntetését változtatták szabadságvesztésre, 324 fiatalkorú volt börtönben, 204 fiatalkorú pedig fogházban. Ugyanebben az időszakban 3737 előzetes letartóztatott volt a gondjainkra bízva. 1988 óta folyamatosan csökkent a szökések száma. Az elmúlt tíz évben 14—39 esetben 19—62 személy szökött meg. 1992- ben 15 rab szökött, idén eddig 10 esetben összesen 14-en — felelte Tan Ferenc, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. — Mi a szökések jellemzi módja i Mennyire biztonságosak börtöneinkt — Nálunk a leggyakoribb az, hogy a mezőgazdasági munkából eltűnnek a kint dolgozó rabok. Igen ritka a szökésnek az a súlyos formája, amely a múlt héten történt. Az őrzési rendszer differenciált. Vannak az elítélteknek olyan csoportjai, amelyeket rendkívül szigorú körülmények között, folyamatos ellenőrzés mellett kell fogva tartanunk, s vannak olyanok is, amelyek kijárhatnak a városba dolgozni. Ez függ a bírósági ítélettől és az elítélt börtönben tanúsított magatartásától is. A világon mindenütt akadnak olyan munkaterületek.. ahol annak ellenére foglalkoztatnak rabokat, hogy ott a szökés veszélyével is számolni kell. Nem mondhatnám, hogy szégyenkeznivalónk volna, hiszen például Finnországban fele annyi elítéltet őriznek, mint nálunk, évente mégis 150-200-an szöknek, s általában a fejlett, nyugati országokban a szökési arányok lényegesen roszszabbak a mienknél. Más okból, de nem jobb a helyzet a környező, volt „szocialista” országokban sem, ahol embetáldozatokat követelő börtönlázadások, zendülések, atrocitások is előfordultak. Ehhez képest nálunk rendről, nyugalomról beszélhetünk. — Ez vajon minek tulajdonít hatói — A rendszerváltozás során számos jogintézmény megszűnt. így például az őrizet, a közveszélyes munkakerülés, a visszaeséshez fűződő joghátrány. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kaptak az alapvető emberi jogok. Rendkívül fontos volt, hogy a börtönlakókkal megértessük: ezen ésszerű és jogállamhoz méltó intézkedések nem azt jelentik, hogy az új társadalmi rendszer a bűncselekményt tolerálná. Hogy ezt sikerült megértetnünk, az egyrészt az állomány igen kemény, megfeszített munkájának eredménye, másrészt azon — tetszik vagy sem —, hogy az elítéltek megértették és méltányolták a tájékoztatást. — Tudom, fiogy a vizsgálat még tsem zárult ie, de nyilván máris vannak tanulságai. — Nagyon csodálkoztam azon, hogy a bizonyítékok, és különösen a legfőbb bizonyíték, az amatőr videofelvétel még az előtt nyilvánosságra került, hogy a szakemberek értékelhették volna. Minden részletre kiterjedő vizsgálat folyik, a munkakörök szabályozottságától az ellenőrzési rendszer működéséig, az egyes munkakört belöltő emberek pontos cselekedetéig minden részletet nagyító alá vesznek. Az eddigi adatok szerint többen követtek el munkájuk során apróbb hibákat, amelyek összegeződve, együtt tették lehetővé a szökést. Van néhány olyan momentum, amelyet ugyan az intézmény szemére vetettek a szökés kapcsán, ám a szakember szemével nézve ezek nem hibák. Ilyen például, hogy kés lehetett az egyik gyanúsított kezében. Minden fogvatartott alapfelszereléséhez tartozik egy úgynevezett bugylibicska, amely tompa élű, az étkezést szolgálja. Az sem rendkívüli, hogy a gyanúsítottak dolgoznak szúrásra, vágásra alkalmas szerszámmal. A szökevény a gyorsvágót szabályosan, a munkájához vette föl. Sokan nem tudják, hogy az előzetes letartóztatottak mindaddig civil ruhájukat viselik, amíg az ítélet meg nem születik. A munkahelyre azonban csak formaruhában mehetnek. A hiba tehát nem az, hogy a civil ruha náluk maradt, hanem hogy azt le tudták csempészni a műhelybe. Egyébként nem mellékes, hogy a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézet Markó utcai épületében használat közben teljes rekonstrukció zajlik, és külső szakemberek is dolgoznak az épületen. A szakmai vizsgálat lezárása után a felelősséget fegyelmi eljárással kell megállapítani. — Milyen személyi konzekvenciái lehetnek az esetnekf Felmerült-e a gyanú, hogy valaki segített a szökésben i — Nem, de az eljárás ennek vizsgálatára is kiterjed. Személyi konzekvenciákat a fegyelmi eljárásban érvényesíthetünk. Az intézmény parancsnoka azonban úgy ítélte meg, hogy új vezetés objektívabban tekinthetné át az intézmény működését. Ezért dr. Németh Gyula ezredes, aki egyébként nagy tapasztalatokkal rendelkezik, és képzettsége alapján alkalmas arra, hogy fontos beosztásban tevékenykedjék, lemondott. Az igazságügy-miniszter elfogadta lemondását, így Németh Gyula az Országos Parancsnokságon folytatja munkáját. Olyan szakember kapott megbízást a börtön irányítására, aki ez idáig biztonsági szakterületen dolgozott. Az új főnök, dr. Csordás Sándor eddig az Országos Parancsnokság biztonsági főosztályát vezette.
