Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-16 / 8517. (8518.) szám

í 1 'U von le polgáraitól, gyermeke gyermektelentől egyaránt, után a gyermekesektől elvon vedelem egy részét visszajut ja szociális tevékenységként állam, tehát a gyermekesek lentős részét nem támogatja. Ionosén akkor nem, na fit' lembe vesszük, hogy a csatái gyermeknevelési költségeik c töredéke jut vissza az államti családhoz. Valójában tehát a? lam a gyermekteleneket és a vés gyermekeseket „támogat azzal, hogv ők akadálytalan megszabadulhatnak a gyerm nevelési költségektől. Így n állami többletjuttatásokat I adnunk a gyermeknevelési-s ciális rendszer átalakításával, I nem azonos jövedelem mell egyenlő clctszfnwnalnt n l<<bhe Meséknél és kérés gyerekesein Vagyis megszüntetendő len az a több évtizedes állami g\ korlat, hogy az anyagi eyaray dás forrása a családoknál a kés gyermek. A rómaiaknál a „pro tarok" azok voltak, akik tö gyermeket neveltek, s ezért m Fizettek adót, ók gyermekeikl járultak hozzá az. állam fennn radásához. Azt hiszem, n többgyermekeseink nem kis i sze szívesen lemondana az áll mi „támogatásokról", ha cserél nem kellene társadalombizto tási és jövedelemadót fizetni Ezzel a módszerrel el lehetne c ni, hogy' a közterhek viselése á tolódjon a gyermektelenekre « a kevés gyermekesekre, vagy adózási változásokkal elérhet lenne a gyermektelenek és többgyermekesek közti életszíi vonal-különbség csökkentés megszüntetése (azonos jöved' lemszint). Ezenkívül támogatni kellene fiatal házasokat, részükre 3 gyermek vállalása esetén olya induló tökét kellene aan mellyel a több gyermek nevel« séhez családi lakás körülmény« két meg tudják teremteni, visi szatériteniiik azt csak akkor kel lene, ha gyermekeik nem szülei nek meg. M egoldást kell keresni Tudom, ezek ái elképzelések «nagyon vitathatóak, hiszen alap- ’* vetően szemben állnak az elmúlt évtizedek gyermektelenségre építő népesedés- és szociálpoliti­kájával. Vagyis a népesedés- és szociálpolitikában is korszakvál­tásra van szükség. A harmadik: további lehetősé­gek rejlenek a nyutat-európai mércével még mindig rendkívül magas abortuszszám csökkentésé­ben. Ha ez év eleién tapasztalt - rendkívül örvendetes - 20 száza­lékos csökkenés állandósul, a magyarországi legális abortu­szok száma még mindig kb. öt­szöröse a nyugat-európai átlag­nak. Vagyis, ha a nyugat-euró­pai - ott erősen vitatott - gya­korlatot kivetítjük hazánkra, kb. évi 15 ezer legális abortuszt kap­nánk. Jelentsük ki a leghatáro­zottabban jogállami példák, de a magyar Alkotmánybíróság dön­tése alapján is: az abortusz nem .jog" az állampolgárok oldalán, s ugyanígy az államnak nem „kö­telessége" jövendő állampolgá­rait, a magzati életet szervezet­ten elpusztítani. Az egész abor­­tuszlegalizáció alapkonfliktusa ugyanis, hogy jogilag védendő emberi élet pusztul el a beavat­kozás során. Itt természetesen óriási szerepe van a felvilágosí­tásnak, a fogamzásgátlásnak a nyugat-európai példák alapján. De kimondhatjuk: nem állami kötelesség évente még 70 ezer magzat elpusztítása sem, sőt az államok kifejezett jogi kötele­zettsége a magzati élet védelme. A népesedéspolitika kérdései elől nem lehet kitérni. Rendkívül szo­morúan kell megállapítani, hogy a rendszerváltozás pártjai közül az elmúlt három évben kizárólag az MDF és a Kereszténydemok­rata Néppárt foglalkozott a kér­déssel. Nagyon merjük remélni, hogy más pártok is végre megnyilat­koznak a demográfiai csődhely­zet kérdésében, mely a rendszer­változás egyik legnehezebben meg­oldható, de megkerülhetetlen problé­mája. Az ország vezetésének, s a ma­gyar nemzetnek a magyarság fenn­maradásáért viselt történelmi fel­előssége elkerülhetetlenné teszi, hogy szembenézzünk a kétségbeejtő valósággal, s megoldást találjunk a katasztrófa elhárítására. jobbágyi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom