Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
24 kapnak, és a meghívást elfogadják. Adott esetben az egyházi személyektől imát vagy előadást kémek. Ennek a teljesítése egyáltalán nem „hathatós közreműködés”, „összefonódás”, éppen úgy, amint a művészeknek, énekkaroknak, zenekaroknak a szereplését sem lehet ilyennek tekinteni. Egyébként a hívő emberek, beleértve az egyházi vezető személyeket is, egyben állampolgárok is. Diszkrimináció lenne, ha hívő embernek, aki egyházának tagja vagy vezetője, az állami és a társadalmi rendezvényektől távol kellene magát tartania, mintha ez az állam és az egyház „összefonódását” jelentené. Ugyanígy azt sem lehet az állam és az egyház „összefonódásának” tekinteni, ha állami funkcionárius hívő ember, részt vesz az istentiszteleten, sőt szerepet vállal egyháza működésében is. Ilyen kifogást csak az olyan szekularizált és szélsőséges felfogásúak mondhatnak, akik a vallást, az egyházat a templom falai közé akarják visszaszorítani, és a közéletből teljesen ki akarják zárni. — Bíboros úr a júniusi Vigíliában tanulmányt jelentetett meg Kereszténység és liberalizmus címmel. Ebben jó néhány pápai enciklikából idéz. Kivéve a Nostra aetate kezdetűt. Ami — sokak szerint—az egyik légiiberálisabb pápai enciklika, viszont amelyet — ugyancsak sokak véleménye szerint — nemigen ismernek Magyarországon. Bíboros úr miben látja ennek az enciklikának a jelentőségét? — A Nostra aetate nem pápai enciklika, hanem a II. vatikáni zsinat egyik dokumentuma. A többi zsinati dokumentummal együtt ez is megjelent magyar fordításban 1975-től már több kiadásban. Akiket érdekelnek a II. vatikáni zsinat dokumentumai, azoknak megvolt és megvan a lehetőségük valamennyi dokumentum megismerésére. Kifogásolja, hogy az említett tanulmányomban ezt a zsinati dokumentumot nem idéztem. A Nostra aetate kezdetű zsinati dokumentum a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, vagyis belső vallási kérdésről szól, a tanulmányom viszont társadalmi kérdésekkel foglalkozott. A zsinati dokumentumot egyébként az egyik legliberálisabb egyházi megnyilatkozásnak minősíti. Nem tudom, miből vonta le ezt a következtetést, mert a dokumentum nyitottságot, és nem liberalizmust tartalmaz. Az aránylag rövid dokumentum sajátossága, hogy első alkalommal történt hivatalos megnyilatkozás a katolikus egyház részéről a nem keresztény vallásokhoz való kapcsolatáról. Lényeges tanítása, hogy mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, ezért az egyetemes testvériség kizár minden diszkriminációt. Elítéli „az emberek bármiféle megkülönböztetését vagy bántalmazását faj, szín, társadalmi helyzet vagy vallás miatt”. A katolikusok, „amennyiben rajtuk áll, éljenek minden emberrel békességben, hogy valóban gyermekei legyenek mennyei Aty- i juknak". — Végül, utolsó kérdésként egy aktualitás: nemrégiben bizottság alakult, amely megvizsgálja a volt Állami Egyházügyi Hivatal titkos iratait, s adott esetben a titkosság feloldását javasolhatja. Miután parlamenti képviselőknek sem adatott meg ez a lehetőség, vannak, akik attól tartanak, hogy bizonyos iratok egyszerűen az egyházak tulajdonába mennek át, s így örökre titkosak maradnak a nyilvánosság előtt. Bíboros úr véleménye szerint elképzelhető ez? —Ezt a megállapítást teljesen logikátlannak kell tekintenem. Mindenki előtt világos, hogy a titkosság feloldása npm jelenti a tulajdonjog megváltoztatását vagy az iratok kiadását. Az Állami Egyházügyi Hivatal iratai állami tulajdont képeznek, azok is maradnak függetlenül attól, hogy titkosak-e vagy sem. A titkosság megállapítása az illetékes állami szervekre tartozik. Ha teljes titkosságot imák elő, akkor természetesen a parlamenti emberek sem juthatnak az iratokhoz. Ha a titkosság módosítása vagy feloldása megtörténik, akkor ezzel a lehetőséggel a parlamenti képviselők is élhetnek. Az a megállapítása tehát, hogy „bizonyos iratok egyszerűen az egyházak tulajdonába mennek át, s így örökre titkosak maradnak a nyilvánosság előtt”, rosszindulatú beállítottság, amely elsősorban nem az egyházakat, hanem az illetékes állami szerveket gyanúsítja. • Gyémánt Mariann
