Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
- Ez nem mellékes szempont, hiszen például Angliában törvény szabályozza a kampány idejét, az erre fordítható összeget, hiszen különben a tőkeerős pártok előnyre tennének szert. Talán kevesen tudják, de több országban azt is törvény határozza meg, hogy egy párt állami támogatása legföljebb tagdíjbevételeinek Bihari Mihály: Fontos szerepe van a családi miliőnek MTl-fotó - Kiás C. Péter négy-ötszöröse lehet. Magyarországon működik olyan párt - hiszen ezek az adatok megjelennek a Magyar Közlönyben mely hússzor annyit kap az államkasszából a párttörvény értelmében, mint amennyi a tagdíjbevétele. Egyébként az, hogy egyfordulós választás esetén nagyon alacsony szavazati aránnyal lehet bekerülni a T. Házba, nem jogos ellenérv, hiszen ’90-ben is alig vök olyan jelölt, aki az első fordulóban került be 50 százalék plusz egy fős támogatottsággal, csaknem minden egyéni kerületből a második forduló relatív győztese ül a T. Házban. Ha valahol négy-öt erős jelölt van, a győztes a második fordulóban a szavazatok tíz százalékával is bejuthat a parlamentbe.- Mit jósol jelenlegi viszonyaink alapján, milyen hangulatú lesz a kampány?- Én úgy látom, elképzelhető az egymáshoz közel álló pártok nagy csatája is, de az is, hogy összefognak egy „főmumus” ellen. Ez adott esetben jó stratégia lehet. A kampány hangvételében a sajtónak óriási szerepe lesz. Amennyiben nem mértékadó gyűlések józan politikusairól tudósít, hanem a botrányújságírás dramaturgiája érvényesül majd a példányszám növelése érdekében, ez segíthet eldurvítani a hangulatot. Alapvetően a négyöt nagy rivális parlamenti párt alapállása is meghatározó, és döntően befolyásolja majd a kampány stílusát. 1990-ben egyébként 31 párt állított jelöltet, s a rágalmazó személyeskedés éppen a parlamentbe be sem jutott pártok jelöltjeire volt jellemző. Magam arra számítok, hogy 1994-ben kicsit kulturáltabb, professzionálisabb politikusok versengenek majd egymással, akik jól tudják már: kompromisszumot nem szégyen kötni.-Sokan félnek, hogy a legfőbb ellenség, a választói közöny ellen a legjobb választási rendszer is tehetetlen. Vajon elmennek-e az emberek szavazni jövő tavasszal?- Talán kevéssé ismert tény, hogy akadnak országok - Belgium, Svájc és Ausztrália —, ahol a polgároknak kötelező választani. Ezt nálunk semmiképpen sem tartanám szerencsésnek bevezetni, hiszen a jó választási rendszer az adott ország politikai szokásaihoz és kultúrájához is igazodik. Magyarországon negyven évig tartó, jogilag ugyan nem, de politikailag kvázikötelező választások után ez rossz szájízt adna. A 7,8 millió, választójoggal rendelkező polgár közül vélhetően 30 százalék nem fog elmenni szavazni. A fiatalok hatnak az idősekre- Sokan azt is állítják: a jelenlegi magyar választás szisztémája bonyolult.- Ezzel nem értek egyet. A szavazópolgár szemszögéből nézve igenis egyszerű: az egyik cédulán egy egyéni jelölt, a másikon egy párt neve mellé kell keresztet rajzolnia. Maga a számítási rendszer - 176 jelölt egyéni választókörzetből, 210 pedig a listák alapján kerül a T. Házba - valóban bonyolult, hiszen az egyéni körzetekben a kimaradó, vagyis a 2. és további helyezést elért jelöltekre leadott szavazatok nem vesznek el. Ezeket az úgynevezett töredékszavazatokat összesítik és figyelembe veszik a listás helyek elosztásánál. De hangsúlyozom, ezt a matematikát a szavazópolgámak nem feltétlenül kell értenie, elég, ha a különböző pártok szakértői lenőrzik. Higgye el, nincs szigorúbb rei mint amikor az ellenérdekű felek ellenőr/ egymást!-A szocialisták a már említett javaslati< ban azt is felvetik, az óriás plakátok elcsúj ják a várost, és tömeges kihelyezésük ható tálán, amellett rengeteg pénzt emésztenek fi Vajon egyáltalán érdemes-e sokat költeni propagandára?- Én úgy vélem, egy bizonyos pártnak er sen elkötelezetteket és a teljesen közönyösök nem, a bizonytalanokat viszont érdemes bef lyásolni. Egyébként a „választói tett”, vag\ az az egy-két perc, amíg a polgár a szavazófü kében két jelet tesz a cédulákra, igen bonyolu szociológiai mechanizmus eredményeként ah kul ki. Nagyon erős a kortárs csoport hatás ezért például érdemes azon töprengeni, hog '94-ben ismét új korosztályok, a 18-22 évest válnak szavazókká. Ez alapvetően kedvez az i júságot megszólító pártoknak. Fontos szerep» játszik a voksban a családi miliő, a tapasztal; tok szerint inkább a fiatalok hatnak a politikc ban esetleg kevésbé jártas idősebb koroszto lyokra. Nagyon magas egyébként a hatvar évesnél idősebb szavazók aránya, s bennük a él: el kell menni választani. Nem mellékes te nyező minden ember saját egzisztenciája: ha e az elmúlt négy évben lényegesen romlott, úg az állampolgár mindig és mindenütt hajlamo az éppen kormányon levőket hibáztatni. És vé gül nem elhanyagolható az úgynevezett mikro szociális környezet, a munkahelyi közeg hatás, sem. S csak mindezen felsorolt tényezők utál következik a tudatos, programok alapján törté nő választás. Ez a világon mindenütt egy szül réteg jellemzője. Végül nagyon jelentősei azok a hatások, amelyek azt utolsó napokbar érik a szavazókat; a kampánycsend intézmé nyét nem véletlenül találták ki.- A választási egyeztető tárgyalások ha marosan, már e hónap közepén elkezdődnek hiszen az MSZP kezdeményezésére eddig hé: párt - a többi között az SZDSZ és a KDNP is - jelezte, hogy szívesen tárgyalóasztalhoz iil- Vagyis a politikai alku megkezdődik, hiszen ne legyenek illúzióink: választójogi rendszerünket nem a tudósok, politológusok és szakértők fogják meghatározni, hanem az erős pártok által kötött politikai kompromisszum. Török Katalin
