Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-13 / 8517. szám

tölthetett be, a többpártrendszerű választások után, 1990 tavaszán létrehozták a Horvátországi Magyar Néppártot (HMiNP). Programjának középpontjában a kisebbség egyéni és közösségi jogai, a falu és a mezőgazdaság fej­lesztése, valamint a környezetvédelem állt. A HMNP-től a helyi magyar értelmiség és a tömegek távol tartották magukat, egyrészt a népcsoport kis lélekszáma, másrészt az ösztönös óvatosság miatt. Szervezeti életük sem tudott kiépülni, ennek oka részben az 1991 nyarán kitön fegyve­res konfliktus, aminek egyik válsággóca Baranya volt, ahol a magyarok tömbszerűen éltek. Az etnikai háború gyakorlatilag megsemmisítette a hor­vátországi magyar intézményeket, meghatározó embereit magyarországi menekülésre kényszerítette. E szervezetek az anyaországban próbálnak regenerálódni: az iskolák, a hetilap és kulturális szövetség részben itt működtek. Az emigrációs lét pszichózisa a korábban lappangó ellentéte­ket is felszínre hozta. Az viszont nem dőlt el még, hogy a gyakorlatilag talaját vesztett Honátországi Magyar Néppárt funkcióit is átvállalva, képes-e megújulni a Honátországi Magyarok Szövetsége, avagy a reformerek új szervezetbe tömörül­­nek-e. Mindeneseire az emigrációban az értelmiségiek számottevő csoportja — a vajdasági magyar érdekképvise­let mintájára — megtette az előkészületeket a Honátor­szági Magyarok Demokrata Közössége megalakítására. Mint említettük, a horvátországi magyarság jelentős há­nyadát anyaországi és részben nyugati menekülésre kény­szerítette az agresszió és a mára sem szűnő terror. Lakóte­rületükön — a máig semelyik ország által el nem ismert krajinai szerb köztársaságban—az etnikai tisztogatás má­sodik éve szervezetten folyik: egyes becslések közel 30 ezer szerb betelepítéséről szólnak Baranyába és Kelet- Szlavóniába. A még ott maradt horvát és magyar lakosság a civilizált világ számára elképzelhetetlen fizikai és lélek­tani nyomásnak, anyagi kifosztásnak kitéve semmisül meg helyben vagy dönt ősei földjének végleges elhagyásáról. A horvátországi magyar közösség esetében egyáltalán nem túlzás végveszélyről szólni. Bár a magyar kormányzat és társadalom nem kis áldozatot hozva gondolkodik a menekültekről, mindez nem feledteti az elvesztett otthon, a vagyon, a biztonságos megélhetés hiányát. Horvátország az Európai Közösségek által az ország nemzetközi elisme­rése feltételéül szabott, demokratikus alkotmányt és nem­zetiségi törvényt hozott, csatlakozott a magyar-ukrán ki­sebbségvédelmi nyilatkozathoz, 1992 decemberében megalakulhatott a magyar-horvát kisebbségi vegyesbi­zottság is. Mindamellett, amíg Horvátország a területének egyharmada felett nem nyeri vissza szuverenitását, nem teremtődnek meg az eredeti etnikai arányok visszaállításá­nak feltételei, addig minden jogszabály és megállapodás csupán elvi lehetőséget, és nem a gyakorlatban működő valóságos kisebbségi önazonosságérzési biztosítékot je­lent. Zágrábi, dubrovniki, vajdasági magyar, horvát és német közéleti emberek és szervezetek nem véletlenül fordultak 1992-93 telén a világ közvéleményéhez, a nép­csoport teljes megsemmisítése ellen segítségüket kérve 7 Az üdítő kivétel: Szlovénia A volt Jugoszlávia, de megkockáztatom, egész Kelet- Közép-Európa területén a kisebbségeknek — így a ma­gyarságnak is — a jogi helyzete s az azzal kapcsolatban megvalósult gyakorlat mintegy két évtizede Szlo\ éniában a legkiterjedtebb és legkiegyensúlyozottabb. (Tegyük hozzá: korábban ez ott sem volt a jellemző ...) Az 1974. évi köztársasági alkotmány már az 1. szakaszá­ban államalkotó tényezőként határozta meg az őshonos magyar és olasz nemzetiséget. Az alaptörvény nem csak egyéneinek, hanem mint közösségnek is külön jogokat biztosított, éspedig: — a kisebbséglakta területeken a magyar, ill. az olasz nyelv egyenjogú a szlovénnel; — biztosítják az anyanyelvű nevelést és oktatást, a sajtót, a tájékoztatást a könyvkiadást s a művelődés egyéb formáit; — támogatják a kisebbségek egymás közötti és anya­nemzeti kapcsolatait; — a nemzetiségi szimbólumokat szabadon használhatják; — a magyar és olasz nemzetiség tagjai lenti jogaik meg­valósítására művelődési és oktatási önigazgatási érdekkö­zösségeket alakíthatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom