Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
46 Titkos telefon Mondjuk, baromi szegény vagyok, állásom rég nincs, nem lakom sehol, alig eszem, azt is kukából, a mi környékünkön gyenge a felhozatal, pénzt gyakorlatilag nem is látok, megveszem azt a kis bácskait, nagyon kellene már valami segély, egyszerűen kajára, kellene télre meleg ruha, meg persze ruha nyárra is, ha valami gyerekruha is lenne, akkor rászánnám magam, hogy a nejemet is megkeressem, mégse menjek üres kézzel, beszélgetni nem szoktam, nincs kivel, meg minek; mondjuk, baromi gazdag vagyok, a múlt héten bejött az ötös a lottón, nagynénim most hunyt el New Yorkban, Isten nyugosztalja, a földigiliszta-üzletláncom meg elképesztően prosperál, van egy lakásom Budapesten, de szeretnék az emberiségért tenni valamit, annyi a pénzem, hogy nem tudom, hova tegyem, mégiscsak van az embernek szociális lelkiismerete, sok a szegényember, hajléktalan az utcán; mondjuk, nem vagyok baromi gazdag, de szegény sem, felgyűlt a sok ruha, használt bútor, árleszállított konzerv, amit csak úgy megvettünk, de soha nem esszük meg, még gyerekruhák is vannak, pelenka, mérhetetlen sok partedli, de hát mostanság senki nem akar szülni az ismerőseim körében (ajjaj, feketegyula), már nem tudjuk hova tenni, a kukások megbízhatatlanok, nem is biztos, hogy ők vannak a legjobban rászorulva; Akkor most mit tegyek? Veszem a telefonkönyvet (Budapest, 1993, A Magyar Távközlési Részvénytársaság Előfizetői Névsora, két kötetben), keresem a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) telefbnszámát - és nem leiem. Tárcsázom a közületi tudakozót (117-0170), jelentkezik, megadja a szervezet címét, de a telefonszáma, az titkos. Titkos. Mit csinálok? 1 Behúzódom egy épülő ház lépcsője alá, mert rákezdett a nyári zápor. Gyálról nem fogok bebumlizni a Gellért térre, féfogadási idő, szabadságolások, ilyesmi, kell ez nekem?, a nyarat meg az őszt végül is ki lehet húzni valahogy, elvan az ember, télen meg - hát télen, állítólag ott van az a szociális háló, csak van ott egy üres ágy; leballagok a boltba, hát ha titkos, titkos, akkor legyen két, nem, három nintendo fejenként a gyerekeknek, adjon egy félliternyit abból a Givenchyből is, Béluskám, holnap befizetek az egész családnak egy óceániai körútra, elleszünk; még egyszer bekukkantok a pincébe, most spendírozzak egy ruhákkal tömött taxit oda, ahol esetleg csak egy kis adminisztrátor körmölget, és kérdően néz rám? nem, kis rendet rakok, eláll ez, nem kér enni, ha ügyesen csinálom, még fér is valami a tetejébe, mit fontoskodok én itt KÁLMÁN C. GYÖRGY A kormány pedig úgy volt vele, hogy ha a máltaiak a saját erejükből is meg tudnak élni, akkor éljenek a saját erejükből. Az általuk felhasznált természetbeni és pénzadományok mindössze 3 százaléka származik magyar forrásból. 1990 végétől az MMSZ hihetetlenül gyors fejlődésnek indult. A rendszertelenül érkező adományokat egy komoly raktárhálózat kiépítésével rendszeressé tették, saját intézményhálózatot építettek ki, és 1992 elején már 7G fiókszervezetük működött szerte az országban. A szociális munkásaikat maguk képezték, és önkénteseik nagy részét olyan középiskolás és egyetemista fiatalokból toborozták, akik igen nagy empátiás készséggel rendelkeznek. Ezek részben maguk is a társadalom szélére sodródott gyerekek voltak, akiknek az életét éppen a máltaiak állították más pályára, s akik éppen ezért nagyon oda tudtak figyelni a mások problémáira. Az MMSZ önkéntesei között egyébként elég sok ateistával is találkoztam.- Az önkéntesek között felekezeti alapon valóban, nétn tesznek különbséget, de azt megkövetelik, hogy' heterile legalább kétszer-háromszor jelen legyenek, s nOT^laSanak'olyan önkénteseket, alaJT kizárólag admlnisztratívu^íntézéssel foglalkoznak, hogy né alakuljon ki a szervezetben égy bürokrata réteg. -Az MMSZ gyakorlata sok tekintetben homkjkegyenest ellenkezik a Vöröskeresztével, amely nem törekszik saját intézményrendszer kialakítására, hanem elsősorban az állami és önkormányzati mtézményeket támogatja, amely minden alkalmi véradót vöröskeresztes önkéntesnek számít,, nagy elkülönült apparátust tart fenn, amely elviszi a néki juttatott - mint mondtam, a máltaiakénál tízszerte nagyobb-állami támogatást. Beszélő: Az MMSZ kezdetben, más szervezetekkel, például a Vöröskereszttel ellentétben igyekezett elkerülni az érdemes és érdemtelen szegények megkülönböztetését Aztán, ahogy írjátok, „1992 őszére érezhetően megnőtt a jelentkezők között az ügyeskedők aránya. Az igénylők mintegy fele »csalt« valamilyen módon*, és ettől kezdve az MMSZ is szükségét érezte a jelentkezők valamifajta igazoltatásának. Sz?Z£: De nem vette át más szervezetek megalázó gyakorlatát ahol például csak az kapott ruhasegélyt, add kifejezetten'rongyosnak nézett ki, ahol rongyokba kellett öltöznie annak, akinek például rendes ruhája még volt, de cipőre éppérfnem tellett náci. A máftaiakezt a problémát úgy oldották meg, hogy kisebb körzeteket ellátó elosztóhelyeket hozták létre, s ezeknek a kisebb körzeteknek a klientúráját személyes ismeretség alapján át lehetett tekinteni. - • DéSa már ermyit'beszéltünk arról, hogy mi mindennel állt lsemben a máltaiak gyakorlata, akkor ehhez azért hozz^kéll tenni, hogy igen következetesen és szívósan tördredtäc arra, hogy mindenkivel Jó kapcsolatokat építsenek Ú, azokkal is, akik más szemléletet képviselnek. Az önkormányzatokkal, a Vöröskereszttel, a Szetával, a cigányszervezetekkel stb. Ennek a következetes kapcsolatépítésnek meg is lett az eredménye , Por^gély Beszélőé A könyvetekben három szervezetről írtok részletesen: a Vöröskeresztről, az MMSZ-ről és a Soros-
