Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

Népszabadság, 1993.7.28

A jó szerencse már régen nem elég

Visszafordíthatatlanul megváltozik a bányászat

Úgy tűnik, a szénbányászat szerkezetátalakítási koncepciója ezúttal meg is valósul. Ez egyébként a sokadik program - az első még a nyolcvanas évek vége felé született, amikor is egyre nyilvánvalóbbá váltak a bányák termelési és pénzügyi nehézségei. Azóta számos elképzelés született, amelyek általában a veszteséges üzemek megszüntetésének különféle változatait tartalmazták, s amelyek a szakma ellenállásán végül is rendre megbuktak. Közben folyamatosan csökkent a termelés és a létszám Egyedül a Mátraalján, a visontai és a bükkábrányi külfejtéseken termelt lignit mennyisége nőtt, a mélyművelésű széntermelés a legutóbbi 4-5 évben drasztikusan visszaesett. Gyorsította a folyamatot, hogy a villamosenergia-fogyasztás jelentős visszaesését a Magyar Villamos Művek Rt. arra használta fel, hogy csökkentse széntüzelésű erőműveinek termelését - a drága szenet elavult, tehát drágán termelő erőművekben elégetve ugyanis túlságosan drága az áram. A szénbányászat az igények csökkenésére sztrájkbizottság megalakításával reagált, s a bizottság és a kormány tárgyalásai révén második éve kormányutasítás kényszeríti az erőműveket meghatározott mennyiségű szén átvételére.

Nem volt elég az energetikai szenekkel kapcsolatos konfliktus, ami a termelésnek mintegy hetven százalékát érinti, tavaly fejre állt a lakossági szénpiac is: a legutóbbi szénáremelés drasztikusan visszavetette a vásárlásokat. Végső soron jól jellemzi a helyzetet néhány adat: amíg 1988-ban még mintegy 14 millió tonna szenet adtak a mélyművelésű bányák, addig 1992-ben csak nyolcmilliót. Mérséklődött az úgynevezett peremi külfejtések termelése is - 1,8 millió tonnáról 1,2 millióra -, de a legnagyobb mértékben, 2,3 millióról 600 ezer tonnára - a brikettgyártás esett vissza.

Az egész magyar szénbányászatot - miután az ország energiaellátását befolyásoló stratégiai terméket állít elő - mégsem lehet csak úgy felszámolni. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet, az állandó magas ráfizetés is tarthatatlan. Új megoldásokat kellett találni, átértékelve a szénbányászat korábbi jövőképét.

Ezek az elképzelések abból indultak ki, hogy az igények folyamatosan csökkennek a szén iránt, mert mind az erőművek, mind a lakosság számára drága ez az energiahordozó. Mindez bányák bezárását indokolná, amelyek azonban többnyire olyan térségekben vannak, ahol enélkül is magas a munkanélküliség. Olyan kompromisszumra van tehát szükség, ami a bányavállalatok helyzetét is megoldja, de nem teremt kezelhetetlen foglalkoztatási feszültségeket sem.

A kiindulópont az volt, hogy miután a szén 70 százalékát az MVM Rt. erőmüvei használják fel, a bányák termelését az erőművek igényeivel kell összehangolni. így azok a bányaüzemek maradnak meg hosszú távon, amelyek működőképes, sokáig fenntartandó erőművet szolgáinak ki. A bányák és erőmüvek szervezeti, tulajdonosi integrációja biztosítja az összehangolt termelést és fejlesztést, s szükség esetén a termelés ugyancsak összehangolt leállítását. Az MVM Rt. számára felesleges bányákat pedig vagy bezárják, vagy vállalkozásba adják.

Hogy ezek az elképzelések ezúttal nem maradtak papíron, abban a kormány eltökéltségén túl az MVM Rt. eltökéltsége is szerepet játszik - az áramszolgáltató társaság ugyanis igen aktívan, radikális lépésekkel hajtotta végre a bányák erőmüvekbe olvasztását. Közös szervezetbe vonták össze a Mátrai Szénbányákat és a Mátrai Erőművet. A Mecsekből Komló és a külfejtés a Pécsi Erőművel házasodott össze, Veszprém térségéből Ajkát és Balinkát kapcsolták a Bakonyi Erőműhöz, Borsodban pedig - a térségre vonatkozó külön kormánydöntés alapján - Lyukóbánya termelésére tart igényt a Borsodi Erőmű. A Dunántúlon működő bányaüzemek közül Tatabánya térségében Mány, Oroszlány térségében pedig Márkushegy, a XX. akna és a külfejtés túlélését biztosítja a térségben működő szénerőmü. Ennek a lépésnek még csak az előkészítése folyik, de a szakértők szerint nem lehetetlen, hogy még az év végén megtörténnek a szükséges szervezési lépések.

Ezeknek a bányaüzemeknek a sorsa hosszabb időre biztos, ahogy - ha ellenkező előjellel is - biztos a Nógrádi Szénbányák bányászainak a sorsa is. A nógrádi bányákat ugyanis, ahol igen nehéz geológiai viszonyok között és igen drágán folyt a termelés, felszámolják. A vállalkozásba adandó külfejtést kivéve valamennyi bányáját: Kányást, Ménkest, Nyirmedet és Székvölgyet bezárják.

Hasonló sorsra jut a Mecsekben a Pécsi Bányaüzem, Dorogon a Judit-akna, a Veszprémi Szénbányáknál Várpalota és Borsodban Edelény, ahol 1995- ben fejezik be a termelést. Felhagynak a széntermeléssel Tatabánya két bányaüzemében is, a külfejtésen és a Zsigmondaknán, ezeket azonban nem a nagy ráfizetés, hanem a szénvagvon kimerülése miatt zárják be.

Végül van a bányáknak egv olyan csoportja, ahol egy darabig még termelnek, ám a jövő mégis bizonytalan: ezek a vállalkozásba adott üzemek. Ilyen a Mecsekben Szászvár, Dorogon Lencsehegy, Veszprém térségében Dudar, Borsodban a Rudolf-akna, Putnok és Feketevölgy, végül Oroszlány három kisebb üzeme. A bizonytalanságot az okozza, hogy amíg az erőmüvekhez kapcsolt bányák termelését garantáltan átveszi a tulajdonos erőmű, a vállalkozásoknak - Putnok és Feketevölgy kivételével, amelyek garanciát kaptak arra. hogy az erőmüvek egy ideig átveszik tőlük a szenet - a nagyon bizonytalan lakossági szénpiacon kell megélniük. S tevékenységüknek nem csupán a szűkülő kereslet, emiatt pedig élesedő verseny szab korlatot, hanem az is, hogy1 ezek kis tőkeerejű vállalkozások, amelyek ha a meglevő szénvagyon lefejtésére képesek is, a továbbéléshez szükséges fejlesztésekre már aligha. Ezért könnyen lehet, hogy csak néhány évig képesek eredményesen gazdálkodni. Ez a néhány év - ami a magánvállalkozásban rejlő hatékonyságnövelő lehetőségek révén azért növelhető - mégis tehet egy igen nagy szolgálatot: segít ugyanis megnyújtani a szénbányászat visszafejlesztésének idejét, s ezzel enyhíti valamelyest egy évszázados szakma átalakulásával járó konfliktusokat. És ma majdhogynem ez a legtöbb, ami elérhető.

Kozma Judit