Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
Élet és Irodaion, 1993.8.6 26 „Jönnek a magyarok és elrabolják tólünk Erdélyt!" — hallom úton-útfélen immár három éve. Gyakorlatilag mást se hallok. Mintha Erdély egy kitekert nyakú tyúk lenne. Mondjátok meg őszintén: hallottátok ezt a hisztérikus óbégatást valaha valamelyik erdélyi románnak a szájából? Aligha. Mert az erdélyi román Erdélyben él, és nagyon is jól tudja, mlról van szó. Arról van szó, hogy ha Erdélyt visszacsatolnák Magyarországhoz, akkor Magyarországnak lenne egy hatmilliós román kisebbsége. Nektek is illene már tudomásul venni azt a tényt, hogy felelős magyar politikus szájából még csak célzásképpen sem hangzott el soha egy esetleges visszacsatolás igénye. És 73 év után azt is tudomásul kéne már vennetek, hogy a trianoni döntéssel nemcsak Erdélyt csatolták Romániához, hanem a városait, falvait, vasútjait, országútjait, hídjait, bányáit, ipari létesítményeit — és most jön a java! —, magyar, szász, sváb és zsidó lakosságát is. A szászokat, svábokat és a zsidókat a magyarok fogadták be Erdélybe, és a románok cbrudalták ki őket egy nemzetiségi végkiárusításon. Azt hiszitek, hogy ez hőstett? Nem! Ez merénylet volt a román lakosság ellen. Tegyük fel, hogy a világot éppen az érdekli, hogy Fanus Neagu román író mennyire hazafi. Akkor a Tőkés Lászlót rágalmazó, a magyarokat arcátlan gőggel gyalázó cikkek írása helyett tessék adakozni az árváknak, az egyházaknak, az iskoláknak, az öregek otthonának; tessék betömni a félméteresre mélyedt gödröket az utakon és az országutakon, tessék leváltani a korrupt tisztviselőket, tessék megmenteni a halódó román ipart és mezőgazdaságot, tessék kivenni a kereskedelmet a nemzetközi szélhámosok kezéből, tessék végre stabilizálni a lejt, gátat vetve annak a gazdaságilag teljesen irracionális inflációnak, amit ostoba felelőtlenségből zúdítottak román, ismétlen: román közgazdászok Románia lakosságára, többek között az erdélyi magyarokra is. A teendők ezreit sorolhatnám még, de az benneteket szemmel láthatóan úgysem érdekel. Ti más népek következetes gyalázásábán látjátok a kiutat Románia számára. Nektek a szabadság kizárólag a gyalázkodás szabadságát jelenti. Rágondolni is rossz, hogy mi lenne Magyarország jövője, ha bármely sajtótermékben szalonképesnek tekintené azt a hangnemet, amelyet ti használtok a magyarokkal szemben, s amit eddig csak a nád hóhérok engedtek meg maguknak a zsidókkal szemben. Ha ti a Völkischer Beobachter nevű szennylappal akartok versenyre kelni, igyekezzetek gyorsan feliratkozni a vesztesek listájára. Döbbenetes az a süketség és vakság, amivel nem veszitek észre, hogy a magyarok nem veszik fel a kesztyűt. Mintha a holdnak kukorékolnátok. Ehhez csak nektek van fületek, a világ népeinek nincs. Azt pedig bűnösen hiú ábránd lenne hinni, hogy Moszkva, Párizs, Bonn vagy Washington valaha is meg fog benneteket tapsolni. Azt kell hinnem, hogy mindezt önmagatok igazolására csináljátok — amikor ezt senki nem kéri tőletek —, saját gyönyörűségetekre. Egy-két kérdésemre talán válaszolhatnál is. Ha Erdélyben kétmillió „sátánfajzat" él — hogy a legmakacsabb szóhasználatotokat idézzem —, miért özönlenek az egykori Román Királyság területéről — elsősorban Moldovából — az emberek Erdélybe mind a mai napig? Miért alázzák meg Bukarestben és másutt az erdélyi románokat azzal a magyaroknak szánt minősítéssel, hogy „bozgor"? Miért követelnek bukaresti köztisztviselők arcátlanul magas csúszópénzeket arcátlan nyíltsággal erdélyi román vállalkozóktól az exportimport engedélyek kiadása felében? Ugye mégiscsak vannak az életnek olyan bugyrai^ ahol nem tesznek különbséget román és magyar között?!... Aztán: miért jó a magyar esztergályos, és miért nem jó az, hogy magyar? Miért jók a magyar nők, és miért nem jó az. hogy magyarok? Miért jó a magyar forint, és miért nem jó az, hogy magyar? Miért jó a magyar bor? (Ezt neked illene tudnod.) Miért jó a magyar fordító, ha éppen a te könyved fordítja, és miért nem jó az, hogy magyar. Miért járnak át a románok Magyarországra ámulni-bámulni, és azon csodálkozni, hogy így is lehet élni, miközben a magyarok a végsőkig elégedetlenek az életszínvonalukkal? Miért keresik színtiszta románok ezrei a módját annak, hogy áttelepüljenek Magyarországra, vagy legalább dolgozhassanak Magyarországon? És egyáltalán, miért vannak utalókban a magyarok a Nagy-Románia párt székházában, vagy a Nagy-Románia nevű lap szerkesztőségében? Egész Nyugat-Európa szigorú vízumkényszert vezetett be Romániával szemben. Miért nem gyalázzátok az osztrákokat, németeket, franciákat, belgákat? A végtelenségig sorolhatnám még kérdéseimet, de két okból nem teszem; egyrészt veled, veletek ellentétben, én tudom a mértéket; másrészt, ezekre a kérdésekre nem fogok választ kapni, sem én, sem a magyar közvélemény. Meggyőződésem, hogy még a román sem. Ha nek tek már Iliescu sem elég jó román hazafi, kár is rátok a szót vesztegetni, v