Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
Cigányság a mai Magyarországon Heti Magyarország, 1993.8.6 A The Európain 1992. móréin.v 2ó-i számában egy Jane Warr ólnil Hudapcst rőt keltezett Írásjelem nicy. „A rasszizmus a szelíd cigányukul a lóid alá kényszcríli" rímmel Az írás jellegzetessége, hoy)’ a szerző az Erőss Gusztáv nevű cigány fiatalemberen kívül csupán a szintén (lyány származású Horváth Aladár ellenzéki képviselőt (SZDSZ), a Koma Parlament elnökét méltatta meghallgatásra. Erőss Gusztáv személyes sérelmeit sorjázta. Horváth Aladár pediy egyebek közt a (lyányokat sújtó népirtásról is beszélt. A cikkre adandó válasz meyírására engem kértek fel; a dolgozat annak rendjemódja szerint el is jutott a The European szerkesztőségébe, ám a kéziratot még csak válaszra sem méltatták Most, a Horváth Aladár állal meghirdetett és gyér érdeklődéssel kíséri egri cigány tüntetés után újraolvasva az egy évvel ezelőtt Írottakat. úgv gondolom — eltekintve némely adatok vádiozásától—, ma is helytálló minden, amit akkor papírra vetettem Pontosabban egy rendkívüli jelentőségű változás tói tent a bő esztendő alatt, megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségek jo gait biztosító, méltán mondhatjuk, európai szintű törvény. Ezzel kapcsolatban, az ugyancsak ellenzéki képviselő, a szintén'cigány származású, kiváló festőművész. Péli Tamás (MSZP) a következőket mondta egy sajtótájékoztatón:.....a magyarországi cigányság számára rendkívül lontos az új törvény.” Emlékeztetett arra — mint a Magyar Nemzet 1993. július 17-i számában olvashatjuk—, „hogy évtizedekig tudomást sem vett e népcsoportról a hatalom. Reményéi fejezte ki, hogy a módosító javaslatok után elfogadott erkölcsi és anyagi garanciák működnek majd, s a cigányság otthonra lelhet Magyarországon. Elmondta még, hogy a cigányság közel s távol nem kapóit ilyen biztosítékokat, mint hazánkban.” Következzék az egy éve irt cikk, a Heti Magyarország terjedelmének megjelelő rövidítésekkel. Audiatur el altera pars— hallgattassák meg a másik fél is. Sajnálom, hogy az írás szerzőjét a régi latinokra kell emlékeztetnem, de mit legyek, ha zavar, hogy Jane Warr, az általa megszólaltatott Erőss Gusztáv és Horváth Aladár véleményén kívül más nézőpontot nem vesz figyelembe, ellenérvek nem érdeklik, nem firtatja, hogy a kérdéskör gyökerei hova nyúlnak vissza, s figyelmen kívül hagyja mindazon tényezőket, melyek szerepet játszhatnak abban, hogy — igaz nem állami, nem hivatalos politikai szinten — létezhet hátrányos megkülönböztetés is fis létezhet még valami: qlyail politikai érdek, ami mértéktelenül nagyra növeli mindazon jelenségeket, melyek tényét ma, Magyarországon, egyetlen tisztességes politikus, egyetlen hivatása szabályait becsülő publicista sem tagad. A paternalista állam elérendő célja a cigányság életmódbeli asszimilációja volt. s csak a hetvenes évek végére fogadták el, hogy a cigányság etnikai csoportként kezelendő. (A helyzetük alakulására vonatkozó részletes történeti elemzést hely híján itt mellőzöm. — A szerző.) Összegezve: a szocialista állant több szférában is javított a cigányság helyzetén, az eredmények azonban sok tekintetben csak látszólagosak voltak. Ezért a tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra való átmenetben a cigányok indulási lehetőségei az átlagosnál is jobban behatárollak. Mert míg kiiapinthalóan erősödik egy cigány vállalkozói réteg, addig például a cigányok közt az átlagosnál is magasabb a munkanélküliség. Ha a rendszerváltoztatás közbeni folyamatokat figyeljük, megállapítható, hogy a cigányság évtizedek óta zajló átrendeződése, polarizálódúsa mára újabb szakaszába érkezett; nemcsak a külvilággal való, de saját belső viszonyaik is feszültségtelibbek lellek. Ez azt is jelenti, hogy ma a korábbiaknál nehezebb a cigányság átfogó érdekeiről beszélni (lennészclcsen vannak ilyenek), noha egyes cso|x>rtjaik, formálódó politikai erőik, az általuk képviselt nézeteket, szándékokat óhajtják a Magyarországon élő legalább félmillió cigány egyetlen, lehetséges jövőbeni óljaként megrajzolni. A skála a beolvadástól az autonómiáig, sőt azon túl is terjed Hogy mindez mára nemcsak jól látható, de le is írható, köszönhető a szocialista rendszert szétfeszítő folyamatoknak, a demokrácia megerősödésének. Mindezek eredményeként a korábban elnyomott érdekérvényesítési szándékok szinte gáttulaniil a felszínre törhettek. Azok a konfliktusok, melyek ma a felszínen zajlanak, és számos baj, sőt tragédia okozói, szintén léteztek korábban, ám a mai demokratikus viszonyok lehetővé teszik előtörésükel is. Nézzük, mi a helyzet a rendszerváltoztatás után? Az 1000 évi első szabad választásokat követően, a tervgazdaság bukása nyomán, az örököltén rossz és szükségszerűen tovább süllyedő gazdaságban, a növekvő munkanélküliség közepette, helyzetük a társadalmi átlagnál is nagyobb mértékben romlott Ennek okait aligha kell sorjázni. Az új rendszer azonban, a nehézségek ellenére is több, a cigányságot is érintő szociális intézkedést hozott. Ide sorolható a lakásépítési tartozások törlesztésére, valamint a gyermekintézmények térítési díjainak részleges vagy teljes átvállalására az önkormányzatokon keresztül adott költségvetési támogatások, továbbá azok a fejlesztési programok, melyek az ország legelmaradottabb térségeinek, így az ott élő cigányoknak is a felzárkóztatását szolgálják. Fontos megemlíteni, hogy a hazai kisebbségek anyanyelvű oktatását kiemelt fejkvóta támogatja, sőt ezt, a cigányság esetében, szociális felzárkóztató programokra is igénybe lehet venni. Sajnálatos azonban, hogy a többletek felhasználásából a cigányság csak kis mértékben részesedhet, inert nincs pedagógusgárda. amelyik a cigány anyanyelvű oktatáshoz, a felzárkóztató, illetve elnikumspccitikus képzéshez szükséges. Az a cigány értelmiség, amelyiknek a szükséges végzettsége megvan, ina jobbára a politikában, a cigányszervezetekben, a művészen
