Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
A mezőgazdaságban dolgozók a legvallásosabbak A népesség kétharmadát változatlanul a római katolikus egyháznál keresztelték meg, a reformátusok aránya egyötöd, míg a harmadik legnagyobb egyház, az evangélikus felekezet hányada 4 százalék körüli — tudjuk meg a Statisztikai Hírekből, mely a népesség felekezeti hovatartozását és vallási életét vizsgáló tavalyi felmérésből közöl részleteket a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. . A vallási élet nem csupán az egyes felekezetek, hanem a különböző népességcsoportok közön is igen komoly különbséget mutat. A nők 30 százaléka az egyház keretei közön gyakorolja vallását, míg a férfiaknál ez csak 27 százalék. A nők közül csak minden ötödik ateista, a férfiaknál ez az arány már majdnem eléri a harminc százalékot. A korcsoportok közötti megoszlást tekintve a 30 év alattiak negyede, míg a 60 év felettiek fele az egyházon keresztül gyakorolja vallását. A, városok és községek összehasonlításából kiderül, hogy Budapesten a legkisebb az egyház szerepe a népesség vallási életében, hiszen a fővárosiaknak mindössze 22 százaléka vesz részt szertartásokon. Ezzel szemben a községekben hagyományosan nagyobb, 45 százalék körüli szerepe van az egyházhoz kapcsolódó vallási életnek. Ebből adódik az is. hogy az ateistákat tekintve éppen fordított a helyzet, hiszen ők Budapesten lényegesen többen vannak, mint a falvakban. A vallásgyakorlás elterjedtségében a statisztikai adatok szerint meghatározó a társadalmi réteghelyzet. A két szélső pólust a vezetők, illetve a mezőgazdasági fizikai rétegek alkotják. Az előbbiek körében a leggyengébb az egyház szerepe, miután a vezetőknek csupán 22 százalékára jellemző a vallási élet gyakorlása, míg a másik csoportnak több mint fele kötődik az egyházhoz. Az ateisták aránya a társadalom hierarchikus felépítését tekintve a mezőgazdasági fizikai, valamint a segédmunkások körében a legalacsonyabb és a vezetőknél a legmagasabb. így a tradicionális értékekhez hasonlóan a valláshoz való kötődés a legkedvezőbb társadalmi helyzetű rétegben veszített leginkább az erejéből. Ugyanakkor a szellemi értékeket hagyományosan őrző-alkotó, nem vezető értelmiség körében a legmagasabb a vallásukat az egyházon keresztül rendszeresen gyakorlók aránya. •B.K.
