Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Új Magyarország, 1993.7.29 Csökkent a külkereskedelmi forgalom Vonzerőnk megmaradt Az elmúlt fél évben tovább folytatódtak az utóbbi nyolc hónap kedvezőtlen folyamatai a külgazdaságban: a kivitel 27 százalékkal (1,4 milliárd dollár) volt alacsonyabb, mint 1992 első hat hónapjában. Ugyanezen idő alatt hat százalékkal (300 millió dollár) töob árut importáltunk. Kádár Béla külgazdasági miniszter ismertette tegnap ezeket az adatokat a sajtó képviselőivel, hozzátéve, hogy a kedvezőtlen folyamatok ellenére Magyarország továbbra is vonzó a külföldi befektetőknek. (Folytatás az 1. oldalról) Tovább vizsgálva az okokat, nem lehet említés nélkül hagyni azt a tényt, hogy a magyar kivitel felét felvevő országokat súlyos gazdasági recesszió sújtja. Ráadásul ezekben az országokban 3 közelgő választások előtt felerősödik a protekcionista nyomás, és csökken az iparkitelepítési kedv, mivel a választások miatt megnő a belső foglalkoztatás szerepe. A recessziót persze nem tudjuk kedvünk szerint változtatni, miként nem áll módunkban befolyásolni az időjárást sem. Pedig egyértelműen az aszály hibáztatható azért, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel az idén 39 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, ami önmagában 500 millió dolláros exportkiesést jelent. Ami a fogyasztási cikkek exportjának 37 százalékos visszaesését illeti, említésre méltó, hogy a szovjet utódköztársaságok importja összességében több mint 40 százalékkal csökkent, ami értelemszerűen hatott a magyar kivitelre is. A jugoszláv embargó hatására 80 millió dollárral csökkent a forgalmunk ebben a relációban a tavalyihoz képest (az 1991-es kivitelhez viszonyítva pedig 180 millió dollárral esett vissza az export). A fogyasztási cikkek árucsoportjában belső tényezők is közrejátszottak a kivitel számunkra kedvezőtlen alakulásában. Címszavakban ezek a következők csökkenő exportjövedelmezóség, árualaphiány, exportfinanszírozási elegtelenségek A diagnózis felállításában a gazdaságpolitika véleménye egységes, nincsenek komolyabb viták a célszerű terápiáról sem, legföljebb csak annak mértékéről térnek el a vélemények. A gazdasági kabinet már májusban tárgyalta az NGKM helyzetértékelését és az általa szükségesnek tartott lépéseket. Ezek részletes kidolgozásával és tárcaközi egyeztetésével jelenleg a Pénzügyminisztérium foglalkozik, majd várhatóan augusztus végén a kormány is megvizsgálja a szükséges intézkedéscsomagot. Mi varható a továbbiakban? Van néhány olyan momentum, amely reményre ad okot - mondta a külgazdasági tárca vezetője. így többek között az, hogy a parlament júliusban elfogadta a csődtörvény módosítását, és annak rugalmasabb alkalmazása mellett aöntött. Ez azért is fontos, mivel a vállalatokat fenyegető csőd 30 százalék körüli mértékben vetette vissza az exportot. A finanszírozási hátteret egy magyar Eximbank kialakítása" javíthatná Hasonlóképpen javítani kell az export jövedelmezőségét is. Bizonyos javulás várható a külső feltételek alakulásában. Az EK koppenhágai csúcstalálkozó ján elfogadott állásfoglalás a társulási megállapodások gyorsítását szolgálja. Énnek értelmében július elsejével már életbe lépett a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a 20 százalékos lefölözési kedvezmény, míg az elkövetkező másfél éven belül 93 úgynevezett „érzékeny" ipari termék vonatkozásában tűnnek el a vámkorlátozások, a textil- és kohászati termékek esetében pedig 1996-ra fejeződik be a vámok lebontása. Ugyancsak ígéretes fejlemény a Hetek tokiói csúcsértekezletén megfogalmazott prioritás, miszerint a nemzetközi konjunkturális helyzet javítása érdekében mindent megtesznek a GATT-tárgvalások sikeres befejezése érdekében. Ha az uruguayi fordulót egy-másfél éven belül le lehet zárni, az 600 millió dollárt jelent a magyar külkereskedelem számára. Az utóbbi időben ismét sokat cikkeztek a lapnak arról, hogy Magyarország elvesztette a külföldi tőkére gyakorolt vonzerejét, az üzleti élet bizalmát. Ezzel kapcsolatban Kádár Béla emlékeztetett, a tények mást mutatnak: az elmúlt hat hónapban a Magyar Nemzeti Bank számítása szerint 650 millió, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 700 miihó dollár értékű külföldi töke áramlott be az országba. Az első félévben a magyarországi privatizáció keretében 160 millió dollárt fektettek be a külföldiek, tehát az összes befektetésnek mindössze az egynegyede kötődik a privatizációhoz, a többi teljesen új beruházás. Ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi tőkeáramlás 1991 óta folyamatosan lanyhul és azóta mintegy húsz százalékkal esett vissza, akkor Magyarország tőkevonzása - egy háborútól terhes földrajzi környezetben - egyáltalán nem lebecsülendő teljesítmény. (péter) Skrupulusok törölve Nincs szerencséje a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a sajtóval, pontosabban annak az ellenzéki részével. Tavaly a nagyformátumú napilapunkat enyveskezú zsurnalisztája Jovasította meg* az egyik tárca-előterjesztés félkész példányát, tegnap pedig a legnépszerűbbnek kikiáltott napilap adott egy óriási pofont a sajtóetikának. A pofon olyan nagyra sikeredett, hogy csattanúsa - a lap népszerűsége folytán-állítólag egymillió emberhez eljutott. De legjobban megint csak a külgazdasági tárcának fájt az ütése. A külkereskedelmi mérleg tegnapi megvonásának akart elébe menni a jólértesültségei a becsületesség elébe helyező lap. Mivel azonban munkatársának ezúttal nem sikerült érdemi információt szereznie, az eddigi jelentésekből, bizonyos gazdaságkutatók sajtóban megjelent találgatásaiból összegyűjtött egy csokorra valót, majd mindezt a minisztérium egyik főosztályvezetőjének a szájába adta, és az egész anyagot vezető információként címoldalon közölte. A főosztályvezető természetesen tagadja, hogy a neki tulajdonított kijelentések tőle származnak. Ugyan ki törődik ilyen aprósággal, amikor a lényeg az, hogy mindenkit sikerült lekörözni! Uborkaszezon van, nehéz információhoz jutni, bombasztikus hírekhez még nehezebb. Ha nincs, hát csinálni kell. Ehhez akár övön aluli ütéseket is be lehet vinni. Mert hiszen az emberek kíváncsiságát nap mint nap ki kell elégíteni. Becsületes úton ez, úgy tetszik, szinte már lehetetlen. Különösen ha a lapot egymillió polgártársunk olvassa. Igaz, kilencmillió meg nem. Talán nem véletlenül. Az export visszaesésének okait vizsgálva a miniszter rámutatott 1990 augusztusa óta a magyar kivitel hatvan százalékát felvevő iacok valutái (márka, schilling, olland forint, francia és svájci frank, olasz líra) átlagban 17 százalékkal értékelődtek le a dollárhoz képest. Mivel a kereskedelmi forgalom alakulását dollárban számítjuk, a 27 százalékos viszszaesés nem teljes egészében a magyar gazdaság teljesítéscsökkenéseböi adódik, hanem annak jelentős része az árfolyamváltozásra vezethető vissza. Persze ami ezen felül marad, az is tetemes visszaesés, nagyobb, mint például Csehország vagy Lengyelország esetében. (Folytatása a 7. oldalon)
