Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Új Magyarország, 1993.8.6 34 kívül mégis mindnyájan a közjót szolgálják. Ez a tan végzetes hatást gyakorolt az újkor uralkodó erkölcsi ethoszára. Míg a kereszténység nagy súlyt helyezett az erkölcsi erőfeszítésre, addig a „láthatatlan kéz’ doktrínája meg akarta fosztani hitelétől az aszketikus hagyományt. Ami korábban bűnnek számított - fösvénység, kapzsiság, torkosság, irigység stb. - az most szalonképes dologgá vált, mint a gazdasági fejlődés mozgatórugója. A józan antropológiai és etikai gondolkodás alapigazsága pedig - nevezetesen: hogy erkölcsi erőfeszítés nélkül nincs emberi kultúra - a történelem lomtárába került, mint esetleges, elavult történelmi képződmény, egy testellenes, a túlvilágra tekintő életidegen kultúra. Ebben az individualista szemléletű látásmódban az ember öntörvényű lény, tetteinek rugója a hasznosság, saját érdekeinek érvényesítése. A „gazdasági" ember jellemzői messze esnek a keresztény erkölcs eszméitől. Az így létrejött „ökonomizmus" alapja az önzés, vetélkedés, a másokat nem tekintő könyörtelenség. Elkerülhetetlen velejárója a gyenébbek háttérbe szorítása, az erölcsl elvekhez igazodók leszakadása és szükségszerű következménye a természet kizsákmányolása, belső rendjének felrúgára. Az egészséges gazdasági, ivari és tudományos haladás alapvető elidegeníthetetlen normája az élet, s elsősorban az emberi személy méltóságának tisztelete. Az ökológiai problémák meg-, oldásának feltételé, hogy komolyan átgondoljuk életstílusunkat. Társadalmunk a hedonizmusra és a fogyasztói mentalitásra hajlik és nem gondol arra, hogy növekvő igényeinek kielégítése óhatatlanul rgyiittjár a környezetkárosftássnl. Egyszerűségre, mértékletességre kell törekednünk az anyagiak terén. Életünk nem attól lesz gazdagabb, amit birtoklunk, hanem attól, amivé szellemiekben, lelkiekben válunk. Ki kell tehát alakítanunk a felelősségtudatot önmagunk, mások és a környezet iránti •*«. ,V . Az egész teremtett világ önén tékűségének felismerése és tiszteletben tartása képezi a keresztény ökológia alapját. Feladatunk tehát elősegíteni annak belátását, hogy a természet kölcsönös függőségi viszonyok behatárolt rendszere és ezért az egyes ember magatartásával hatással van az egészre. Növelni kell a felelősségtudatot és mindenkivel megértetni, hogy nem érvényesíthetjükboldopr ságra törekvésünket a térben és időben tőlünk távolabb élők kárára. A történelem nem hagy időt, hogy előbb piacgazdaságot, majd szociális biztonságot, s végül ökológiailag érzékeny gazdaságot valósítsunk meg; mindhárom szempontot egyszerre kell érvényesíteni. Felelősség mindenért, ami él A tudomány és technológia eredményeit nem használhatjuk fel válogatás nélkül, A termék- és technológiaváltásnak együtt kell járni magatartásunk megváltoztatásával, az önmagunk és mások iránt érzett felelősséggel, amely ötvöződik az élő és az élettelen környezet kímélésével. Nem a fogyasztás korlátozásával, hanem a komplex programok kidolgozásával és megvalósításával kell a fogyasztást a környezetminőség megőrzése irányába elmozdítani. A megoldás a „létezett szodalizmus'-növekedés fetisizmusának és a fogyasztói társadalom tolakodó kínálatának együttes elkerülése, aZ élet minőségének környezetkímélő megváltoztatása érdekében. Az integrált felelősségtudat és cselekvő gyakorlat kialakításához szükséges a nevelés és az oktatás reformja. A környezeti kérdéskört súlyának megfelelő mértékben kell oktatni. A környezed tudásformálást az etikai és tudományos ismeretek fejlesztésével, az oktatás, képzés, továbbképzés, ismeretterjesztés útján elő keli segíteni! ? Az állam egyedül nem képes megfelelő környezetminőséget kialakítani. A kooperáció és a kollektív felelősség alapján minden állampolgárnak és társadalmi szerveződésnek ebben részt kell vállalnia. Kiemelhető e körben a politikai pártok, zöldmozgalmak, •egyesületek,szerepe. És nagyon fontos e téren az egyházak tanítása, magatartása, különböző megnyilvánulásaik és kezdeményezéseik. A lakosságnak jól informáltnak kell lennie. S ebben nagy szerep vár az írott sajtóra, a rádióra és a televízióra. A problémák, a megoldások és az összefüggések bemutatásává! nagy szolgálatot tehetnek vagy nagy kárt okozhatnak. . A nemzetközi és hazai eredmények "bemutatásával járulhatnak hozzá a környezetorientált gondolkodás kialakulásához és ébren tartásához. A kömyezetügy etikahalapja Európában a keresztény felelősség. Ez nem korlátozódiklflélk}* ségre és a magánéletre, hanem magában fogtálja a társadalmi igazságosság megteremtésének, a béke biztosításának és a teremtés megóvásának feladatát is. Albert Schweizer fogalmazta ezt meg találóan: „Az etika a határtalanságig fokozott felelősség mindenért, ami csak él.' Ezt a magatartást kellene tudatosítani minden állampolgárban, a társadalomban egyaránt. Farkas Péter, a KDNP k<Vn>T7ct\ biTtMtvágánAk Hn.’*ke
