Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Pesti Hírlap, 1993.8.4 10 az ez ellen való hangos és határozotl fellépéssel. Ok és okozat összekeveredik. Úgy vélem, ma ez a legnagyobb veszély Magyarország tekintélyére nézve. — Kinek a segítségére számíthatunk ebben a helyzetben! — Ez a nagy kérdés Hiszen valószínű, bogy még a barátaink, a velünk szimpatizáló országok — akik igen jó véleménnyel vannak Magyarországról, mert azzal, hogy a változások élére álltunk, és az eltelt három esztendőben is sikerült megőriznünk a stabilitásunkat, a szemükben igen nagyra nőttünk —, nos, még ők sem tudnak vagy akarnak kiállni mellettünk oly mértékben, ahogy az szükséges volna. Régen, a két világháború között létezett egy kisebbségvédelmi rendszer, ma ilyen nincsen. Kérdés, vajon a közeljövőben sikerül-e valami ilyesmit létrehozni az Európa Tanács keretei között. — Hallottunk a Balladurtervről. Ez mit takar tulajdonképpeni — A Balladur-terv Európai Stabilitási Konferencia megrendezését szorgalmazza. Ez arra szolgálna, nogy a kontinens megosztottságának megszűnése után fennmaradó kelet- és közép-európai kisebbségi és határkérdések amelyek a térség és ezáltal az egész földrész biztonságát veszélyeztetik — tárgyalások és megállapodások útján megbízhatóan rendeződjenek A terv szerint a konferenciát az Európai Közösség készíti elő, majd az érinteti országok és az euroatlanti nagyhatalmak részvételével, ma még nem tisztázódott keretben és menetrend szerint valósulna meg — Az elázetes jelzésekből úg/ látszik, hop/ a Szmjetunió utódállamaival nem óhajtanak foglalkozni, kivéve talán a balti államokat, a Balkán pedig már amúgy is folyamatosan napirenden van, maradi tehát az úgynevezett „magyar kérdés”. Ki tudja, lesz-e ebből egyáltalán valamit — Nagyon fontos, hogy legyen belőle valami, hiszen napjainkban a kivívott, helyreállt szabadság, ugyanakkor az elszabadult türelmetlenség és az átrendeződések idején egészen újfajta kérdéseket kell megnyugtatóan megválaszolni. A 70-es években még más volt előtérben. Akkor Nyugat azt szorgalmazta, hogy a kommunista országok mind ismerjék el a külföldi menekült polgáraik, az emigrációjogait. A mai nemzetiségi konfliktusok közepette „az otthon maradás jogát”, „az otthon való érvényesülés jogát" kellene mindenki számára biztosítani. — ön azért mondta el mindezt a külföldi magyar kulturális intétetek igazgatóinak, mert úgy gondolja, hon ók eddig mmaentól függetlenül, a tények mellőzésével^a veszélyeket nem felismerve végezték tevékenységükéit — Remélem, nem. De ezek a tendenciák csak napjainkban válnak világosan láthatóvá. Tudomásul kell vennünk, hogy bárhol jelenünk meg a világban, és bármilyen eszközt választunk is, mindig és mindenhol a Magyarországról kialakítandó kénét csiszolhatjuk. Közös a felelős; ségünk, és a veszélyek alapos ismeretében úgy gondolom; rendkívül fontos lenne a külképviseleteknek, a kereskedelmi kirendeltségeknek és a kulturális intézeteinek az eddigieknél jóval összehangoltabb működése. Ezért beszéltek integrált képviseleti rendszerről. — Ez úgy hangzik, mintha a külügy be akarná kebelezni a kulturális intézeteket... — Erről szó sincs. Mádl miniszter úr is elmondta értékelő tájékoztatójában, hogy ebben az esztendőben a tárta nem tervez radikális változtatásokat a külföldi magyar intézetekkel kapcsolatban. Viszont egy alapos és körültekintő felmérésre készül az intézetek munkáját illetően, hogy megállapítsa, vajon elég hatásosan, a megváltozott külső és belső feltételeket tudomásul véve végzik-e a munkájukat, és a lehetséges legnagyobb eredményt produkálják-e. Előfordulhat, nogy a vizsgálat eredményeképpen egyes helyeken csökkenteni kell a munkatársak létszámát Ahol másképpen nem bUtosítható a kulturális diplomácia ellátása, ott a Külügyminisztérium hajlandó lesz a követségeken belül helyet adni ennek a funkciónak Egyébként azt szeretnénk, ha ezek a kulturális intézetek a maguk igényes és sokszínű tevékenységével olyan erőteljes kisugárzást tudnának teremteni a fogadó országban. hogy bizonyos mértékig ellensúlyozzák az előítéletes és hazug propagandát. Ez természetesen nem kizárólag és nem is elsősorban a kulturális intézetek feladata, legfeljebb közvetett módon. De — mint az igazgatók beszámolóiból kiderült — törekedtek ennek a feladatnak az ellátására is. Hiszen csak az elmúlt akadémiai évben, mint megtudtuk, 3040 féle tevékenységet végeztek, több ezer produkciót noztak létre, igyekeztek bemutatni a magyar kultúra értékein kívül a magyar politikát és kultúrát is, és több nelyütt igen színvonalas tudományos kutatási, felsőoktatási munka, illetve közvetítés zajlott. A jövőben éppenséggel ezeket a tevékenységeket kell felerősíteni, illetve átrendezni. Az egykori kultúrházi funkciónak a mai nemzetközi és hazai viszonyok között nyilvánvalóan nincs létjogosultsága többé. Hiszen nem elfogadható, hogy a jelenlegi Eazaasági helyzetben jelentős öltségeket fordítsunk esetleg csak szerény mértékben láto-Ctott rendezvényekre. zembe jut egy adoma a Rákóczi-szabadságharc idejéből. Akkoriban holland katonák érkeztek Magyarországra, igen szerény gúnyában, ólomgombokkal díszítve. Igencsak elcsodálkoztak, amikor meglátták a nyalka kurucokat, és megkérdezték: „Ti ugyan miért panaszkodtak, hogy rosszul megy sorotok? Mi bizony, ha a szükség úgy hozza, még a gombjainkat is levágjuk és golyó helyett használjuk, hogy tovább tudjunk harcolni. Nos, mi, szegény, kicsi ország, ne hivalkodjunk. Ez afféle afra nyomorúság. Tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk sem Anglia, amelyik egy British Counal nevű hálózatot képes a világban működtetni, de nem vagyunk Franciaország sem, amelyiknek a Francia Intézetei számos országban záporozzák szét a fianda kultúra és nemzeti eszme értékeit. — A magyar kormány tehát szét akarja verni ezt a néhány évtizede Kialakult és folyamatosan alakulóban lévő intézményrendtteril — Ostobaság lenne. Csak korszerűsíteni szeretné a tevékenységét. Azt akarja, hogy ezek valóban és hatásosan szolgálják a nemzet céljait, a magyar kultúra elismertségét, általában a magyarságról kialakított kép javulását. — ön úgy gondolja, majd nemsokára létrejövő Nemzeti Tájékoztatási és Propaganda Hivatal fogja megmondani, hagy etek tsz intézetek mit ét hogyan esdnAljastakt — Ném valószínű, hogy egy ilyen intézmény létrejön Magyarországon, már csak rossz emlékű elődje miatt sem. Egy egységes és erőteljes Magyarország-kép kialakítására és az ehhez szükséges stratégiának a kidolgozására azonban rövid időn belül szükség van. Ezt tudomásul kell vennie mindenkinek, aki valamilyen formában Magyarországot képviseli külföldön. A változtatás, a megújítás, a színvonal emelésének sürgetése persze mindig bizonyos érdekeket sért, de nem kell mindjárt „rendőrért kiáltani” és némi túlzással a függetlenség korlátozását emlegetni akkor, amikor keményen számon kérik az ember munkáját. És meg kell érteni azt is, hogy mind a nemzetközi helyzet megváltozása, mind a költségvetés teherbíró képessége nagy úr. És inkább menjen csődbe egy-egy intézmény, zátjuk be, esetleg majd jobb időkben újra megnyitjuk vagy nyitunk máshol, de az ország csődjét nem kockáztathatjuk.
