Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Magyar Nemzet, 1993.8.4 Az illegális üzletek átláthatatlanok Beszélgetés Gömbös János katonai szakértővel Miért tűnik úgy. hogy egyre nagyobb a fegyverkereskedelem térségünkben, amikor minden korábbinál kisebb? Többek közt erről kérdeztük Gömbös János katonai szakértőt.- A kétpólusú világ meg- , szűnésével jelentős változások mentek végbe a fegyverkereskedelemben, amit az is mutat, hogy 1982-1991 között a fegyverexport és -import csaknem a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan jelentős fejlemény, ami alól csupán két térség kivétel: a Közel- Kelet és a Távol-Kelet.- Nem lehet, hogy a kivételek közé tartozik Kelet-Európa is, hiszen a fegyverbotrányok nyomán olykor ez az ember benyomása.- Nem, erről szó sincs. Kelet-Európa pont az a régió, ahol lényegesen csökkent a fegyverkereskedelem. Ezért már rendkívül ritkák az olyan tranzakciók, mint amilyen Magyarország részéről a AÍ/G-29-esek beszerzése. A 25 darab vadászgép 800 millió dollárba kerülne, ha nem adósságtörlesztésként kapnánk az orosz féltől. Az viszont igaz, hogy a térség minden országában van egyfajta igény a hadsereg korszerűsítésére, ám ez a gazdasági nehézségek miatt nem elégíthető ki. Mindemellett a legális fegyverkereskedelemnek világszerte szigorú szabályai alakultak ki. ezek a volt szocialista államokra is vonatkoznak.- Térségünkben ugyanakkor létrejöttek válsággócok, ahol a szemben álló felek gyaníthatóan érdekeltek a fegyverbeszerzésben, ha másként nem megy. akár illegális úton is. Mi a véleménye erről?- Kétségkívül az illegális fegyverkereskedelem ma sokkal összetettebb és kevésbé átlátható, mint korábban. A tekintélyes stockholmi békekutató intézet, a S1PRI évkönyvében ezzel Összefüggésben számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet. Ana például, hogy a volt szovjet köztársaságokból kifürkészhetetlen módon tűnnek el fegyverek, nyugati kikötőkben több olyan fegyverszállítmányra bukkantak, amelyen a célállomás nem volt megjelölve, bizonyos orosz szervek illegálisan harckocsikat próbáltak külföldre juttatni a maffia segítségével. Azt lehet tudni, hogy a kaukázusi krízisövezetekben a fegyverek főleg a volt szovjet hadsereg készleteiből származnak, nem ennyire világos azonban a kép a délszláv válság esetében.- Holott ENSZ-embargó tiltja a szemben álló feleknek a fegyvenásárlást... Lehetséges, hogy a harcok azért tartanak még mindig, men a szerbek, bosnyákok és honátok valamiben útonmódon fegyverekhez jutnak?- Tudom, kiábrándító hallani, de konkrét tények vannak arról, höfcy a szemben álló felek a fegyverek egy részét illegális csatornákon szerzik be. Bizonyíték erre a legutóbbi, a szlovéniai fegyverszállítási botrány, amelyben sajnálatos módon Magyarország neve is felbukkant. A SLPR1 évkönyvében külön foglalkozik a délszláv válsággal, és megállapítja: számtalan forrás van. ahonnan fegyver érkezhet a volt Jugoszlávia területére. Libanonban, ahol hosszabb ideig viszonylagos béke volt, a keresztény erők körülbelül 100 millió dollár értékű tüzérségi eszközt, rakétaindító állványt, géppuskát és lőszert adtak el 1991 nyarán ismeretlen helyre. Az is előfordult, hogy az Egyesült Államok vámhatóságai 12 millió dollár értékű amerikai gyalogsági fegyvert tartóztattak fel, amit Horvátországnak szántak. A S1PR1 utal arra is, hogy horvát és szlovén hivatalos személyiségek nyíltan beszéltek arról, Németországtól, Ausztriától és Szingapúrtól vásároltak fegyvereket. Dél-Afrikábó! egy bérelt Boeíng-gépen ment hasonló küldemény Horvátországba. Ráadásul a volt Jugoszlávia maga is jelentős hadiiparral rendélkezen, ennek nagy része Szerbia területén van, tehát ez a jelentős hadipotenciál a szerb érdekek szolgálatában áll. A volt jugoszláv hadsereg készletein a harcok kitörése óta szintén „megosztoztak" a szemben álló felek.- Említette, hogy Magyarország neve isßlbukkant a szlovéniai botrányban. Valójában mi a helyzet, részt veszünk-e a fegyverkereskedelemben ?- A délszláv válsággal összefüggésben tudomásom szerint nagyon komolyan betartjuk a fegyverembargót. A Kalasnyikov-ügy óta Magyarország gyakorlatilag nem szállít. de nem is szállíthat fegyvereket a térségbe, hiszen a hadiipari termelése már 1991-ben szinte nullára csökkent. Az viszont igaz, hogy bizonyos kormányzati szervek a hadiipar újbóli felfuttatását fontolgatják, de a gazdaság gondjai közepette erre nincs pénz. Ami a szlovéniai botrányt illeti, nem tartom kizártnak, hogy egy-egy fegyverszállítmány átcsúszik a határon. Hiszen ha tetszik, ha nem, földrajzi okokból Magyarországon át futnak a titkos fegyverutak. Az illegális fegyverkereskedelemben ugyanúgy tranzitországnak minősülünk, ahogy a kábítószer-csempészetnél is.- Kizárt az, hogy egyes „élelmes" üzletemberek - például az orosz vagy az ukrán piacon - beszereznek fegyvereket és azt továbbadják, ugyancsak illegális úton ?- Ilyesmiről nincs tudomásom, de ahogy kábítószercsempészésbe is belekeveredtek magyarok, ugyanúgy belekeveredhetnek a fegyvercsempészésbe is. Kocsi Margit
