Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Új Magyarország, 1993.8.4 számira. Románia kétségtelenül tiszlelelrc méltó erőfeszítéseket lesz, hogy a Ceoi/vsfK-rencIszQr gazdasági örökségét felszámolja. Tudjuk, hogy ez a rendszer nem csupán a politikai elnyomásnak egészen szélsőséges formáival vált nevezetessé, nem csupán a falurombolás szörnyű gyakorlatával, amely bizonyos értelemben rokon volt az etnikai tisztogatásokkal, de ezen túlmenően minden román állampolgár is kárvallottja volt a gazdaságilag teljesen elhibázott terveknek, illetve beruházásoknak. A károk felszámolása elsősorban az ott élők, köztük a magyar kisebbség érdeke, de nekünk is fontos, hogy keleti szomszédunk gazdaságilag stabil legyen. Nagyon nem jó az, ha két szomszédos állam között az. életszínvonalban jelentős eltérés mutatkozik. Remélem, hogy Románia a diplomáciában arra készül, hogy Magyarországgal is jobb viszonyokat teremtsen. Nem elegendő azonban e szándék kinyilvánítása, amely sokszor megtörtént már, hanem bizonyos tettekre van szükség. I la optimista akarok lenni, akkor vannak halvány jelek, amelyek feltehetően összefüggnek az. Európa Tanácsú felvétellel is. Nagvon bízom azonban abban, hogy ezek nem csupán konjunkturális ügyek, nem csupán kozmetikai lépések, hanem mögöttük az a felismerés áll - amelynek igénye egyébként az. Európa Tanács i felvétellel kapcsolatban és az. EK társulási egyezménnyel kapcsolatban is határozottan megfogalmazódott hogy Romániának bizonyos területeken változtatnia kell eddigi gyakorlatán. Elsősorban a kisebbségi politika áll a figyelem előterében.- Közeledik Románia Európa Tanácsi Ionfelvétele. Kialakult-e már n magyar szavazási álláspont, megismétlődik-e a szlovák formula?- Magyarország korábban is jelezte, hogy mind Szlovákia, mind Románia európai integrálódását elvben minden formában kívánatosnak tartjuk. Már csak azért is, mert nem kívánjuk a határon túl élő magyarok millióit kívül tartani azokon az intézményeken, amelyekben mi benn vagyunk, vagy’ bent leszünk. Éppen Szlovákia Európa Tanácsú felvételével kapcsolatban hozzám érkezett számos külügyminiszteri levél és más diplomáciai jelentések is azt mutatják ugyanakkor, hogy a magyar politika nem csak Szlovákia esetében hívta fel eredménnyel a figyelmet a magyar kisebbség helyzetének rendezetlenségére, egy sor megoldatlan kérdésre vagy veszélyre, hanem Románia esetében is várható, hogy nagyon komoly figyelmet fognak ezekre fordítani. Azt remélem, Románia maga fogja megtenni azokat a lépéseket, amelyek megkönnyítik számára is az integrációt, beleértve az Európa Tanács i felvételt; és amelyek Magyarország számára is lehetővé teszik, hogy' ezt a folyamatot, Románia kérelmét támogatni tudja.- Továbbra is aggasztó hírek étkeznek a délszláv térségiül, egyebek közölt a vajdasági magyarok ellen folytatott lélektani hadviselésről. Milyen mozgástere van a magr/ar diplomáciának ebben a kiélezett helyzetien, amikor úgy kellene közvetett támogatást nyújtania a wjdasági magyaroknak, hogy sem óik, sem Magyarország ne váljanak a szetb szélsőségesek céltáblájává, másrészt viszont védje érdekeinket az ismétlődő provokációk, illetve az olyan kalózakciók ellenélen, mint a Duna-blokád?- Van Magyarországnak mozgástere ebben a kérdésben. Előnyös földrajzi fekvésünkből adódóan az európai integrációra, vagy akár csupán az intenzív gazdasági kapcsolatokra törekvő keleti és délkelet-európai államok számára különösen fontos a magyarországi tranz.itút, mint az európai kapcsolatokban kikerülhetetlen állomás. Ennek a mai belgrádi vezetés is tudatában van, és talán ezzel is függ össze az, hogy az. utóbbi hetekben nem csupán a magyarellenes kirohanások szűntek meg, vagy remélem, hogy megszűntek, de a különböző szerb körök részéről megfogalmazódik az igény: Magyarországgal a kapcsolatokat rendezzék, állítsák helyre. Néha egész optimista megfogalmazások is elhangzanak, miszerint Magyarországgal különösen jó viszonyt alakíthatnak ki. Mindig azt hangsúlyoztam, Magyarországnak a szerbekkel globálisan semmiféle vitája nincsen - bizonyos politikával szemben vannak nagyon komoly fenntartásaink, de ebben nem vagyunk egyedül. Nem véletlenül sújtják szankciókkal Belgrádot. Én azt várnám a szerb-magyar viszonyban, hogy történjen meg végre az érdemi kapcsolatfelvétel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és az eszmecsere a VMDK javaslatairól. E javaslatok teljes mértékben összhangban vannak a korábban Carrúig/nu-tervként ismert délszláv rendezési elképzelésekkel, de nagy hasonlóság figyelhető meg közöttük és a boszniai kérdést rendezni próbáló Vance-Owen-terv között is. Tehát az egyes etnikai csoportoknak az önkormányzata, akár kantonális formában. Úgy vélem, a rendezésben nagyon figyelemre méltó, hogy az orosz politika is tulajdonképpen ezt szorgalmazza, különböző megfogalmazásokban és nagy örömmel értesültem arról, hogy a közelmúltban Csurkin külügyminiszter-helyettes találkozott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel. A dunai blokádra nagyon élesen reagált a Biztonsági Tanács, ezért elmondható, hogy mind a Duna szabad hajózhatósága, mind pedig a Vajdaságban vagy máshol élő kisebbségek kérdése továbbra is a nemzetközi figyelem előterében áll. A magyar diplomácia törekszik is arra, hogv kétoldalú alapon, illetve multilaterális fórumokon egyaránt ezt a kérdést ne csupán napirenden tartsa, hanem segítse a megoldás lehetőségeit megtalálni. Mindenesetre ez elsősorban az érdekelteken múlik, nevezetesen a magyarok politikai képviselőin, vezetőin és a különböző szerb politikai pártokon, tényezőkön.- Minden jóindulatú megközelítés és szándék ellenére úgy tűnik - különösen egyes cseh megnyilatkozások tükrében -, hogy zavarok mutatkoznak térségünk regionális együttműködési szerkezeteiben Mcgtölthehek-c még vajon új tartalommal, avagy inkább minden energiánkkal a nyugat-európai integráció felé kellene már fordulnunk, annál is inkább, mivel az EK Jko;>penhágai nyilatkozata is a tagságért kopogtatók differenciált elbírálására utalt?- A regionális együttműködés továbbra is kiemelt területe nemcsak a mágyar külpolitikának, de a gazdaságpolitikának is. A tendenciák, a perspektívák e téren is jobbak, mint ahogy talán azt a közvélemény érzékeli, hiszen azért létrejött egy szabadkereskedelmi egyezmény, amelynek még a gyorsítása is elképzelhető. A budapesti KeK-tanácskozás sem csupán a kisebbségi konferencia ügyével foglalkozott. Egyébként ebben a kérdésben is meglehetősen széles körű egyetértés volt, hogy igenis Közép-Európa kereteiben érdemes külön vizsgálni a megoldási lehetőségeket. A záródokumentum i' tükrözte ezt a megközelítést, legfeljebb két küldöttség magatartása miatt egv konkrét formula hiányzott, de maga a tény szerepelt benne. Áz Európai Közösség is szorgalmazza: az EK-val való kereskedelem növekedése mellett az egymással való kereskedelem is növekedjék Ezzel a törekvéssel, ezzel a javaslattal maximálisan egyetértek. Azt remélem, és erre nagyon sok jel mutat, hogy a KeK-nek a gyakorlati projektjei és a KeK-en kívüli gazdasági tervek, egyezmények képesek lesznek a közép-európai országoknak a regionális együttműködését elmélyíteni, ezen belül a határ menti területek kapcsolatait növelni. Ismeretes a Kárpátok-Eurorégió, amelvnek területe az aláírás óta növekedett, újabb ukrajnai területe^ megyék csatlakoztak Úgy látom, hogy’ nem csupán Szlovákia formális részvétele esedékes, hanem Romániáé is, román megyék is szeretnének csatlakozni Korántsem került le tehát a napirendről a regionális együttműködés, a különböző nemzetköz! pénzintézetek továbbra is késznek mutatkoznak nem csupán vizsgálni, hanem ténylegesen finanszírozni mindazon beruházásokat, melyek pontosan ahhoz a célhoz járulhatnak hozzá, amit az Európai Közösség is megfogalmazott és amelv az 1990-es kormányprogramban is szerepelt. Nevezetesen, hogy az egymás közötti kapcsolatokat sokoldalúan, így gazdasági téren is el kell mélyíteni, az Európai Közösség családjának gyermekeként Küzép-Európa újjászületésének érdekében Nehéz szülésnek látszik, de közös érdekünk, hogv sikeres legven Daróczi László
