Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-06 / 8512. szám
Új Magyarország, 1993.8.3 0 / Funarék a kertek alján és a lakásokban is Alaposan megszaporodott a munkája az utóbbi hónapokban Eckstein Kovács Péter kolozsvári ügyvédnek, az RMDSZ megyei szervezete politikai alelnökének, a városi tanács tagjának. Kertek és lakások ügyében védi azokat, akiket a Gheorghe Funar vezette városháza ki akar forgatni ebbeli javaikból. A szélsőséges nacionalista és magyarellenes polgármester ellenőrzése alatt álló kolozsvári városháza szóban forgó akciói nem kifejezetten etnikai indíttatásúak, de a kárvallottak, fenyegetettek között többségében mégiscsak magyarok, a haszonélvezők között pedig a polgármester román hívei találha' tók- Miről van szó? - kérdezte az MTI tudósítója ülyefaiván, ahol az ügyvéd jelen volt az ottani liberális találkozón.- A szóban forgó kertek nem a város tulajdonában vannak, hanem államosított földeket osztottak ki a korábbi évtizedekben használatba. Funar szerint a .nomenklatúra" részesedett bennük, valójában inkább iparos emberek kaptak ilyen földecskéket a Hója dombján, ott megművelték. teraszosították, építettek rá egy kis vityillót. A polgármesteri hivatal nem újította meg ezeket a szerződéseket, hanem bejelentette, hogy a hivatal alkalmazottai, másrészt az 1989-es forradalom hősei, veteránok stb. kapják meg. Akiktől elvették, nem voltak tulajdonosok, de hosszabb ideje művelték, beruháztak ide. Azok között, akiket \ az intézkedés sújt, sok a magyar, az új privilegizáltak természetesen románok, itt tehát etnikai töltést is kap a dolog, de nem csak magyaroktól akarják így elvenni kertjeiket. Az érintettek körében erős az ellenállás, a volt kertművelók érdekszövetséget hoztak létre, követeléseik lesznek befektetéseikért. Az új bérlők tulajdonba helyezése még nem történt meg.- Mi a helyzet a lakásokkal?- Nagyrészt hatályos még az 1973-as 5-ös törvény, amelyik a bérlők és a tulajdonosok közötti jogviszonyt szabályozza. Ennek két kitételét szerintem a jelenlegi alkotmányra való tekintettel és a mai körülmények között már nem kellene alkalmazni. Az egyik az, hogy aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Ez az egyik etnikai elem, hiszen sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, és a polgármesteri hivatal emberei nagyon figyelnek, érdeklődnek a szomszédoktól, és ha valaki hosszabb ideig távol van, bíróság útján megsemmisítik a szerződést. A másik, teljesen antihumánus kezdeményezés - amellyel kapcsolatban égy ügyben az alkotmánybíróságot is megkerestem - azzal függ össze, hogy az 1973- as törvény meghatározza, mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha egy vagy több szoba pluszterúlet van, akkor a bérlőt felszólítják, döntse el, melyik helyiséget akarja megtartani, és a pluszterúletet kiutalják - vagyis társbérleteket létesítenek, ez még Ceausescu idején sem történt meg.- Mi a gyakorlati következmény?- Idős emberek, akik mellől elhalnak hozzátartozóik, kiröppennek gyerekeik, egvszercsak felszólítást kapnak, hogy húzzák össze magukat, és attól fogva közös konyha, mellékhelyiség, nem kell sorolnom.- Mióta folyik ez?- Az én ügyfelem pere tavaly októberben kezdődött, azóta tart. Első fokon az alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette a rendelkezést, de fellebbezni fogunk Egv másik esetemben egy nagy bérházi lakásban néey család lakott, ez már önmagában is elég hihetetlen. Az egyik család elhalt, és egy másik megszerezte a megüresedett szobát - nos, ott ki akarják rakni az illetőt, és megint be akarnak tenni... egy negyedik bérlőt. Általános a bérlők zargatása. Bár törvény írja elő, hogy ha a bérlő meg akarja venni a lakást, el kell adni neki, ezt sokszor megtagadják arra hivatkozva, hogy a tanácsi lakásban nem illeti meg ekkora lakóterület.- Hány embert érintenek a kert- és lakásügyek?- A kertúgy 7-800 embert, a lakásokról pontos számot nem tudnék mondani, de feltehető, hogy van annyi, mint a kertúgyben érintetteké - vélekedik Eckstein Kovács Péter. (MTI, Panoráma)
