Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-06 / 8512. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.3 45 Papok és váll-lapok Lesz-e váll-lapjuk a tábori papoknak? A kérdés természetesen nem a ruházkodásra vonatkozik, hanem elvi jelentőségű. A parlament ugyan július közepén módosította az egyházi törvényt, s ezzel lehetővé vált a közösségi vallásgyakorlás, az azonban még nem dőlt el: betagozódjanak-e a lelkészek a katonai hierarchiába vagy pedig polgári alkalmazottként működjenek. Vajon mi a véleményük erről a különböző egyházak azon képviselőinek, akiknek — a Honvédelmi Minisztérium katonai lelkészi hivatalának munkatársaiként — éppen az a dolguk, hogy a tábori lelkészség kialakítását koordinálják. Aranyos Zoltán református lelkész szerint több kérdés is függőben van. Nemcsak az nincs még eldöntve, hogy katonai rendfokozattal rendelkezzenek-e a tábori lelkészek vagy civilek maradjanak — mint például Németországban —, hanem az sem: magának a tábori püspöknek legyen-e katonai rangja, s egyáltalán: függetlenített legyen-e vagy sem. Miután az egyházak nem fejtették még ki álláspontjukat ez ügyben, egyelőre csak tendenciákat lehet érzékelni — mondja Aranyos Zoltán. — A Honvédelmi Minisztérium által kidolgozott elgondolás az, hogy a lelkész legyen katona, legyen rendfokozata, a püspök legyen függetlenített, s legyen katona. Ezzel szemben Kötelező tiltott gyümölcs Ha hinni lehet a híreknek, voltak olyan laktanyák, ahol kivezényelték a katonákat a Nagy Feró-koncertre. Az eset annyira abszurd, hogy nem is oly hosszú évekkel ezelőtt inkább sci-flbe illő lett volna, egyetlen tanulsága azonban egészen biztosan van: a kötelezővé tett tiltott gyümölcs után már nem ácsingózik az emberfia. Tiltott gyümölcs volt hosszú évtizedeken keresztül a vallásgyakorlás is a hadseregben, s ezt a tilalmat az 1990-ben született egyházi törvény is csak részben oldotta fel — pusztán az egyéni vallásgyakorlást lehetővé iskolától az akadémiáig abban a szellemben nőttem fel, hogy a laktanyában katonai rangjuk volt a lelkészeknek. Szerintem a tábori lelkész nem lehet civil, ez a laktanyában elképzelhetetlen. Részt kell vennie a tisztigyűléseken, s egyébként is: inkább magáénak érzi a honvédség, ha beilleszkedik a katonai hierarchiába. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy katonai jogkörrel rendelkeznék, a rang csak az elismerést, a megtiszteltetést jelezné, ami az egyházak képviselőinek kijár. A zsidó hitközség álláspontját Fröhlich Róbert rabbi fejti ki. Szerinte a tábori lelkészi szolgálat sokkal hatékonyabban tud működni, ha a lelkészeknek katonai rangjuk van. — Ennek megvan a maga tradicionális és politikai oka is, de én inkább az emocionális okokat elemezném. Egy katona, legyen sorkatona vagy tiszt, egy civil lelkészhez civilként viszonyul. Az egyenruhás könnyebben kinyílik az egyenruhás előtt, könnyebben teremthető meg a kontaktus. Fröhlich rabbi hangsúlyozza: a katonai lelkész nem épül be a hierarchiába, noha katonai rangja van. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy katonák között a tábori papnak is katonának kell lennie. • Gy.M. Kötelező tiltott gyümölcs — vezércikk a 7. oldalon téve. A „tűrt” státus alig két hete vált „támogatottá’' — a törvénymódosítás után mód van a táborilelkészség megszervezésére —, s úgy tűnik, annak is megv an a lehetősége, bogy kisvártatva kötelező legyen... Kardinális kérdés ugyanis, hogy a tábori lel készség — már amennyiben a csoportos vallásgyakorlás egyáltalán ebben a formában fog működni — a fegy veres erők része lesz-e, a lelkészeknek lesz-e rendfokozatuk, betagolódnak-e a katonai hierarchiába, esetleg megmaradnak civil alkalmazottaknak. Erről egyelőre nem mindegyik egy ház alkotta meg a maga véleményét — vagy ha ezt megtette, még nem hozta nyilvánosságra —, de a jelek arra mutatnak: a papoktól nem állnak oly messze a váll-lapok... S ahogy ilyenkor lenni szokott: analógiák mindig akadnak. Az ez alkalommal is követendő modell természetesen Európa. vannak egyházi vezetők s egyházi körök, amelyek azt mondják, hogy a lelkész legyen civil, a püspök ne legyen függetlenített, hanem legyen egy a püspökök közül, aki a katonai szolgálatot is felügyeli. A református egyházban egyébként van egy olyan tendencia is, hogy a tábori lelkész inkább civil legyen, mint katona, de az én véleményem — s a református egyház véleménye — is az, hogy maximális kompromisszumkészségre van szükség minden fél részéről ahhoz, hogy a cél, a közösségi vallásgyakorlás, a lelkigondozói, lelkészi szolgálat a hadseregben, megvalósuljon. A református egyháznak különben csak akkor lesz majd hivatalos álláspontja, ha delegációja az evangélikus egyházzal s a minisztériummal leül tárgyalni, kifejti hivatalos álláspontját, s ezt a zsinat megerősíti. Tabody István római katolikus kanonok tartalékos vezérőrnagyi rangja már eddig is sok félreértésre adott alkalmat. A kanonok most megerősíti: nem katolikus papként kapu katonai rangját. Századosként Urtózutták le 1947-ben, s rehabilitációja után léptették elő alezredesnek, majd később tartalékos vezérőrnagynak. Legyen-e katonai rangjuk a tábori lelkészeknek? Tabody kanonok igennel válaszol. — Én leszek az egyetlen a tábori lelkészek között, aki szagolt már lőport — mondja —, kilencéves koromtól, a katonai Ahol ugvan akad egyetlen kivétel: Németország. De e tény fölött elegánsan elsiklanak azok, akik az analógiás érvelést tekintik célravezetőnek. Pedig bizonyára a józan megfontolás, az el nem feledhető tragikus történelmi előzmények okán döntött úgy a megfelelő grémium, hogy Németországban a vöröset többet nem párosítja össze a feketével, a keresztnek és a fegyvernek ne legyen köze egymáshoz, a hit a civil ember szabadságjoga, a katonai szolgálat pedig az állampolgár kötelessége. De hát egy hierarchikus rendszer számára kétségtelenül kényelmesebb, ha nem keresztezi civil rendszer. Nem véletlen, hogy a Honvédelmi Minisztérium elképzelései kialakításakor nem a magyar kormánv által egyébként oly gvakorta követett német modellt követik, hanem a többi országét. Vagyis a HM rangfokozattal rendelkező lelkészeket akar. Akik bár nem vezényelhetnek és nem vezényel hetők, de mégis betagozódnak a katonai hierarchiába. S nyilván az sem véletlen, hogy egyes egyházi személyeknek nincs ellenükre az a többlethatalom, amely a válllapókról sugárzik. Hiszen ha már lehetséges istentiszteleteket tartani a laktanyákban, akkor nyilván kell is istentiszteleteket tartani. Viszont többféle felmérés is azt mutatja, hogy a lakosság mindössze tizenöthúsz százaléka jár rendszeresen templomba. Mi történik, ha nem lesz „telt ház” a tábori istentiszteleteken? Telt ház lesz, mert ha az ezredes úr celebrálja a misét, akkor magától értetődik: a többi ezredes úr is ott lesz. S hozzájuk igazodnak mind a többiek: az alacsonyabb rangú tisztektől a sorkatonákig. És ha nem? Legfeljebb kivezenvlik őket... Mint Nagy Feró koncertjére. GYÉMÁNT MARIANN
