Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-05 / 8511. szám
SZOMBATI MH-HXTRA Kulin Ferenccel, az MDF elnökségének tagjával A kampány döntő tényezője Antall József személye Magyar Hírlap, 1993.7.31 v- o „Hamis az a látszat, hogy az MDF elnökségében én liberális irányzatot képviselnek. E testületben nekem nincs külön politikai irányom. Azzal az elnökségi többséggel gondolkodom — és próbálok együtt cselekedni —, amelyet centrumként szoktak emlegetni” — Így nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Kulin Ferenc. Az MDF elnökségi tagja szerint a Csurka-szarny kulomalasa nem teremtett minden tekintetben egyértelmű helyzetet az MDF-ben, több személy magatartásában ambivalencia figyelhető meg. Kulin Ferenc választási győzelemre készül. „Az MDF valamennyi vezetőjével együtt azon az állásponton vagyok, hogy az 1994-el követő esztendőkben is kötelességünk készen állni a kormányzati felelősség vállalására.” Az MDF elnökségének tagja alaptalannak nevezi azokat a híreszteléseket, hogy kínos feszültségei támadtak volna a parlelnok-roiniszterelnokkel, s megerősítette, hogy Antall József személyéről, szerepéről immár nincs vita a párt vezetésében. — Mostanában melyik tisztségében éri több baj: a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjaként, vagy a: Országgyűlés kulturális bizottsága elnökeként? — Bajom egyik megbízatásommal sincs, gondjaim annál inkább, ám ezek a félév végi hajrából és az összegzés kötelezettségeiből erednek. — Mit mutat az összegzés, mi van a két „kasszában"? — A kulturális bizottsági kasszában egy felsőoktatási törvény és egy akadémiai törvénytervezet van. az utóbbi félkész állapota miatt kissé nyugtalanabb a nyaram, mint ahogy terveztem. Az MDF-es kasszában programjegyzékek és feladatvázlatok akadnak, s nem a már elvégzett feladatokról szóló dokumentumok. A pártelnökségi taggá történt megválasztásom után — azaz január óta — rám osztott feladatok nagyrészt azért maradtak teljesítetlenül, men a kulturális bizottsági munka Finisében egyszerűen képtelen voltam kellő mértékben és színvonalon ellátni a Bem téri teendőket. — Ezt januárban még nem lehetett látni1 — Lehetett — de azzal együtt, hogy ezek a halasztott feladatok a választási kampánnyal fiiggnek össze, tehát nem okóznagy bajt az átprogramozásuk. A kampányfeladatok igazán a télen és a jövő év első hónapjaiban válnak időszerűvé. — Amikor önt januárban elnökségi tagnak választották, e ténynek sokan nagy jelentőséget tulajdonítottak. Bizonyítottnak vélték látni például, hogy az MDF a továbbiakban majd jobban elismeri liberális beállítottságú személyiségeinek törekvéseit. Az elmúlt hónapok mennyire igazolták ezt a feltételezést? — Ismerem az ön által idézett véleményt, de ezzel soha nem tudtam azonosulni. Hamis az a látszat, hogy az MDF elnökségében én liberális irányzatot képviselnék. E testületben nekem nincs külön politikai irányom. Azzal az elnökségi többséggel gondolkodom — és próbálok együtt cselekedni — , amelyet centrumként szoktak emlegetni. Hogy e többségben én a Liberális Fórum Alapítvány tagjaként is szerepelek, az nem jelentős körülmény az MDF politikája szempontjából. Nem azon az alapon szerveződött az elnökség, hogy abba különböző szellemi irányzatokat képviselő politikusokat jelöltek volna, s valamiféle egyensúlyozás lett volna a vezérlő elv. Névre szóló bizalom alapján történt a jelölés és a választás. Ön nem használ pontos megjelölést, ha az MDF-ben feltételezett politikai irányzatok között feltételezi az önálló liberális vonulatot. A liberalizmus esetünkben ugyanis nem politikai gyakorlatot és követett doktrínát, hanem szellemi tájékozódási irányt és hagyománytudati isajátosságot jelöl. Nem azért (szerveztük meg a Nemzeti Liberális Műhelyt és nem azért 'hoztuk létre a Liberális Fórum Alapítványt, hogy alternatívát kínáljunk az MDF centrumának törekvéseivel szemben, hanem azért, hogy felhívjuk a figyelmet az MDF politikájának legalapvetőbb sajátosságára. Arra tudniillik, hogy ez a politika épp úgy szolgálni akarja a nemzeti érdekeket, mint ahogy meg kíván felelni a liberális demokrácia követelményeinek. — Meglepőek az ön szavai, hiszen ha emlékezetem nem csal, nyilatkozatainak bizonysága szerint korábban az ön számára ennél sokat többet jelentett a liberalizmus. Mi történt? — A liberalizmus számomra ma sem jelent kevesebbet, mint korábban bármikor. Előbbi megjegyzésemmel csak arra utaltam, hogy az utóbbi fél esztendőben minden látszat ellenére nem az úgynevezett liberálisok és nem liberálisok ütközete folyt, hanem a Csurka nevével összekapcsolható politikai törekvés és az MDF többségének szándéka csapon össze. — £ harcban vajon mi dőlt eleddig? — Elsősorban az. hogy egy kormányzati felelősséget viselő párt a közvélemény előtt nem tetszeleghet egyszerre két szerepben. Egyfelől abban, hogy minden felelősséget vállal ' azért, amit 1990 óta tett. másfelől ennek éppen az ellenkezőjében. Ezt a skizofréniát nem le-; hetett tovább cipelni, e szerepek együttes jelentkezése mellett az MDF képtelen volt hitelesnek mutatkozni. Akik minden nehézség és belső elégedetlenség ellenére vállalják az eltelt három évet, a továbbiakban nem működnek együtt e korszak megtagadóival. Ennyi tehát mindenképpen eldőlt. — A Magyar Demokrata Fórum és Csurka Istvánék viszonyában milyen új elemek jelenhetnek meg a közeljövőben? — Ezt nem tudom megjósolni. A Csuria-irányzat kiválása, illetve kizárása többféleképpen értékelhető és mérhető. A puszta statisztikai adatok nem mutatnak olyan mértéket, hogy indokolt lenne a pártszakadás fogalmának használata, nem kettéhasadásról, inkább leválásról van szó. Korábban arra számítottunk, hogy Csurka István j magával viszi az MDF tagságáj nak 10-15 százalékát. Eddig kimutatható veszteségeink meg sem közelítik e korábbi becsléseket. Elképzelhető ugyan az arány változása, de személy szerint arra számítok, az MDF törzse nem rendül meg. — Egy kérdés a tagsági számarányokat mutató stansztika, más kérdés az MDF több egyéniségének máig ambivalens viszonya a tényhez, hogy Csurka Istvánék kiváltak Elképzelhetőnek tartja, hogy e szakadás miatt vezető személyiségek megválnak MDF-tagságuktól1 — Erre utaló jeleket nem látok. ilyesmiről háttérinformációim sincsenek. Kétségtelen, hogy a Csurka-számy különsálása nem teremtett minden tekintetben egyértelmű helyzetet az MDF-ben. elfogadom tehát az ön szóhasználatát: több személyiség magatartásában egyfajta ambivalencia figyelhető meg. Hogy ennek a politikai gyakorlatban milyen következményei lesznek, azt egyelőre nem lehet látni. Sokak — mondhatnám: sokunk — esetében azt jelenti az ambivalencia, hogy egyszerre látjuk a kormányzati felelősséget és azt. hogy a folytatás megtervezése a napi politikai gyakorlatban nagyon sok korrekciót igényel. Lehet, hogy vannak még. akik úgy érzik: a kormány politikájának bírálatát és saját javítószándékukat nem lehet az MDF politikai mozgásterén belül tartani. s talán keresik a kiválás lehetőségét, de azt hiszem, a Csurkáék kiválását követő események azoknak a hitét, elszántságát és pozícióját erősítik. akik belül maradtak az MDF-en. — A korrekció egy párt számára jelenthet fellendülést és jelenthet megsemmisülést is. Az a döntő, hogy mi van a korrekció zászlajára írva és ki tartja a magasba ezt a lobogót Tehát mit kell e zászlóról tudnunk1 — A zászlónk a régi. es ott van. ahova 1990-ben kitűztük. Munka közben, hétköznapokon nem akarjuk sem magasabbra tűzni, sem lengetni, lobogtatni. Valószínűleg ebben különbözünk a legfeltűnőbben azoktól az MDF-et elhagyó társainktól, akik mindent elölről akarnak kezdeni: úgy tekintenek az elmúlt három évre, mint egy történelmi dráma rosszul sikerült főpróbájára, amit új szereposztással kell megpróbálni sikerre vinni. Ám a lényeg az. hogy a többség hű maradt vállalt szerepéhez. — Valójában mihez maradi hű, aki maradt1 — Az MDF-et — fogalmilag — a leggyakrabban az 1987-es és '88-as dokumentumai alapján azonosítják. Ügy vélem, mégsem itt kell az MDF lényegét keresni. Az MDF-nek ugyanis volt és van egy ethosza. amelyet igazán senki
