Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-05 / 8511. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.2 fl f> Kodolányi nem tárgyalt magas szintű találkozóról Bukarestben A kisebbségkérdés nem a zsarolás eszköze „Amennyiben Magyarország megnyugtatónak tartja azokat az eredményeket, amelyeket Románia a hátralévő másfél hónapban felmutat, akkor konstruktívan fog foglalkozni Románia Európa tanácsi felvételével” — jelentette ki Kodolányi Gyula a Magyar Hírlapnak a Viorel Hrebenciuc román kormányfőtitkárral múlt héten folytatott bukaresti tárgyalásai kapcsán, elejét veendő a tárgyalásairól pénteken megjelent MH-tudósítás esetleges félreértelmezésének. A címzetes államtitkár elmondta még, hogy magas szintű találkozó kérdése nem került szóba tárgyalásaikon. — Hogyan merülhet fel a:, hogy Magyarország megakadá­lyozza vagy sem Románia felvéte­lét az Európa Tanácsba'' A múlt pénteki MH-ban ugyan a „nem akadályozza" szerepelt, de mégis furcsa — Ez a mondat így nem me­rült fel a Hrebenctuckal folytatott beszélgetésünkben. A fogalma­zásmód talán a román közvéle­ménynek szólt, és a román diplo­mácia bizonyos félelmét tükrözi. Én szó szerint azt mondtam Hre­benciuc kormányfőtitkámak: amennyiben Magyarország meg­nyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket és az ET-bizonság jelentésének a tartalmát, akkor konstruktív módon fog az üggyel foglalkozni. — Tárgyalásaikon ha jól tu­dom. felmerült a kisebbségek kérdésköre is. s ennek kapcsán egyetértettek abban, hogy a ro­mán kormány alárendeltségében működő Nemzeti Kisebbségta­nácsnak a kisebbségek helyzeté­nek a javítását és a gondjaik konkrét megoldását kell szolgál­nia. Ez így volt ? — Ez valóban így is van Fel­tételezem. hogy ezt így gondolja az RMDSZ is és a kormány is. Természetesen az egyes helyze­teket nem egyformán értékelik. De kétségtelen, hogy ebben a ta­nácsban történtek az elmúlt idő­ben kisebb előrelépések azok­ban a konkrét kérdésekben, amelyekben mi nagyon régóta várunk valódi javulást. Ezek el­bírálásában az RMDSZ vezető­ségének egyeztetett értékelése a mérvadó. — De hogyan merülhet fel a kisebbségkérdésben az „elpoliti­­zálás" lehetősége? Egyáltalán mi az? — Ezt a kifejezést én nem használtam a beszélgetésben, és emlékezetem szerint nem hasz­nálta a főtitkár sem. ráadásul a magyar nyelvben nem is létezik ez a szó. Nyilván románból for­dították magyarra. Azt gondo­lom. hogy a kifejezés elfogadha­tatlan. amennyiben úgy szeretné feltüntetni, hogy a kisebbségkér­­dés egyfajta dogmatikus politikai fegyver, a zsarolás eszköze vol­na. Nem erről van szó. AttóI van szó. hogy a kisebbségkérdések rendezése ma az európai integrá­ciós politika alapeivévé válik. Nyilvánvaló, hogy amit a kifeje­zés takarni akarhat, az elfogadha­tó abban az értelemben, hogy nem helyes az, ha a román belpo­litikában egyes szélsőséges kö­rök úgy tekintik, mintha a ki­sebbségkérdés felvetése mindig politikai motiváltságú volna. Gondolom, ennek tartalma rész­ben azt is jelentheti, hogy Hre­benciuc a román kormányban a konstruktívabb vonalvezetést képviseli ebben a kérdésben és a román politikában. — Önök gyakran találkoznak1 — Ez a második találkozónk volt Hrebenciuc főtitkárral, és amint az önök közleménye emlí­ti. valóban meghívtam Budapest­­re. hogy folytassuk a megbeszé- j léseket. — Minthogy ön a miniszter- j elnök külpolitikai tanácsadója s j hangzottak el bírálatok amiatt, hogy eleddig még nem sikerült magyar—román hivatalos talál­kozóra sort keríteni sem a kül­ügyminiszterek. sem a minisz­terelnökök között, elképzelhe­tő-e. hogy most mégis érlelődik valami ? Találkozó előkészítési zajlik? — Most ezen a beszélgetésen 1 sem a kétoldalú szerződés, sem a magas rangú látogatás kérdése nem vetődött fel. A beszélgetés egyrészt gyakorlatias, másres/t távlati volt. men — amint Hre­­benciucnak is kifejtettem — Ro­mániának és Magyarorszagnak ugyanazokban az európai integrá­ciós keretekben kell részt venniük. Magyarán szólva az elképzelhető, hogy Magyarország hamarabb lesz az Európai Közösség tagja, mint Románia, de nyilvánvaló, hogy a mi majdani belépésünknek meg kell adnia Románia számara azt a távlatot, hogy bizonyos me­netrenddel és bizonyos kritériu­mok mellett ő is tagja lesz az EK- nak. Azt gondolom, hogy egy el­lenkező eset senkinek sem szol­gálná a javát ebben a térségben • Szalay Hanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom