Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Értelmiségi szerepek a ’90-es években Magyar Nemzet, 1993.7.30 43 Minél több pallérozott elme adjon programot öt napra tárta ki kapuit Szegeden a nyári egyetem. Szinte valamennyi fórumán beszéltek az értelmiség helyzetéről. Olyan nagy volt a téma iránti érdeklődés, hogy sokan eljöttek a környező országokból is. Képviseltették magukat az Erdélyben, a Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban élő magyarság értelmiségének képviselői. A hallgató hosszasan eltöprengett, miért értékelő-1 dött föl az átmeneti társadalomban a ki-' művelt fők szerepe, miért kerül reflektorfénybe a nyári egyetemen az alkotó ember élete. Erre kértem választ az intézmény vezetőjétől, dr. Besenyi Sándor szegedi filozófustól. Vállalkozói szerepkörben l- Jelenleg Magyarországon 800 ezer diplomást tartanak nyilván. Hatalmas szellemi erő. Óriási szerepe lehet a társadalom átalakításában. Ha azt vesszük, hogy a 30-as évek végén 104 ezer diplomást számláltak, s ez a réteg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk elismert legyen Európában, akkor a mai értelmiségnek a tevékenysége is kiemelkedő lehet.- Miképp tudtak pénzt szerezni ehhez az intellektuális témához, hiszen a nyári egyetem nem két fillérbe került?- Több alapítványt és vállalkozót megnyertünk, ezúttal a kormány is a i segítségünkre sietett. Szeged szerepe is felértékelődött az alkotókörökben.-Jó lenne, ha ezt bővebben kifejtené, hiszen mostanában inkább azt lehet hallani, a Tisza-partja ismét botrányváros lett.- Ezt a minősítést kikérjük magunknak. A szegedi nyári egyetemnek külföldön is jó híre van. Most már évek óta rendszeresen idejárnak a kisebbségi magyarság képviselői. A külföldi magyarság több szervezete, szövetsége delegálja tagjait. Szomszédaink méltányolják, hogy fórumaink nem lettek a'velük való kapcsolatok jogi próbakövei. Nem hoztunk botrányt a kinti magyarok nyakába. Több mint nyolcvan külföldi magyarnak ösztöndíjat is tudtunk adni. Szeged regionális szerepe erősödik a Vajdaságban és Erdélyben, a város szellemi kisugárzó ereje, úgy vesszük észre, hogy évről évre növekszik. Ezt a kisugárzó szerepet, ami a trianoni határokon túl is mérhető, már a 20-as években felismerte Klebelsberg Kuno kultuszminiszter. Mi csak folytatjuk a hagyományokat A szervezéshez nagy segítséget kaptunk a Tiszatáj szerkesztőségétől. ók már a 70-es évektől 80-as években az egyik fontos magatartási formát a dzsentroid értelmiségié jelentene. Az államszocializmus utolsó szakaszában jelentkező, az anyagi érvényesülésért harcba szálló és a szakmai karrierjét feledő típus képe mára megkopott. A gyűjtögető, a felhalmozást választó tanár, orvos, mérnök a 90-es évekétől egyre inkább eltűnik a színről.- Ne haragudjon, ezzel a megállapításával nem értek egyet, hiszen ma is anyagiasak a diplomások, sőt a pénz szagát jobban érzik, mint tíz én e/ ezelőtt.- Az elmúlt időszak felhalmozó értelmiségéből mára vállalkozó lett. Régen elfelejtette, hogy diplomája is van. Legfeljebb családi vagy baráti körben anekdotázik arról, valamikor járt egyetemre. Ez már nem értelmiségi, hanem vállalkozó.- Kit sorol a „patinás" entellektüelek közé?- A kritikai értelmiséget!-Miről lehet ezt a típustjölismemi?- Egyforma távolságot tart mindentől, a hatalomtól is. Amivel egyetért, azzal azonosul, s ezt nem sanda szándékkal, nyereségvágyból, hanem ösztönei, műveltsége, meggyőződése alapján teszi. Ez a figura magában hordozza az általános és a szakértelmiségi prototípusát.- Ez a két típus külön szokott jelentkezni?- A nyári egyetem előadásain sokféle kategorizálást lehetett hallani. Véleményem szerint keveset beszéltünk a hedonista értelmiségiről, aki ott lebzsel a hatalom körül, és azt várja, leesik neki valami az ellentmondásos privatizációból. Ez a típus élősködik, és nem sorolnám a felhalmozó, a vállalkozóvá átalakult diplomásokhoz.- Milyen kategóriája maradt még? építik a hidat a szomszédos országokba.- Milyen értelmiséget ismert meg a mostani foglalkozásokon? Milyenek a vágyai a kiművelt emberfőknek?- Az értelmiség kutatásával én is foglalkozom a 80-as évektől. Időről időre változik a róluk alkotott kép. A- Aki most azt érzi, hogy felesleges időt töltött el a politizálással, menekülne vissza a szakmájához, de a pályatársak gyanúsan méregetik.- Kiderült-e e pár nap alatt, hogy milyen az ifjúság értelmiségképe1- A fiataloknak is volt egy külön tagozata. Szimpatikus társaság, megtanulták a szakmai önszervezést, politikailag nem állnak sehová, legfontosabb pozíciójuk a kritikai magatartás. Fő törekvésük, hogy nyugat-európai mértékkel értékeljék hazánk jelenét. A nyári egyetem elnökségében a kisebbségi magyarságot képviselte a Szabadkán élő Dudás Károly, aki előadást is tartott. Ő egy személyben értelmiségi is, politikus is. Újságíróként dolgozik, elnöke az egy éve alakult Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek és tagja a VMDK elnökségének. Kulturális autonómiát- Nálunk a szellemi élet egybefolyik a politikáéval - mondja Dudás, és magyarázatként hozzáteszi: - Az any aország értelmisége igazából nem érti a mi felfogásunkat, nehezen dolgozza fel, hogy nálunk a tét nem más. mint a kisebbségi magyarság fennmaradása. Létkérdésünk rendezésében óriási szerep jut a kiművelt fők sokaságának, akik közül nagyon sokan elmenekültek vagy befelé fordultak. Egyébként a vajdasági magyarság tízévenként tíz százalékkal csökken.- Az írók, a művészek, a tanárok... félnek?- Hogyne félnének, amikor a minap Seselj vajda martalócai erődemonstrációt tartottak, végigvonultak Szabadkán. Állandóan fenyegetnek a
