Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.14 Egyházi házbiznisz ; Nagylelkű önkormányzat - üzletsor ajándékba Kecskeméten A református egyháznak ajándékozta június 28-i ülésén a Katona József tér 6. számú épületet a kecskeméti önkormányzat. A képviselők egy része nem is tudta, hogy Merász József SZDSZ- es polgármester, Hideg Antal fideszes és Ivanics István KDNP-s alpolgármester rábeszélésére fél órával az előterjesztés szövegének kézhez vétele után azt szavazza meg, hogy a református egyház tulajdonába kerüljön a Kéttemplom köz nevű bevásárlóutca üzletsora, és ezzel évi sok millió forint bevételtől esik majd el Kecskemét városa. »Ezekben a napokban ingatlanaink kérdése döntő szakaszába érkezett. A Minisztériumban március 25-én lesz a döntő tárgyalás, amely az ÚjkoWgium somsát-dönti el. A váro&ar ézekbwi á napokban kell megkezdenünk a tárgyalást a jelenleg Libertéként ismert épület, a Katona József tér 6 számú iskoláink szolgálati lakásait magába foglaló épület visszaadásáról, valamint a szintén szolgálati lakások céljára épült Fráter u. 2. szám alatti épületről. Ahhoz, hogy iskolánk ősszel zavartalanul fogadni tudja az újonnan felvett 112 tanulót, újabb tantermekre es internátusra van szükség! Hol lesz'1 V jván oldódik meg'1 Mind. mind ezeken a tárgyalásokon dől el emberileg, de tudjuk, hogy mégsem itt dől el. hanem ott. ahol minden készen van Urunknál. Ezért múlik rajtunk, rajtad is. Testverem, hogy el tudjuk-e kérni imádságban Urunktól." Elidegenítési tilalom A fenti idézet 1993. márciusában jelent meg Amit most imádságban hordozunk cimmel a kecskeméti református gyülekezet hirmondójában. Árról nincs dokumentum, hogy az Úr meghallgatta-e a református hívek imádságát, annyi azonban hizonvos. hogy a földhivatalig mindenképp elszállt az ima. mivel 1993. március 18-án a kecskeméti városi földhivatalnál 10 éves elidegenítési tilalmat jegyeztek be az ingatlanra. A Katona József tér 6. számú épület lakói 1383 óta kérték, hogy vásárolhassák meg az általuk bérelt lakásokat. A legutolsó kérvényt 1992 december 18-án nyújtották be. A városi tanács, majd az önkormányzat különféle indokokra hivatkozva mindig elutasította a kérést. Hol azt mondták, városképi jelentőségű az épület, hol azt. hogy a kiskörúton belül van Máskor arra hivatkoztak, műemlék jellegű a ház. Amikor kiderült. hogy nem műemlék jellegű, akkor meg arra. hogy műemlék jellegű épületek vannak a környezetében Az igazi indokot sohasem Írták le: az épületek jó állapotban vannak, a közeljövőben nem igenyelnek felújítást, a bérlők rendszeresen fizetnek, és az épület földszintjén több üzlet található, amelyek helyiségbérleti díjából jelentős és biztos bevétele van az önkormányzatnak. Az elidegenítesi ’ tilalmat azért jegyezték be, mert Varga László református lelkipásztor az egyházi tulajdon visszaadásáról szóló. 1991. évi 32-es törvényre hivatkozva visszaigényelte a Katona József tér 6. számú ingatlant egyházának. Arra hivatkozott, hogy ebben az épületben a református egyház szolgálati lakásai voltak. A lakók megpróbáltak kapcsolatba lépni mind Szabó Gábor református esperessel, mind Merász József kecskeméti polgármesterrel. Azt akarták mindkettőjüknek elmondani, hogy ebben a házban sohasem voltak a református egyháznak szolgálati lakásai. Az épületet 1928-ban valóban a református egyház emeltette, de nem szolgálati lakások céljára, hanem bérpalotaként, jövedelemszerzési céllal. A rendkívül jó fekvésű. nagy alapterületű belvárosi lakásokban magas beosztású. jó fizetésű emberek laktak, akik nagy összegű bérleti díjjal gyarapították a háziúrként funkcionáló református egyház kasszáját. Lakott itt huszárezredes, nőgyógyász főorvos, cipökereskedö, hitelintézeti fiókigazgató - de ők nem azért laktak itt, mert szolgálati viszonyban álltak a református egyházzal (jó részük katolikus vallásu volt), hanem mert kifizettek az egyháznak 8 tisztes összegű lakbért A lakók szerint az esperes ur azt üzente vissza: nincs miről tárgyalniuk, mert a földhivatal már bejegyezte az épületre az elidegenítési tilalmat. Merász József polgármester viszont a lakók egyetlen beadványára sem válaszolt A lakók ekkor Mád! Ferenc művelődési és közoktatási miniszterhez fordultak Neki is előterjesztették bizonyítékaikat, hogy az egyház bizony anyagi haszonszerzésre használta a most visszaigényelt épületet, márpedig az 1991. évi, 32-es törvény hatálya csak azokra az ingatlanokra terjed ki. amelyeket az egyház hitéleti, oktatási egészségügyi, szociális, kulturális célokra használt, és amelyek 1948. január 1. után kerültek kártalanítás nélkül állami tulajdonba. Nem kerülnek tehát az egyház részere atadásra termőföldek. gazdasági létesítmények és más olyan vagyontárgyak, amelyek az egyház jövedelemszerzését szolgáltak - érvelt a törvény indoklása. A Katona József tér 6. számú épület tehát bérház volt, az egyház vagyonszerzését szolgálta, törvényesen nem adható vissza a református egyház tulajdonába. Ezt a minisztérium illetékes főosztálya az okiratok alapján meg is állapította, és intézkedett arról, hogy a földhivatal törölje a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat. A levelet 1993. június 17-én írta alá Platthy Iván főosztályvezető-helyettese, akinek azonban hatékony volt a szava, mert június 23-án a kecskeméti földhivatal már törölte is az ingatlanról az tlidegenitési tilalmat Ezt követően hihetetlenül felgyorsultak az események a kecskeméti önkormányzat június 28-i ülésén Ivanics István KDNP-s alpolgármester javaslatára 47. napirendi pontként fölvették az épület ügyet a közgyűlés napirendjére. Az alpolgármester azt is elfogadtatta a testülettel, hogy ezt a lóhalálaban napirendre tűzött kérdést közvetlenül a szünet után tárgyalják. A képviselők a szünetben kapták meg a Merász József vállalkozó. SZDSZ-es polgármester által jegyzett előterjesztést. amelyet elolvasni is alig volt idejük, közvetlenül a szünet után azonnal dönteniük kellett róla. 860 négyzetméter Az előterjesztésből nem derült ki. hogy nemcsak az épületben lévő kilenc lakast. nemcsak az épület földszintjén levő
