Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

lényeges változtatásának szándékáról?

— Az új kormányzatban is sok a barátja Magyarországnak, és nem szabad elfelejteni, hogy ■ az Egyesült Államok politikája

Európa és annak nemzetei iránt töretlenül következetes a második világháborút követő nagy kezdeményezések óta. Hadd említem meg itt példaként csupán az európai integráció támogatását, valamint az euro-atlanti közös védelem gondolatát.

— A belátható jövőben találkozik-e a magyar köztársasági elnök és a magyar miniszterelnök az Egyesült Államok elnökével?

— Göncz elnök úr már találkozott Clinton elnök úrral, s biztosra veszem, hogy sor kerül a miniszterelnök úr találkozójára is.

— A politikai kapcsolatok milyen eseményeire számíthatunk az esztendő második felében?

— Valójában oly sok minden zajlik a kétoldalú kapcsolatok területén, hogy az interjú szabta határok között nem is érdemes megkísérelni a megközelítőleg teljes felsorolást.

— Vannak-e Magyarországon olyan politikai irányzatok, léteznek-e olyan politikai személyiségek, amelyeknek illetve akiknek a tev ékenysége zavart okoz az amerikai-magyar kapcsolatokban?

— Bizonyos tavaly nyári tanulmányokban nyugatellenes, antidemokratikus, irredenta, etnikai tisztogatást pártoló és antiszemita megnyilvánulások láttak napvilágot. Ha ezek az eszmék eluralkodnának — bízom abban, hogy nem fognak —, az katasztrofális lenne az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolataira nézve. Áz Egyesült Államok soha nem építene ki baráti kapcsolatokat egy olyan rendszerrel, amely megkísérli visszaidézni a múlt démonait.

— Nagykövet úr hogyan értékeli az Egyesült Államok külügyminisztériuma állal a: emberi jogok magyarországi gyakorlatáról kiadott éves jelentés magyarország ijogadtatását ?

— Általánosságban a magyar médium biztosította, hogy az emut>

berek megismerhessék az emberi jogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentésünket. Magyarországgal egy fejezet foglalkozik abban a dokumentumban, amelyet az amerikai külügyminisztérium minden évben közzétesz. és amely azt elemzi, hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat a világ országaiban. Tudjuk, vannak, akik vitatják néhány megállapításunkat, amely olyan megoldatlan kérdésekkel foglalkozik. mint például a médiumok ügye. Mi azonban fenntartjuk a jelentésben foglalt véleményünket, men úgy véljük, hogy az emberi jogok magyarországi helyzetének igazságos és körültekintő összefoglalását adja. Tény az, hogy az emberi jogok kérdéskörének legtöbb területén Magyarország a haladóbbak közé tartozik és a jelentés ezt tükrözte is. Ugyanakkor azonban vannak aggasztó jelenségek, hiszen például szkinhedek és más kétes elemek külföldieket, ázsiaiakat, cigányokat. afrikaiakat támadnak meg.

— Tavaly nőtt az Amerikai

r

Egyesült Államokba irányuló magyar kivitel és a Magyarországra érkező amerikai export is növekedést mutatott. Milyen tendenciákat mutatnak az idei tényszámok?

— Külkereskedelmi minisztériumunk hivatalos statisztikái szerint 1992 első negyedévétől 1993 első negyedévéig az Egyesült Államok Magyarországra irányuló exportja 36 százalékkal nőtt, 47.8 millió dollárról 65,1 millió dollárra emelkedett. Ugyanebben az időszakban némileg — 93.4 millió dollárról 89 millió dollána — mérséklődött az Egyesült Államokba érkező magyar export.

— Mutatkoznak-e akadályai annak, hogy Magyarországon emelkedjék az amerikai beruházások aránya?

— Az Ámerikai Egyesült Államokból több közvetlen külföldi befektetés érkezett Magyarországra, mint bármely más országból. A Magyarországon befektetett összesen 5 milliárd dollárból több mint 2 milliárd amerikai cégektől származik. Reméljük, hogy a termelésben illetve a

! szolgáltatásokban ma jelen levő 300 amerikai cég száma is folyamatosan növekedni fog a jövőben. Természetesen bizonyos — a magyar gazdaság kezdeti liberalizálásából adódó — piaci lehetőségek mostanra telítődtek, éppen ezért a következő esztendőkben az amerikai befektetés növekedésének aránya nem lehet olyan

gyors, mint az elmúlt három évben volt. Mégis, Magyarország több infrastrukturális szükséglete, az 1996-os világkiállítás és a gyorsan növekvő vállalkozói szektor létének ténye valószínűsíti. hogy az Egyesült Államok cégei továbbra is érdeklődni fognak Magyarország iránt — mindaddig. amíg az ország tovább halad a reformok piaporientált útján.

— Melyek azok a leggyakoribb észrevételek, amelyeket ön

t amerikai üzletemberektől hall a i magyar gazdaságról és a ma! gyarországi amerikai gazdasági ' i esélyekről? j

— Az imént említett számok 1 okán az Egyesült Államok érin- 1 tett cégei úgy vélik, hogy Ma- 1

1 gyarország jelentős kereskedelmi lehetőségeket kínál. Ezek a válla- i 1 latok rendszeresen hivatkoznak az ország munkaerőinek képzettségére. a nyugat-európai piacok közelségére, a versenyképes bér- ; színvonalra, valamint a jó minő- 1 ségű amerikai termékek és szolgáltatások iránt megmutatkozó keresletre. Ugyanakkor alkalmam j ként frusztrációval kell szembe- I nézniük. Ezek közé tartozik a j szabadalmak védelmének hiánya, 1 az alkalmazottakat sújtó magas társadalombiztosítási adó, az áfavisszatérítés késedelmessége és a privatizációs folyamat áttekinthetetlensége. Az ezeket a területeket érintő javulás, valamint a telekommunikáció, a bank- és a szállítási hálózat fejlődése kétségkívül fokozná Magyarország üzleti vonzerejét.

— Hogyan és mikor zárulhat le a szellemi termékek védelméről kialakult — meglepően éles hangú, s egyes vélemények szerint amerikai fenyegetőzésektől sem mentes — vita az amerikai és a magyar fél között?

— Tény, hogy Magyarország ' nézeteink szerint nem kínál megfelelő védelmet a szellemi termékeknek — beleértve a szabadalmakat és a szerzői jogokat is, s ez kétoldalú gazdasági kapcsola- j tainkban komoly akadályozó té- j

I nyező. Amerikai szabadalmazók | [ — elsősorban gyógyszergyártó I cégek — úgy vélik, az érvényben levő magyar törvények felbátorítottak magyar vállalatokat, hogy kalózkodva eltulajdonítsanak amerikai termékeket és azokat sajátjuknak tekintsék. Az Egyesült Államok ezt nem tűrheti tovább. Elnökünk hivatalosan és személyesen is elkötelezte magát, hogy világszerte megszünteti a korlátokat, amelyek akadályozzák az amerikai kereskedelem

érdekeit. Kádár Béla miniszter úr a minap Washingtonban tárgy alt a kérdésről. A jövő héten pedig Budapesten rendezik meg a szellemi termékek védelméről szóló tárgyalások következő fordulóját. Nagyon reménykedem, hogy megállapodásra jutunk, mert szeretném. ha az Egyesült Államok továbbra is vezető befektető lenne Magyarországon.

— Bili Clinton kormánya — akárcsak elődje — az eddigi híradások szerint 409 millió dollárt szán a kclet-közép-európai és a balti országok támogatására. Ez bizonyos washingtoni vélemények szerint is fölöttébb szerény összeg, s ebből Magyarország a korábbiaknál csekélyebb támogatásra számíthat. Az amerikai törvényhozás illetékes bizottságában elhangzott indok szerint: Magyarország túljutott az átmenet nehezén. Ez az értékelés nem egyezik sem a Nemzetközi Valutaalap, sem európai integrációs szervezetek, sem magyarországi szakemberek véleményével. Változhat-e az amerikai megítélés, s mekkora összegre számíthat Magyarország?

— A Magyarországgal folyó technikai együttműködés menynyiségének meghatározásában a legfontosabb tényező a magy ar kormány által ajánlott tervek minősége. A gazdasági reformprogramban az amerikai segítségnek gyorsító szerepet szánunk. Nem a mennyiség a fontos, hanem az. hogy mennyire hatékony a pénzfelhasználás. A magyarországi gazdasági fejlődés fő motorja — belföldön és külföldön egyaránt — a magánszektor.

— Milyennek ítéli Magyarország esélyeit a közös piaci teljes jogú tagságra? Az ön prognózisa szerint mikor lehet számítani erre, s az oda vezető úton milyen belső és külső nehézségekkel kell megbirkóznia a magyar gazdaságnak.?

— Az Európai Közösség a Magyarországgal kötött társulási szerződésben már rögzítette, hogy Magyarországot jövendőbeli EK-tagországnak tekinti. E folyamat időzítését nehéz megjósolni. Ahhoz, hogy Magyarországnak lehetőség szerint minden esélye meglegyen a mielőbbi EK-tagságra, sikerrel kell vonzania a külföldi befektetéseket, meg kell erősítenie kereskedelmi kapcsolatait a Nyugattal és el kell távolítania a dinamikus növekedés útjában álló szerkezeti akadályokat.

— Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország —