Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Népszabadság, 1993.6.25 40- Csak az, hogy 6 is izraelita.'- Ez honnan tudható?- Hát nem látta, hogy sábeszdekli volt a fején, amikor a magyar nép képviseletében Izraelben járt?! Persze, nem ez a lényeg, mert én is raktam a fejemre ilyet, hogy ne kössenek belém, amikor bementem a zsidó temetőbe fényképezni meg adatokat gyűjteni.- Adatokat gyűjteni? Mihez?- Egy tanulmányt írok az Agria Hangja jobboldali ifjúsági lap következő számába az európai és a magyar zsidóság történetéről. Alig hittem a szememnek a temetőben. Weil, Grósz, Bürger... - de hogy egy Setét Sándor is zsidó legyen?! * Még a nevüket is megváltoztatják, csakhogy leplezzék az izraelitaságukat. Ki tudja, valójában hányán élnek közöttünk.- Fontos ezt tudni?- Fontos! És az ország vezetőiről mind pontosan tudjuk is, hogy kik azok. Ha eljön az ideje, nyilvánosságra is hozzuk.- Milyen ismertetőjegyek alapján sorolják ide vagy oda az embereket?- A zsidók mind karrieristák. Ezt nekik a bibliájuk parancsolja, amelyik azt mondja, hogy tanuljatok, küzdjetek, mert közületek kerül ki a Megváltó. S a Megváltónak bölcsnek kell lennie.- És ez magának, személy szerint ellenére van? Egy nemzeti érzelmű magyar ifjúnak - persze, szigorúan csak a magánvéleményéről kérdezem -, elvetendő a tudás, ~a bölcsesség?- Nem, de csak a saját érdekeiket képviselik, nem az egész nemzetét. Ők elkülönülnek. Közöttünk élnek, de nem velünk. Még a halálban is egymás között akarnak lenni. Miért van nekik külön temetőjük? Az •evangélikus, református, görög katolikus, római katolikus, jehovista - mind-mind megfér egy temetőben. Még a cigány is. De nekik saját temető kell! Nem kedvelem őket...- Magát hallgatva hajlok rá, hogy feltételezzem: valakik az ön elvbarátai közül esetleg sirkőfirkálással fejezték ki hasonló érzelmeiket.- Ki van zárva. Mi nyíltan vállaljuk a nézeteinket. Mi nem keressük a sötétség védelmét ahhoz, hogy a véleményünket - jelképek vagy jelszavak formájában - az illetékesek tudtára adjuk. Mi nem vagyunk gyávák. Mi nem sírkövek ellen támadunk, ha a hitünkért harcolunk. Én az életemet a hazának, a népnek akarom áldozni. Ha kell, hát feláldozni.- Egy kevésbé „áldozatkész” Kiss Balázsnak talán nagyobb hasznát látná...- Ez tipikusan izraelita mentalitás. Hogy 'gondolja, ki védi meg ezt a hazát? A mostani nyámnyila magyar hadsereg?! Ide erós katonaság kell!- Maga volt már katona?- Amig Göncz úr lesz a hadsereg főparancsnoka, addig nem állok be a serégbe. Nagyon jól mondta Izabella: egy fideszes, egy ágytál aligha képes pajzsot tartani a haza elé; én az ilyen puhány katonásdiban nem veszek részt. Egy kemény seregbe sokan beállnának közülünk - én is. És szükség is van rá, nézzen csak körül. S ha a jugoszláviai gyújtózsinór idáig ér? Amerikára nem számíthatunk, hiszen nincs zsidó érdekeltség Jugoszláviában, ezért nem lép közbe az USA, hogy véget vessen a háborúnak. Amerika csak Izraelt védi meg. Mit gondol, miért? Talán, mert a zsidók jaffaszörppel fizetnek a világ legkorszerűbb fegyvereiért? Vagy a Golán homokjával? Na ugye. Ránk hárul a felelősség, nemzeti érzelmű fiatalokra, hogy a haza érdekében cselekedjünk. S ebben sem a kommunistákra. sem a fideszesekre, sem az SZDSZ-esekre nem számíthatunk.- Miért?- Mert a „rákosik”, a „kunbélák” mind zsidók voltak. Most az SZDSZ-ben tömörülnek a zsidók. A Fidesz a zsidó fiatalok szövetsége - ide Egerbe nem is mertek szervezkedni jönni, mert ez egy keresztény város, mentek hát Debrecenbe, ott két zsinagóga is van. □ Egerben, ahol 305-en élnek a Nemzeti Ifjak Egyesülete 1500 nyilvántartott tagja közül, az egyik hajdani zsinagógában bútoráruház, a másikban egy vendéglátó-ipari cég működik. A valamikori zsidó iskola helyén „világi” óvodásokat gondoznak. Az egyházi javak visszaigénylésekor Egerben 1 senki nem kérte vissza az izraelita hitközség államosított iskoláját; nem volt kinek a számára. Egerben 1993-ban 35 izraelita vallású polgárt tart nyilván a hitközség, túlnyomó többségük hatvanon felüli. A fiatalokat két általános és két középiskolás gyermek képviseli, szüleik közül három fizikai munkás, egy mérnök. A vallási előírásokat csupán egyetlen, 72 esztendős asszony gyakorolja - az otthonában. Az egri zsidóság egyetlen közösségi tere a halottasház, és a temető. A zsidó temető sírjainak túlnyomó többségét már senki nem látogatja; a hozzátartozók is elhunytak. 1944-ben 2000 zsidó származású férfit, nőt, gyermeket vagoníroztak be, s szállítottak a haláltáborokba Egerből, közülük csak néhányan tértek haza. Egyikük az akkor gyereklány, a 23016-os számú deportált. Az ő szavait jegyeztük: „Hatvanötünket zsúfoltak egy vagonba, férfiakat, nőket vegyesen. Ügy tudtuk, munkára visznek. Velem volt a húgom, négy napig tartott az út, kiszállni nem lehetett. A vagonban csak egy vödör, hogy a szükségünket elvégezhessük. Többen ettől lettek rosszul. A megérkezéskor szelektáltak bennünket. Az öregeket, a gyerekes anyákat külön. Mellettem egy kétgyerekes fiatalasszony állt, a karjában tartotta őket, megbetegedtek az úton. Segíteni akartam, láttam, nehezen birja, s ölbe fogtam az egyiket. Az egyik tanárom, aki szintén velünk volt, rámkiáltott, hogy azonnal adjam vissza a gyereket az anyjának. Nem értettem, miért ne segíthetnék. Erre ő kitépte a kezemből a gyereket, és odébbhúzott. Rövidesen kiderült, miért. Aki gyerekkel volt, azt külön csoportba állították és egyenesen a gázkamrákba vitték. Egy másik asszonyt a kisfiával és az édesanyjával szállítottak Auschwitzba. A nagymama fogta a kisfiú kezét, amikor szelektálták. A fiatalasszony beleőrült, amikor megtudta, hogy az édesanyja halt meg helyette. Mi a húgommal, s még vagy ezer francia, lengyel, szlovák nővel Alendorfba kerültünk, három műszakos munkára, A testvéremmel az volt a reszortunk, hogy géppel lyukat fúrjunk a gránátba. A vegyülettől, ami a fúrásnál a gránátból ki:porlott, sötétlilára színeződött ;a hajam. Amikor a front elől ‘evakuáltak bennünket, sikerült megszöknünk. Harmincöt kiló voltam, amikor az amerikaiak ránktaláltak. Arra kérem, ne írja ki a nevem, nem akarok céltábla lenni. Én a mai napig abban a tu-. datban éltem, hogy becsül, szeret a környezetem, s az életben soha többé nem történik velem semmi amiatt, mert zsidó anyától születtem. A gyermekem úgy nevelkedett, hogy az iskolában, a iiunkahelyén a „zsidósága” csak annyit jelentett, mint hogy valaki szőke hajú vagy barna. Nem tudok mit kezdeni a temetői feliratokkal. Szeretném hinni, hogy ez a sírgyalázás afféle gyerekes lázadás csupán. Az iskola nem köti le az energiájukat, ifjúsági szervezetek nem nyújtanak nekik programot, nem tudnakmagukkal mit kezdeni. Otthon a család tele gonddal, munkanélküliség, infláció... Ilyenkor könnyű manipulálni az embereket, különösen a fiatalokat, akik saját tapasztalás helyett csak készen kapott minták alapján szeretnek, gyűlölnek. Dyenkor a rossz tanítók fella- 1 pozzák a történelemkönyv egyegy tépett oldalát...” □ -Már elkészült ez a riport, amikor arról értesültünk: a rendőrség elfogta azt a négy egri fiatalkorút, aki alaposan gyanúsitható a helyi zsidó temetőben elkövetett sírgyalázással. Mind a négyen beismerő vallomást tettek. Azt állítják, hogy tettüket nem politikai indíttatásból, hanem meggondolatlanságból követték el. Egyiküket, J. P. egri lakost - ellene egyébként más bűncselekmény miatt már folyik büntetőeljárás - őrizetbe vették, míg társai szabadlábon védekeznek. Antal Anikó
