Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-23 / 8504. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.20 13 Esélyek és remények — parlamenten kívüli pártok a választások előtt Thürmer: a rendszerváltás veszteseit képviseljük Parlamenten kívüli pártnak lenni a választások előtt egyszerre hátrány és előny. Hátrány, mert a parlament falain kívül rekedt pártok kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből, s nincsenek a nyilvánosság fókuszában. Ez utóbbi ténynek köszönhetik azonban, hogy az elmúlt három évben kevéssé „koptak el”, illetve járatódtak le, mint az Országgyűlésben naponta szereplő társaik. Ma induló sorozatunkban a parlamenten kívüli pártok képviselői beszélnek arról, hogyan készülnek a kampányra, s miként látják választási esélyeiket Elsőként Thürmer Gyulát a Munkáspárt elnökét kérdeztük. — 1990-ben csupán néhány ezer szavazaton múlott, hogy a Munkáspárt nem éne el a 4 százalékos bejutási küszöböt. Minden jel arra mutat, hogy ősszel a parlament öt százalékra emeli a limitet. A Munkáspárt legfőbb célja az Országgyűlésbe való bekerülés. Mennyire kerül ez veszélybe a várható döntés nyomán? — Mindez önmagában nem fosztja meg a Munkáspártot a bejutás lehetőségétől, a tervezett módosítás célja valószínűleg nem is ez. Inkább azt akarják elérni, hogy megrettentsék azokat a szavazókat, akik minket támogatnának, azt a képzetet keltve bennük, nem érdemes ránk szavazni, mert bejutásunk eleve reménytelen. Ez természetesen nem igaz, a Munkáspártnak van esélye arra, hogy elérje az öt százalékot. — Sokak szerint a pánok jelenlegi finanszírozási rendszere rendkívül hátrányos a parlamenten kívüli erőkre nézve. Érzik-e ezt a hátrányt, s milyen hatása lehet ennek a választási felkészülésre? — A fő hátrányt nem az anyagi különblégekben látom, hanem a televíziós szerepléi lehetőségeinek különbözőségében. Az emberek többsége tévét néz, s hiába osztják el • pártok egymást közt a választási műsoridőt, ha ezt követően vallási negyedórát és egyórás MDF-es miniszteri szónoklatot közvetít a televízió. Ami a pénzt illeti: szeretnénk, ha a választásokat a magyar választó akarata döntené el. Jó lenne törvénybe foglalni, hogy senki se fogadhasson el külföldi pénzeket. — Nyilvánvaló, hogy a Munkáspárt sem csupán a tagdíjakból és a költségvetési támogatásból finanszírozza majd kampányát. Hogy állnak a hazai támogatókkal.9 — A párt jórészt olyan emberek adományaiból él, akik formálisan nem tagjaink, de rokonszenveznek gondolatainkkal. Bízom abban, hogy ők a választások idején is sok millió forinttal segítenek bennünket. — Kiknek a szavazataira számítanak, s milyen stílusú kampányt kívánnak folytatni? — A Munkáspárt az egyszerű emberek pártja, azt mondjuk el a választóknak, hogy mi is olyan emberek vagyunk, mint ők. Ugyanazokkal a gondokkal küszködünk, így például sokunk elvesztette az állását. A Munkáspárt az egyetlen politikai erő, amely határozott ellenfele a tőkés rendszerváltásnak. A rendszerv áltás veszteseinek az érdekeit kívánjuk képviselni, s ők nagyon sokan vannak: a parasztság, a munkásság jelentős része, a saját munkájából élő értelmiség, de az alkalmazotti réteg számos képviselője is. Az idősekhez is szeretnénk szólni, s azokhoz a fiatalabbakhoz, akik semmit sem nyertek az elmúlt három évben. Azt azonban hangsúlyoznám: a Munkáspárt nem akar szocialista rendszerváltást, restaurációt. A nemzetközi erőviszonyok nem tesznek lehetővé egy baloldali fordulatot, de arra van lehetőség, hogy békés és demokratikus eszközökkel történjen Magyarországon is a különböző társadalmi érdekek egyeztetése. — Önök régóta szorgalmazzák a baloldali összefogást, ám ettől az MSZP elzárkózik. Milyen erőkkel képzelik el az együttműködést, amikor határozottan szembehelyezkednek a rendszerváltással? — Mások helyében a Munkáspártot annak fényében ítélném meg, hogy reálpolitikát folytat. Igaz, hogy ellenezzük a rendszerváltást, de hajiunk a kompromisszumokra. így például szeretnénk, ha megállítanák az állami vállalatok további privatizációját. de a már privatizált vállalatokat nem kívánjuk újraállamosítani. Elfogadjuk a vegyes tulajdonú gazdaságot. A választásokig sok idő telik el, ma még nem lehet biztosan tudni, hogy lesz-e lehetőség az együttműködésre a szocialistákkal vagy a szociáldemokratákkal. Ami pedig a választások utáni időszakot illeti: ha olyan kormánya lesz az országnak, amely képes a tőkés érdekek mellett a dolgozói érdekeket is képviselni, akkor azt mi hajlandóak vagyunk a parlamenten belül támogatni. Ha nem lesz ilyen kormány, akkor az kemény bírálatra számíthat a részünkről. Az országgyűlési fellépésen túl mi a parlamenten kívüli harc demokratikus eszközeit is alkalmazni tudjuk. — Allítanak-e jelöltet mind a 176 egyéni választókerületben? Vállalják-e az egyéni megmérettetést a párt vezető személyiségei? ' — Úgy döntöttünk, hogy mindenhol indítunk jelöltet, akkor is, ha ezer ajánlócédula szükséges a jelöltállításhoz. Area is látok esélyt, hogy néhány képviselőnket sikerül egyéni választókörzetben bejuttatni a parlamentbe, bár elsősorban a pártlistán számítunk jó szereplésre. A vezetők többsége valószínűleg egyénileg is elindul, de erről még nincs döntés. — És ön? — Listán mindenképpen elindulok, az egyéni induláson egyelőre gondolkodunk. •8tSi.
