Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.14 r A kiindulópont: a világ szükségletei Az ökoszociális piacgazdaság koncepciója Sok ezer éves története során az emberi cselekvés térbeli és időbeli kihatásai egészen a legutóbbi időkig erősen korlátozottak voltak - de most olyan korszakba érkeztünk, ahol a lehetőségek szinte korlátlanul kitágulták. Az alkalmazott technológiák sok vonatkozásban a földgolyó dimenzióit feszegetik, időbeli hatásaik pedig, amelyekről egyébkent is csak nagyon korlátos ismereteink vannak - jószerivel belát hatatlanok. A jelenlegi civilizációs fejlődés két pillére: a maximális fogyasztás és ehhez illeszkedő optimális termelés. A kiutat egyesek a termelés sarkallásában, a jelenlegi fő irányok folytatásában keresik, bíznak az új technológiai vívmányokban. Mások az anyagi javak tömegtermelésével szembehelyezkedve egy új - részleteiben még nem kidolgozott - életminőséget igényelnek. Ellenzik a mamuttechnológiákat, a nukleáris energiát, s a természettel összhangban álló életformát hirdetnek. Mi áthidaló megoldást keresünk. Elismerjük, hogy életmódunk alapja csak egy hatékony közgazdasági rendszer lehet, de a fejlődést egy emberibb lét szolgálatába kívánjuk állítani Felfogásunk a szükségletek oldalarái indul ki. A stratégiát világméretekben kell megtervezni, és a szükségletek feltárásához kötni. Környezetünkből nem szakadhatunk ki. új egyensúlyt kell teremtenünk' Az új egyensúlyt mi az ökoszociális piacgazdaság keretében véljük megtalálni, melynek főbb elvei:- A természetes életközösségek és tájak sértetlenek maradjanak:- az alapvető emberi szükségleteket mindenk szamára ki kell elégíteni;- valamennyi emberi jog érvényesül jttn;- az erőforrásokat a társadalom különböző státusú csoportjai között, valamint a jelen és a jövő generációk között igazságosan osszák el. A magyar gazdaság jelen átmeneti formájában ökológiailag érzéketlen és sok téren antiszociális. Nincs mód. hogy előbb piacgazdaságot, majd szociális biztonságot, s végül ökológiailag érzékeny gazdaságot valósítunk meg. mindhárom szempontot egyszerre kell érvényesíteni. Ugyanakkor a ' történelem nem hagy számunkra idót. A környezetszennyezés ma már a gazdasági fejlődést akadályozza. A környezetszennyezés a lakosság csaknem felének egészségét veszélyezteti, a környezetkárosítás értéke pedig egyes számítások szerint eléri a GDP 5-7 százalékát. A mai gazda- i Ságban ha központi szerepet j kapna a környezet ügye és az í iparfejlesztés, mezőgazdaság, j energetika, közlekedés, turizmus, oktatás, kereskedelem szerves részévé válna, akkor beszélhetnénk az ökoszociális piacgazdaságról, hz ökoszociális piacgazdaság koncepciója elsősorban nem több terméket, hanem más fogyasztási és termelési struktúrát igenyel. gazdasági paradigmaváltást. A hangsúlyok és hatókörök esetében kultúrkörönként, országonként eltérések figyelhetők meg. a lényeg azonban azonos tartalmú, nevezetesen: a környezet használatát be kell vonni a piac átfogó költség/haszon rendszerébe, hogy a környezeti extemáliákat minél teljeskörübben vállalatgazdasági intemáliaként lehessen megjelenítem. vagyis a környezet használata - éppúgy, mint bármely termelési tényező használata - költségeket jelentsen a használónak. mégpedig legalább akkorát. amennyibe használata a társadalomnak kerül. Magyarország esetében rendkívül fontos, hogy a piacgazdaságra való áttérésnél és annak kiépítésénél lehetőség szerint minél szélesebben és határozottabban integráljuk az ökológiai szempontokat a piacgazdasag rendszerébe A legfőbb hosszú távú teendő, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a környezethasználat integrálását a gazdálkodás rendszerébe, hogy a környezetbarát innovációs folyamat beindulhasson. Ki kell fejleszteni azokat a mechanizmusokat. amelyek megteremtik és tartóssá teszik a környezethasználat költsége és a szennyezést okozó gazdasági tevékenység közötti kapcsolatot, ami alapfeltétele a hatékony körnvezetgazdalkodasnak. Magyarország számára egv európai színvonalú és metodikájában is a nyugat-európaihoz hasonló környezetvédelmi szabályozás az Európához való csatlakozás elengedhetetlen feltétele. Ez két követelmény teljesülését követeli meg- európai szintű és jellegű szabályozást, Európa-konform szabályozórendszer kiépítését:- európai intenzitású és hatékonyságú környezetvedelmet. A szabályozásnak egyre inkább a megelőzés irányába kell fejlődnie. A gazdaságban az ökológiai orientáció erősödése az alábbi eszközökkel valósítható meg:- differenciált, a környezetbarát megoldásokat és magatartást előnyben részesítő adó-, szubvenció, kamatkedvezmények biztosítása:- új, környezeti tevékenységeket végző szolgáltatások olcsó, államilag támogatott biztosítása:- új, környezetvédelmi célokat szolgáló szakképzés elindítása és fejlesztése. Az új környezetvédelmi jogzabályalkotás mellett biztosiam kell. hogy a környezet; Zempontok SZervpsen heénnljenek az átalakulást elősegítő törvényalkotási folyamatokba Fejleszteni kell a körnvezetvedelmi kutatás-fejlesztést, ebben elsősorban az erőforrások értékelését. Mindehhez országos környezeti tényfeltáró es tájékoztatási rendszer szükséges. A gazdaság számbavételekor figyelembe kell venni a természeti erőforrásokat. Egyrészt értékcsökkenésüket ugyanúgy kell tekinteni, mint az állóeszközök értékcsökkenését. Másrészt viszont a környezet minőségének javítására fordított bármilyen kiadást a természeti erőforrások tőkéjébe fordított befektetésként kell kezelni! Környezetbarát adó-, ár- es hitelrendszerre van szükség Ez igényli egy független ökobank meglétét. Be kell vezetni a környezetterhelési dijat es az igénybevételi járulékok ösztönző rendszerét. Természetesen a környezetvédelmi szabályok megsértését továbbra is bírsággal kell sújtani. Az ökológiai adóztatás bevezetésekor más adónemeket mérsékelni kell. például a berjarulékot. A környezetvédelmi bírságokat, büntetéseket. adókat a karok megelőzésére vagy mérséklésére kell fordítani . Az ipari termelés szerkezetének és technológiájának megváltoztatásával ösztönözni kell az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedései Az energiafelhasználást ebben az évtizedben célszerű a jelenlegi szinten tartani. Az energiakínálat növelése helyett az energiatakarékosságot kell ösztönözni. A motorizáció szüntelen novelese helyett környezetbarát közlekedésre van szükség.
