Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8503. szám

Magyar Hírlap, 1993.7.13 Nem létezik kormányprogram a kirendeltségek bezárására Kádár Béla: jó külgazdaság nélkül nincs gazdasági stabilitás Nem csupán a szokásos éves „fejtágítást" kapják meg az idei, tegnap kezdődött ke­reskedelmi tanácsosi értekez­let résztvevői, egyúttal néhány megnyugtató szót is arról, hogy a kormány nem tervezi a kirendeltségek megszüntetését és azok beolvasztását a diplo­máciai képviseletekbe. A meg­nyugtatás aktualitásai az ad­ja. hogy az elmúlt időben is­mét felreppentek olyan hírek, miszerint csúcsminisztériu­mot akarnak létrehozni, illet­ve hogy a kereskedelmi kiren­­deltsegeket beolvasztják a kö­vetségekbe. A világ 66 országában műkö­dő 87 kirendeltség vezetői első kézből hallhatták Boross Péter belügyminisztertől azt. hogy nem lélezik ilyen kormányprog­ram. sől kormányzati állásfogla­lás sem. Véleménye szerint idő­szerűtlen is a kérdés napirendre tűzése, amiről szó lehet, az a ki­rendeltségi munka hatásfokának v izsgálata s jav ítása Boross Pé­­ler hangoztatta. Magyarország ugyan veszélyezletelt ország, ám politikailag és társadalmilag stabil, s a migrációt tekintve nem kibocsátó, hanem befogadó ország A határok helyzetéről szólva a lobbi között elmondta: a többfunkciójú határvédelmi akciószázadok felállítása első­sorban a migrációv al kapcsola­tos feladatok ellátását célozta Naponta 1500-1700 emberi tar­tóztatnak fel a határokon, hetven százalékban román állampolgá­rokat. Emellett mintegy 50 ille­gális határátlépőt fognak el. A hazánkból Ausztriába illegálisan távozóknak egyébként mintegy 90 százaléka a Magyarországra legális utón be jutottakból kerül ki. Véleménye szerint haláraink ilyetén védelme egyben Európa védelmét is jelenti. Magyaror­szág továbbra sem kábítószer­­főútvonal — mondta. Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter az iparpoliti­kai hátteret igyekezett megis­mertetni — ha röviden is — a kirendeltségvezetőkkel, akiknek napi rutinjához tartozik a ma­gyar ipar termékeinek promó­­ciója (is). Mint mondta, a más­fél éves munkával, gazdasági kutatóintézetek bevonásával ké­szült koncepció szerint 1996-ig együtt kell élnünk a válságje­lenségekkel. majd 1996 és 2000 között, az Európához való csat­lakozás időszakában az ipari termelés némi — 0-3 százalé­kos — emelkedésére lehet szá­mítani. azt követően pedig. 2010-ig minőségi ugrással. 1992 jelentette egyébként a ma­gyar gazdaság egyik mélypont­ját — mondta —. az ipari ter­melés 9.7 százalékkal esett. (Az idén áprilisban az 1986. évinek csak 65 százalékán volt.) Az év első négy hónapjáról elmondta, hogy az ipar belföldi értékesíté­se 570 milliárd forintot, az ex­port pedig 146 milliárd forintot tett ki. Jelentős. 17.5 százalék a bányászai visszaesése, az élel­miszeriparé 11 százalék, a vegyiparé pedig 2 százalék Ami a válságkezelést illeti. La­torcai János hangoztatta: igenis szükség van a kormánytámoga­tásra egyes vállalatok talpra ál­lítása érdekében, ám egyedi el­bírálás alapján kell ezekről dön­teni. mint ahogy egyedi intézke­dést kell kidolgozni számukra. Fontosnak nevezte még a priva­tizáció kapcsán, hogy ne kivá­sárlásos. hanem tőkeemeléses privatizációra törekedjenek, il­letve azt. hogy a privatizációs bevételeket forgassák vissza a gazdaságba, vállalati reorgani­zációra. illetve feljavításra Ki­emelten szólt a magyar piac vé­delméről is. aminek — mint mondta — feltétlenül GATT- komfortnak kell lennie. S még egy adat felszólalásából: a kuta­tásra fordított összeg ma Ma­gyarországon már nem éri el a GDP 0.8 százalékát sem. Jó külgazdaság nélkül nem teremthető meg a gazdasági sta­bilitás — mondta bevezetőjében Kádár Béla. akt beszédében többször is felemlegette, hogy a külgazdasági tárca már három éve stratégiai célpont volt Tá­madások érték a tárcát, s így kényte'en volt erejének egy ré­szét o..^nzív akciókra pazarol­ni. Az exportorientált magyar gazdaságban — mondta — a ki­vitel frontvonala, a kirendeltsé­gek. mind kevesebb pénzt kap­nak 1989-ben 1223 millió fo­rintot biztosított fenntartásukra a költségvetés. 1991-ben 1373. az idén pedig 1325 millió forin­tot — miközben az infláció ez idő alatt meghaladta a 100 szá­zalékot is. Azaz a felére csök­kent támogatásuk, amivel egy időben a kereskedelemfejlesz­tésre és -ösztönzésre szánt ala­pok forrása is — reálértékben — 60-70 százalékkal vissza­esett. Pedig nincs termék ráfor­dítás nélkül. Az exportvisszaesés ellenére sem szabad arról megfeledkezni, hogy Magyarország a térség or­szágai közül egyedül volt képes túlszárnyalni a nyolcvanas évek legmagasabb exportteljesítmé­nyét. A visszaesés okaként a töb­bi között az árualaphiányt, a fi­nanszírozási hiányt, s a nem ver­senyképes árakat említette, to­vábbá azt. hogy drasztikusan csökkennek a beruházások In­tézkedési tervet készítenek egyébként az exportsisszaesé't megállítandó, ám ennek elfogad­tatása sok gonddal jár. már csak azért is. mert nincs egységes v é­lemény az okokról, s vannak, akik még egy' ilyen intézkedési len szükségességéi is vitatják Szabó János földművelésügyi miniszter tájékoztatása szerint a vártnál jóval gy engébb gabona­termés ellenére Magyarország az exportszerződésekben vállalt kötelezettségeit — amelyek I millió tonnára szólnak — telje­síteni tudja. A maradék 2 millió tonna pedig elegendő lesz a ha­zat ellátás biztosítására. A tulaj­donviszonyok átalakításáról szólva a miniszter elmondta, hogy eddig 0.5 millió hekt. föld került ténylegesen magán­­tulajdonba és — bár a kárpótlási igények kielégítésének feléig sem érkeztek még el — még kö­rülbelül enny ire lesz igény. El kell gondolkodni azon — mondta Szabó János —. hogy jól behatárolt és ellenőrzött módszer­rel külföldiek vásárolhassanak-e földet, avagy sem. Ezt a kérdést mindenesetre még a földtörvény meghozatala előtt meg kell vála­szolni. Ez a miniszter reményei szerint még az őszszel megtörté­nik majd. csakúgy, mint az agrár­­támogatási kerettörvény megho­zatala. Az EK országokba irányu­ló agrárexportban a magas feldol­­gozottsági fokú vagy a speciálisan magyar termékekkel lehet esélye az országnak íjra kell viszont építeni a kelen piacot, hi'/en itt már most is van néhány ors/.ic — például Észtország es Baskina amelyek konvertibilis fizetokép. - kereslettel rendelkeznek •K. B.Z.-N. V.Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom