Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8503. szám

Népszabadság, 1993.7.13 oe jelzések csupán a helyzet téves megítélésén alapultak, és nem a képviselők befolyásolását cél­zó, tendenciózus információk voltak Egyébként egyetlen nyugati konzervatív vagy ke­reszténydemokrata képviselő magatartása sem igazolta vissza Strasbourgban az emlí­tett diplomáciai jelzéseket - a hét magyar delegátuson kívül mindenki Szlovákia felvétele mellett voksolt. A Külügyminisztérium veze­tése azzal sem számolt, hogy az ET nyugat-európai tagjai az egész közép- és keleteurópai térség mielőbbi csatlakozását szeretnék. Részben mert a NATO. illetve az Európai Kö­zösség és a Nyugat-európai Unió elzárkóznak a kibővítés elöl, s helyettük az ET-be tör­ténő felvételt egyfajta gesztus­nak szánják. De túl ezén a Nyugatnak az is érdeke, hogy ezeket az országokat valahogy „szemmel tartsa”, s ezt az ET keretében könnyebben megte­heti. E megfontolásból adódik, hogy az ET újabban nem igény­li a felvételi követelmények maradéktalan teljesítését, már *8. erre vonatozó ígéreteket is elfogadhatónak tekinti. A ma­gyar diplomácia azt sem vette fig yelembe, hogy a Nyugat- Csehország és Szlovákia felvé­telét együtt kívánja kezelni. Az utóbbi felvételének elhalasztá­sa tehát Csehország ügyét is kedvezőtlenül befolyásolta vol­na. amit Prágára tekintettel, végképp nem kívántak.- A képviselők és a diplomaták lépései közötti diszharmónia kon­cepcionális vagy taktikai eredetű?- Meggyőződésem szerint a magyar külpolitikának köteles­sége, hogy minden lehetséges támogatást megadjon a határon túli magyarság jogainak érvé­nyesüléséhez. Hozzáteszem: ez nemcsak magyar érdek! Hiszen a térségben a stabilitást veszé­lyeztető tényező a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megsértése Ám ezt olyan mó­don kell tennie, hogy ne okoz­zon feszültséget Magyarország és érintett szomszédai között, s ne ártson országunk nemzetkö­zi megítélésének sem. Semmit len tehet Magyarország a ha­tárain túl élő magyarok érde­kében, ha feszültté válik viszo­nya a szomszédaival, ha azok, illetve a világ félreérti szándé­kait, ha bajkeverőként, örökké békétlenkedö országként jele­nik meg a nemzetközi közvéle­mény előtt.- Hogy an lehetett volna elkerül­ni a kínos „Strasbourg! helyietet”?- Sokkal több - és nem fel­tétlenül hivatalos - találkozóra, egyeztetésre lett volna szükség a magyar és a szlovák külügyi vezetés között. Ezeken kellő rugalmassággal, türelmes érve­léssel - nem ultimátumokat megfogalmazva, nem vétóval fenyegetőzve és nem is lekezelő módon - talán nagyobb megér­tésre, jóindulatra és cselekvésre lehetett volna ösztönözni a po­zsonyi kormányt. Hasonlókép­pen hivatalos és informális ta­lálkozók sorával kellett-lehe­tett volna megalapozni a ma­gyar álláspont nemzetközi tá­mogatottságát. Az illúziók kudarca- A szlovák elnöknek a magyar kisebbségekkel szembeni közös po­litikára Kijevben tett „kisantant-ja­­vaslata” mennyiben jelzés értékű?- Arra utal, hogy Magyaror­szág szomszédaiban felmerült a gondolat, egyeztetniük kellene a valamennyiüknek „problémát okozó” magyarokkal szemben. Ez önmagában is veszélyes, de még veszélyesebbé válhat ak­kor, ha a nyugati országok ne­tán szemet hunynak egy ilyen próbálkozás felett. Ezért fon­tos, hogy milyen a magyar kül­politika általános megítélése! Ha e külpolitika a „folyton bé­­kétlenkedő” negativ képét ala­kítja ki magáról, akkor a Nyu­gat esetleg nagyobb megértés­sel fogad egy magyarellenes platformot, egyfajta válasznak tartva azt a magyar politikára.- Másik szomszédunk, Kománia ET-felvétele vélhetően már az ősszel napirendre kerül.- Románia felvétele hosszú ideje húzódik, mert Bukarest a követelmények egy részét még az ígéret szintjén sem volt haj­landó teljesíteni, nemhogy tör­vényes garanciákat adni. Ám az említett megfontolások miatt a mostani strasbourgi ülésen a politikai ügyek bizott­ságában - a rapportőri jelen­tésben megfogalmazott problé­mák, hiányosságok ellenére - ellenszavazat nélkül foglaltak állást a felvétel mellett Ez egyértelmű jelzés, hogy Romá­nia felvétele az őszi plenáris ülésen napirendre kerül. S az az érzésem, hogy a kormányok és a képviselők döntő többsége a felvétel mellett voksol majd E helyzetben a magyar külpoli­tikának csakis az lehet a célja, hogy elérje a garanciális ele­mek erősítését Ennek érdeke­ben kellene mindenekelőtt a román vezetéssel tárgyalásokat folytatni, másrészt ilyen irány­ba befolyásolni a nyugati kor­mányokat, ET-képviselőket. Én hibás koncepciónak tartom azt hangoztatni, hogy csak akkor van értelme a magyar-román vagy más kétoldalú tárgyalá­soknak, ha azoknak eredménye lesz... Ha megoldható lenne, hogy a két fél már eleve meg­egyezzen az eredményben, mi szükség van tárgyalásra?! Ilyen hozzáállással valóban nem le­het eredményt elérni.- Van általánosítható tanulság”- Sajnos az említett esetek is azt példázzák, hogy a magyar kormány hajlamos az ország szerepét és lehetőségeit túlérté­kelni, törekvéseink nemzetközi támogatottságát a valóságosnál nagyobbnak feltételezni, ami más esetekben esetleg súlyos következményekkel járhat. Úgy gondolom, még időben jött a strasbourgi figyelmeztetés: az illúziókergetés kudarcra, a rea­litásokkal számoló, türelmes magatartás sikerre számíthat. Még nem történt jóvátehetetlen törés Magyarország és egyes szomszédai viszonyában. Le kell vonni a tanulságot, szemle­letet és stílust kell váltani. Hi­bás módszerekkel ugyanis nem lehet jó célokat elérni. Eszes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom