Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.13 oe jelzések csupán a helyzet téves megítélésén alapultak, és nem a képviselők befolyásolását célzó, tendenciózus információk voltak Egyébként egyetlen nyugati konzervatív vagy kereszténydemokrata képviselő magatartása sem igazolta vissza Strasbourgban az említett diplomáciai jelzéseket - a hét magyar delegátuson kívül mindenki Szlovákia felvétele mellett voksolt. A Külügyminisztérium vezetése azzal sem számolt, hogy az ET nyugat-európai tagjai az egész közép- és keleteurópai térség mielőbbi csatlakozását szeretnék. Részben mert a NATO. illetve az Európai Közösség és a Nyugat-európai Unió elzárkóznak a kibővítés elöl, s helyettük az ET-be történő felvételt egyfajta gesztusnak szánják. De túl ezén a Nyugatnak az is érdeke, hogy ezeket az országokat valahogy „szemmel tartsa”, s ezt az ET keretében könnyebben megteheti. E megfontolásból adódik, hogy az ET újabban nem igényli a felvételi követelmények maradéktalan teljesítését, már *8. erre vonatozó ígéreteket is elfogadhatónak tekinti. A magyar diplomácia azt sem vette fig yelembe, hogy a Nyugat- Csehország és Szlovákia felvételét együtt kívánja kezelni. Az utóbbi felvételének elhalasztása tehát Csehország ügyét is kedvezőtlenül befolyásolta volna. amit Prágára tekintettel, végképp nem kívántak.- A képviselők és a diplomaták lépései közötti diszharmónia koncepcionális vagy taktikai eredetű?- Meggyőződésem szerint a magyar külpolitikának kötelessége, hogy minden lehetséges támogatást megadjon a határon túli magyarság jogainak érvényesüléséhez. Hozzáteszem: ez nemcsak magyar érdek! Hiszen a térségben a stabilitást veszélyeztető tényező a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megsértése Ám ezt olyan módon kell tennie, hogy ne okozzon feszültséget Magyarország és érintett szomszédai között, s ne ártson országunk nemzetközi megítélésének sem. Semmit len tehet Magyarország a határain túl élő magyarok érdekében, ha feszültté válik viszonya a szomszédaival, ha azok, illetve a világ félreérti szándékait, ha bajkeverőként, örökké békétlenkedö országként jelenik meg a nemzetközi közvélemény előtt.- Hogy an lehetett volna elkerülni a kínos „Strasbourg! helyietet”?- Sokkal több - és nem feltétlenül hivatalos - találkozóra, egyeztetésre lett volna szükség a magyar és a szlovák külügyi vezetés között. Ezeken kellő rugalmassággal, türelmes érveléssel - nem ultimátumokat megfogalmazva, nem vétóval fenyegetőzve és nem is lekezelő módon - talán nagyobb megértésre, jóindulatra és cselekvésre lehetett volna ösztönözni a pozsonyi kormányt. Hasonlóképpen hivatalos és informális találkozók sorával kellett-lehetett volna megalapozni a magyar álláspont nemzetközi támogatottságát. Az illúziók kudarca- A szlovák elnöknek a magyar kisebbségekkel szembeni közös politikára Kijevben tett „kisantant-javaslata” mennyiben jelzés értékű?- Arra utal, hogy Magyarország szomszédaiban felmerült a gondolat, egyeztetniük kellene a valamennyiüknek „problémát okozó” magyarokkal szemben. Ez önmagában is veszélyes, de még veszélyesebbé válhat akkor, ha a nyugati országok netán szemet hunynak egy ilyen próbálkozás felett. Ezért fontos, hogy milyen a magyar külpolitika általános megítélése! Ha e külpolitika a „folyton békétlenkedő” negativ képét alakítja ki magáról, akkor a Nyugat esetleg nagyobb megértéssel fogad egy magyarellenes platformot, egyfajta válasznak tartva azt a magyar politikára.- Másik szomszédunk, Kománia ET-felvétele vélhetően már az ősszel napirendre kerül.- Románia felvétele hosszú ideje húzódik, mert Bukarest a követelmények egy részét még az ígéret szintjén sem volt hajlandó teljesíteni, nemhogy törvényes garanciákat adni. Ám az említett megfontolások miatt a mostani strasbourgi ülésen a politikai ügyek bizottságában - a rapportőri jelentésben megfogalmazott problémák, hiányosságok ellenére - ellenszavazat nélkül foglaltak állást a felvétel mellett Ez egyértelmű jelzés, hogy Románia felvétele az őszi plenáris ülésen napirendre kerül. S az az érzésem, hogy a kormányok és a képviselők döntő többsége a felvétel mellett voksol majd E helyzetben a magyar külpolitikának csakis az lehet a célja, hogy elérje a garanciális elemek erősítését Ennek érdekeben kellene mindenekelőtt a román vezetéssel tárgyalásokat folytatni, másrészt ilyen irányba befolyásolni a nyugati kormányokat, ET-képviselőket. Én hibás koncepciónak tartom azt hangoztatni, hogy csak akkor van értelme a magyar-román vagy más kétoldalú tárgyalásoknak, ha azoknak eredménye lesz... Ha megoldható lenne, hogy a két fél már eleve megegyezzen az eredményben, mi szükség van tárgyalásra?! Ilyen hozzáállással valóban nem lehet eredményt elérni.- Van általánosítható tanulság”- Sajnos az említett esetek is azt példázzák, hogy a magyar kormány hajlamos az ország szerepét és lehetőségeit túlértékelni, törekvéseink nemzetközi támogatottságát a valóságosnál nagyobbnak feltételezni, ami más esetekben esetleg súlyos következményekkel járhat. Úgy gondolom, még időben jött a strasbourgi figyelmeztetés: az illúziókergetés kudarcra, a realitásokkal számoló, türelmes magatartás sikerre számíthat. Még nem történt jóvátehetetlen törés Magyarország és egyes szomszédai viszonyában. Le kell vonni a tanulságot, szemleletet és stílust kell váltani. Hibás módszerekkel ugyanis nem lehet jó célokat elérni. Eszes Tibor
