Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8503. szám

Francia-magyar egyeztetés kisebbségi ügyekben Budapesten tárgyalt Alain Juppé - A magyar kormány érdeklődik a Balladur-terv iránt Budapest és Párizs a jövőben rendszeresen konzultál egymással az FK-t, az FBEÉ-t és a kisebbségeket illeti» lényeges kérdések­ben - többek között erről állapodott meg Jeszenszky Géza és Alain Juppé tegnapi budapesti tárgyalásain. A francia külügy­minisztert hivatalos látogatása alkalmából fogadta Göncz Ár­pád és Antall József; Juppé a magyar miniszterelnöknek átadta Fdnunrd Balladur kormányfő meghívását. MUNKATÁRSUNKTÓL Alain Juppé francia külügymi­niszter - aki tegnap érkezett egynapos hivatalos látogatásra Budapestre - vendéglátójával, Jeszenszky Gézával áttekintet­te a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s jó néhány nemzet­közi problémát is megvitatott. Juppé a találkozót követően ki­emelte a kétoldalú viszony bő­vítésének jelentőségét. A meg­vitatott nemzetközi kérdések közül a magyar-EK-viszonyá­­nak alakulását méltatta, s úgy fogalmazott, hogy a koppenhá­gai csúcs a magyar közös piaci tagság távlatait is felvázolta. Magyar hivatalos közlés sze­rint a külügyminiszteri találko­zón három téma állt előtérben: a kétoldalú kapcsolatok; a ma­­gyar-EK viszony alakulása, va­lamint a Balladur-terv. Ami az első témakört illeti, mindkét fél átfogó értékelést adott az együttműködés fejlődéséről. Francia részről elmondták, hogy a térségben lévő tőkebefekteté­seik fele eddig Magyarországra jutott, és a francia vállalkozók a jövőben készek tovább fokozni magyarországi jelenlétüket. Bu­dapest fontos gazdasági part­nernek tekinti Párizst, ugyanak­kor Jeszenszky Géza arra is rá­mutatott, hogy a francia beru­házások volumene elmarad a németétől. Mindkét részről igen eredmé­nyesnek minősítették az EK koppenhágai csúcstalálkozóját. Ennek döntései meghatározóak a közép-európai régió szem­pontjából is; a Koppenhágában született elhatározások alapján kell dolgozni a magyar EK- tagság eléréséért. Egybehangzó értékelés szerint a meghatározó nem a csatlakozás pontos dátu­mának a rögzítése, hanem en­nek feltételeinek kidolgozása. Vagyis magyar megítélés sze­rint differenciált megközelítés­re lenne szükség az EK részéről a szóban forgó országok vonat­kozásában; e véleményt a jelek szerint Párizs is osztja. Juppé részletesen kifejtette a találkozón a Balladur-tervet is. Ennek értelmében Párizs átfogó európai konferencia összehívá­sát szorgalmazza, amely egyez­mény kimunkálásával érhetne véget. E megállapodás rögzíte­né az elmúlt években kialakult új európai helyzetet, ezen belül a Kelet-Közép-Európában vég­bement változásokat is. Magyar részről hasznosnak tartják az elképzelést és Budapest kész részt venni a francia javaslat konkrétabb kimunkálásával. Ez egyébként már az EK keretei között megkezdődött. Je­szenszky szerint különösen fon­tos, hogy a Balladur-terv nagy súlyt helyez a nemzeti kisebb­ségek jogainak garantálására. A találkozó után a két kül­ügyminiszter jegyzőkönyvet irt alá, amely egyebek között évenkénti külügyminiszteri ta­lálkozót irányoz elő. Juppé-t délutáni parlamenti programja során először Antall József miniszterelnök fogadta, s a találkozón Juppé átadta Mitterrand államfő üdvözletét. Mint Herman János szóvivő a megbeszélések után elmondta, Antall József igen fontosnak nevezte, hogy Franciaország je­len legyen a térségünkben. A magyar miniszterelnök méltányolta, hogy a francia tő­ke kedveli a magyar piacokat és további beruházásokra buz­­•ditotta a francia üzletembere­ket. Hangsúlyozta, hogy ma­gyar részről a lehető legtelje­sebb mértékben ki kívánjuk használni az EK-társulás kí­nálta lehetőségeket. Juppé nyo­matékosan kijelentette, hogy Párizs kifejezetten támogatja a magyar EK-tagságot, amikor ez napirendre kerül majd. Szó­ba került a Balladur-javaslat is, amelynek célja Párizs sze­rint a stabilitás és a biztonság garantálása Európában. Az előzetes várakozásokkal ellenére Juppé tárgyalásain a délszláv válság nem került elő­térbe; a volt Jugoszláviában ki­alakult helyzetről csak utalá­sok formájában esett szó. Her­man János kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Magyarország ar­ra kérte volna Párizst: közve­títsen a magyar-román nézetel­térések tisztázásában. cz> Népszabadság, 1993.7.14

Next

/
Oldalképek
Tartalom