Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8502. szám

Népszabadság, 1993.7.19 07 Közép-európai zárónyiiatkozat, sajtóértekezlet Általánosságokban mozgó zárónyiiatkozat elfo­gadásával ért véget szombaton a Közép-európai Kezdeményezés budapesti éves konferenciája. A dokumentum megállapítja az együttműködés erősítésének és a délszláv válság megoldásának / szükségességét, konkrét eredményként azonban csak Macedónia felvétele és egy kisebbségi kon­ferencia „lehető leghamarabbi” összehívása ér­tékelhető. A tanácskozást követő sajtókonfe­rencián kitűnt: nincs közeledés Budapest és Po­zsony álláspontja között a hősi és a kisebbségi kérdésben. Hazatérése után a cseh és a szlovák miniszterelnök is nyilatkozott. (Részletek a 2. és a 3. oldalon) ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL * • A KeK miniszterelnöki ülésé­nek záródokumentuma üdvözli Macedónia felvételét és meg­erősíti a regionális együttmű­ködés fontosságát az új demok­ráciák és Európa egységé szem­pontjából. A nviltakozat támo­gatásáról biztosítja Jelcrii orosz elnök reformjait. Boszniában az ellenségeske­dés azonnali beszüntetésére szó­lítja fel a szemben álló feleket. Az ENSZ valamint más nemzet­közi szervezetek határozataival • összhangban a KeK hangsúlyoz­za a tárgyalásos megoldás szük­ségességét és kiáll Bosznia-Her­cegovina szuverenitása és terü­leti integritása mellett. A doku­mentumban a délszláv válsággal összefüggésben külön szól arról, hogy a kérdés megoldása elkép­zelhetetlen a kisebbségek védel­mére hozott általános kritériu­mok elfogadása nélkül. A magyar diplomácia sikere­ként értékelhető, hogy a mi­niszterelnökök elfogadták egy, a kisebbségi kérdésekkel fog­lalkozó miniszteri szintű konfe­rencia összehívásának szüksé­gességét. Nem sikerült viszont a Magyarországon rendezendő esemény időpontját kijelölni, mindössze annyit mond a doku­­' mentum, hogy azt a „lehető leg­hamarabb” össze kell hívni. A nyilatkozat gazdasági kér­déseket érintő része, gyakorla­tilag kimerül abban, hogy az érintett kormányok „különle­ges figyelmet" fordítanak a gaz­dasági együttműködés erősíté­sére”. Prioritásként ismerik el a kis- és középvállalatok koo­perációját, de a konkrét felada­tok kidolgozását a munkabi­zottságokra hagyják. A zárónyilatkozat elfogadá­sát követő nemzetközi sajtóta-' jékoztatót Antall József minisz-' terelnök, a szervezet soros elnö­kének rövid értékelése nyitotta meg. A mostani tanácskozás szerint a közös feladatok meg­határozásához, az együttműkö­dés koordinálásához továbbra is szükség van a szervezetre A KeK ugyanakkor nem lehet al­ternatívája az Európai Közös­ségnek, sőt célja elősegíteni az európai integráció folyamatát. A kezdeményezés - Antall sza­vaival - olyan politikai klub, amely képviseli a térség érde­keit, valamint pragmatikus munkát is végez: erősíti a társa­dalmi, civil kapcsolatokat is. A miniszterelnökök elismer­ték komoly hiányosságok van­nak a gazdasági együttműkö­dés terén, és fontos, megoldan­dó feladatként értékelték a nemzeti kisebbségek problémá­ját is. A KeK bővítésével kap­csolatban a magyar kormányfő hangsúlyozta: a szervezet nem zárt, de nem tervezik a gyors és- Széles körű tagfelvételt. Franz Vranitzky osztrák kan­cellár kijelentette: a KeK nem beruházási ügynökség Ugyan­akkor a jobb infrastruktúra kié­pítése minden ország érdeke és hozzájárulhat az általános eu­rópai recesszió leküzdéséhez. Vranitzky cáfolta, hogy Zágrá­bot titkos szerb-horvát tárgya­lások miatt elítélő kijelentése­ket tett vblna. A sajtókonferencián bebizo­nyosodott: nem hozott előrelé­pést a pénteki Antall-Meciar találkozó a szlovák-magyar kapcsolatokban. • Vladimir Meciar szlovák mi­niszterelnök elmondta: a ki­sebbségi Tcérdés nemcsak Ma­gyarország és Szlovákia gondja. Budapest és Pozsony eltérően ítéli meg á magyar kisebbség helyzetét. Meéiar szerint a szlo­vákiai magyarság elégedetlen lenne,' ha csak annyi jogot biz­­tosítanánák neki mint a Ma­gyarországon élő szlovákoknak. Meciar beszámolt arról is, hogy Klaus cseh kormányfővel megállapodtak: a két ország ál­lampolgárai továbbra is személy­­igazolvánnyal léphetik át a kö­zös határt, harmadik ország ál­lampolgárai pedig útlevéllel. Antall József szlovák kollé­gája kijelentéseire reagálva le­szögezte: Magyarország kész nemzetiségi poliükáját bármely országgal összehasonlítani, kü­lönös tekintettel arra a tör­vényűé, amelyet a magyar Or­­szággynlés az elmúlt időszak­ban fogadott el. Nincs szó arról, hogy egyik ország ellenőrizné a másikat. - mondta Antall - 'hi­szen az Európa Tanács 1990-es koppenhágai nyilatkozata sze­rint a nemzetiségi és kisebbségi jogok kérdése nem tekinthető egy állam belügyének. Budapestnek nem célja Szlo­vákia elszigetelése, ellenkező­leg Magyarország mind a vi­segrádi csoportban, mind más nemzetközi szervezetben az együttműködés híve. A délszláv válsággal kapcso­latos másik kérdésre a magyar kormányfő kifejtette: Budapest álláspontját meghatározza a vajdasági magyarok sorsa, akiknek érdekében Magyaror­szág normális viszonyTa törek­szik Szerbiával. Szalai Zoltán □ A volt Jugoszláviából létre­jött két új állam, Szlovénia és Horvátország között a jelek szerint megkezdődik a nyitott kérdések rendezése. Ezt erősí­tette meg Janez DmovSek szlo­vén kormányfő, aki érdeklődé­sünkre elmondta, hogy Buda­pesten külön találkozott Nikica Valentic horvát kormányfővel. A két új állam közös határá­nak kérdése egyelőre nyitott és állandó konfliktusforrás a Pi­­rani-öböl és az adriai felségvi­zek felosztása lesz. A horvát kormányfő, Nikica Valentic elmondta, hogy Horvát­ország nem mond le területeiről és minden diplomáciai eszközt latba vet, hogy a jogilag hozzá, gyakorlatüag a szerb krajinához tartozó Baranya ténylegesen is Horvátország része legyen. Ha így nem megy, más eszközökhöz folyamodnak - jelentette ki. Itt említjük meg. hogy1 Szlo­vénia szoros gazdasági kapcso­latokat épít Szlovákiával. Jú­lius 28-án Janez Dmováek Po­zsonyba utazik. Friedrich Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom