Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Román szenátorok levele Tőkés László püspökhöz Magyar Fórum, 1993.7.1 08 Talán nem számit országos érvényű hímek, hogy Tűkés László püspök Franciaországban járt, ahol többek között a Romániának nyújtandó segélyről is szó volt; sokkal fontosabb dolgok történnek; az országban általános sztrájkot hirdettek ki, a tartalékok kimerültek, az ország lakossága elkeseredett; a téli viszontagságok minden képzeletet felülmúltak, akkor a hideg miatt nem volt viz, se Bukarestben, se másutt, most, a nyár küszöbén a meleg miatt akadozik majd a vízszolgáltatás, 20 dkg vaj ára 330 lej, a fizetések nem követik az inflációt. Az utcákon szemét, csencselők siserehada, a privatizációban a párt, a hadsereg, a szekuritate vezetői taroltak, kinyílott a társadalmi olló, a szegények még szegényebbek, a gazdagabbak még gazdagabbak ... és akkor ez a levél.,. vagy épp ezért? Megrágalmazott egy népet Röviden a levél előzményeiről. .Tőkés,,^László nemcsak külföldön, Amerikában, Magyarországoh. hanem otthon is ki merte mondani, méghozzá egy román lapnak készült interjúban (Tribuna Ardealului, I993. április 4.), hogy .az utóbbi 70 évben .. . kisebbségellenes politikát folytattak ... mindig ennek az országnak a homogenizálására törekedtek és sikerült a romániai magyarokat mellőzni... kiteltek bennünket a postától és a vasúttól... az egészségügyből, ahol nagyon kevés a magvar... a közigazgatásból, a diplomáciából, a hadseregből ... Ilyen értelemben vitték végbe a tisztogatást". És, tehetjük hozzá, megtisztítani a magyaroktól helységeket, országrészeket, Erdélyt. Ezzel — Így a szenátorok; Tőkés László eltért az igazságtól és megrágalmazott egy népet, amely évszázadokon át szenvedett és harcolt az idegen uralom ellen, amely el akarta nyomni, földjétől, nyelvétől megfosztani ... Ezen állitás azt jelenti, hogy változatlanul nem tudják, nem akatják ismerni saját történelmüket, hiszen: a román nemzeti nyelv, ideológia bölcsője éppen Erdély, ahol a magyar és száz urak, a protestáns fejedelmek alatt adták ki az első román nyelvű könyveket; itt született a dákórómai kontinuitás tana, erdélyi román értelmiségek alapítottak Regátban iskolákat; a fanarióta korszak előtt, alatt és után tömeges méreteket öltött az átvándoriás Moldovából és Havaselvéről Erdélybe; a IS. századfordulóján, 25 év alatt 350%kal nőtt meg a románok száma Erdélyben; az 1848-as jobbágyfelszabadítás a románságot is érintette, és papjaik, értelmiségieik által vezetett bankok lassan felvásárolták Erdély , földjét, Erdélyben 1920-ig nem volt román államiság, román kormányzás, zászló, mert Erdély vagy autonómiát élvezett a magyar királyságban, az osztrák birodalomban, vagy független volt. De mindig a magyar korona részel i (De folytassuk tovább a levél ismertetését.) .Ez a nép (a román nép — a szerkj miután viszont kivívta függetlenségét, bocsánatról, türelmességről és engedékenységről tett tanúságot", és nem volt egyetlen olyan panasz sem, amelyet a nemzeti kisebbségek, vagy anyaországuk fogalmazott volna meg, hogy Románia keretei között élők nem egyenlő, egyenrangú polgárok lettek volna, r A kisebbség kétszeresen szenvedett Csakhogy Románia nem maga vívta ki függetlenségét (lásd az 1916- os bukaresti szerződést, amely szerint Románia különbékét kötött a központi hatalmakkal és lakossága és területe így háromszorozódott meg), hanem az 1916. augusztus 16-i titkos szerződés alapján kapta meg. A béketárgyalásokon a győztes hatalmak Romániának ajándékozták e területeket, országrészeket. (Ami a második állítást illeti: a Népszövetségbe, Genfbe épp elég panasz érkezett a romániai magyar kisebbségek vezetői és Magyarország részéről.) A szenátorok levele szerint, ami a kommunista rezsim 45 etrtendeje alatt történt a nemzeti kisebbségekkel, a román nép nem felelős: a diktatúrák egyként sújtották a románságot és a magyarságot... Ezt nagyjából el lehet fogadni. Azzal a kiegészítéssel, hogy a kisebbséget kétszeresen is sújtják a törvénytelenségek. ti irif" • • * m • . •• A posztforradalmiak kezére játszik Ami a Tőkés László püspök által felvetett „korlátozott önrendelkezést" illeti, azzal kapcsolatban csak megismétlik, hogy az elszigetelődéshez vezetne. Értelmezésük szerint az önrendelkezésen „egy olyan nemzeti közösségnek (amelyben az egyéneket a vér, a nyelv, a hit, a történelem, a hagyományok és a törekvések egyesítik), amely jól körülírt földrajzi övezetben él. azt a jogát értjük, hogy döntsön sorsáról.. . Nem lenne más. mint a szuverén és egységes román állam palástolt el nem ismerése, és elkülönülési óhaj". A következőkben II pontban fejti ki 20 román szenátor, hogy Tőkés László püspök nyilatkozatai milyen hatást váltottak ki: I. A román értelmiségnek védekeznie kell a románságot és történelmét ért vádak miatt. 2. A „békés népirtás", „etnikai tisztogatás", „társadalmi homogenizálási törekvés" egyaránt igazságtalanság és rágalom. 3. Nincs joga Tőkésnek olyan elítélendő cselekedeteket a román népnek tulajdonítani, amit a magyarok követtek el 1940—1944 között, Észak- Erdélyben. 4. Tőkés nyilatkozatai okozták a szélsőséges román irányzatok megjelenését. 5. A magyarság egy részét is megtévesztették ezek a nyilatkozatok, és szintén soviniszta és radikális magatartást vettek fel. 6. A nyugati közvéleményben hamis kép alakult ki Igv Romániáról. 7. Fokozzák az ellenségeskedést Frdélyben a kél nép között. 8. Alkalmat szolgáltatott a szélsőséges román pártoknak, hogy önmaguk érvényességét megindokolják, s hogy befolyásukat növeljék a tájékozatlan köz- 1 vélemény körében. 9. Akadályozza a Demokratikus J Konvenció és az RMDSZ őszinte együttműködését. 10. „A nacionalista diverziónak, egy hamis magyar, illetve Erdélv-problemalikának kedvezve, a posztforradalmi. kriptokommunislák kezére játszik, hogy eltereljék a lakosság figyelmét a súlyos erkölcsi, gazdasági és politikai problémákról. s hogy tulajdonképpen nemlétező problémával foglalkozzék." II. Megkérdőjelezendő Tőkés és mások azon állítása, hogy az ország reális érdekeit tartja szem előtt. A kommunistákat is szidják A megoldás? A levél írói szerint: „érvényesíteni kell a keresztény értékrendet, elsősorban az igazságot és szeretetet". (Tehát mi és Tőkés László nem szeretünk és nem vagyunk igazságosak); meg kell szabadítani az országot a kommunista mentalitásoktól, gyakorlattól és struktúráktól (ez újabb célzás, de csak részben nekünk, szerencsére); a románok és magyarok, legyenek egyaránt jó állampolgárok, tiszteljék egymást, s egyúttal az ország szuverenitását és érdekeit, amelyben élnék". Hát erről szólt az a levél, amelyet Tőkés László „ihletett", kelt április 15-én, és megjelent április 30-án. Megkérdezném, azonban — természetesen mindenki olyan levelet Ír, jelentet meg, amilyent akar — cui prodest? \ PAPP ANNA,
