Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Pesti Hírlap, 1993.7.15 31 MEGŐRIZNI A MŰSZAKI ÉRTELMISÉGET Mikroelektronikát tanítunk a japánoknak (is) BESZÉLGETÉS MICHELBERGER PÁLLAL, A BME REKTORÁVAL Vílioií időben élünk. Már tudjuk, hogy elmaradtuk a caodék, már tudjuk, hogy a gárdáiig él a Urai dalom Italakitiaa aem vaióiulliat meg egyik napról a máiikra. Már caak árért aem, mert a gardaaágí éa politikai rendaservütáihor achonnan aem kaptunk naarnálhatő receptet, még a legapróbb lépéieket ii a magunk bőrén kell kilaparrtalnunk. Nem titok, bogy a sikerei gardaalgi rendizervlltorli egyik aarokpontja a múixaid érlelmiaég lebet- Jelenlegi hely telükről, a kulatis-fejlciiléi ügyéről, ai akadémiai intésetek él as egyetemek kapcaolataről, • törvényieméül vitájáról beuélgetlünk dr. Micbelbcrger Pállal, a Budapesti Múaaaki Lgyetem rektorával. JINKOVICS FERENC — Valamikor, az 1960-as évek derekán óriási presztízse volt a műszaki pályáknak Magyarországon. Szinte minden érettségiző fiatalember valamelyik műszaki egyetemen vagy műszaki főiskolán szeretett volna továboiaiiuini. De vajon mi a helyzet napjainkban, mennyire vonzó ma a mérnöki munka? — Manapság nemcsak Magyarországon, de az egész világon sincs presztízse már a műszaki pályáknak. A magas színvonalú mérnöki munka csak a siker egyik feltétele a gazdasági életben. Azt szokták mondani: ma már sokkal nagyobb művészet eladni valamilyen technikai újdonságot, mint megtervezni, illetve gyártani azt. Fölértékelődtek a menedzserek, s ez látszik is abban a tekintélyes jövedelemkülönbségben, amelyet a mérnökökkel, konstruktőrökkel szemben élveznek. De van itt valami más is... A véres háborúk, a környezeti károk következtében él valamiféle idegenkedés az emberek tudatalattijában. Hajlamosak arra, hogy minden tragédiáért, katasztrófáért végül is a műszaki értelmiséget tegyék jfeielőssé. Elvégre ők tervezték ja - fegyvere két, ők tervezték a ;kömyezeiszennyező ipari berendezéseket. — Milyen helyet foglal el, mekkora tekintélye van a magyar mérnöknek a világ műszaki értelmiségében? — Én elégedett vagyok a magyar mérnökök képzettségével, s úgy látom, hogy a világ műszaki értelmisége is kellőképpen becsüli őket. De nyilván az is sok mindent elárul képzési színvonalunkról, hogy a BME bekerült az európai műszaki főiskolák és egyetemek .elitklubjába”. Nyugat-, és Közép-Kelet-Európa 250 jelentős műszaki felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. Ezek közül negyven egyetem egyfajta elithálózatot hozott létre, elfogadja egymás tanterveit, egymás oktatóit, egymás diplomáját... Nos, ebbe az elitkörbe, melyet a legtekintélyesebb nyugati egyetemek vezetnek, csak a prágai és a budapesti műszaki egyetem került Közép-Kelet-Európából. Kifejezetten jó minősítést kapnak azok a hallgatóink, akik eltöltenek egy-egy félévet valamelyik nagy nyugati egyetemen, hogy a vendégprofesszorainkról már ne is beszéljek. Felsorolni sem tudom, hány helyen kaptak már katedrát, tanítanak mindenütt, Amerikától Japánig. — Dicséri a magyar műszaki értelmiséget, ám mégiscsak fura, hogy a technikailag és technológiailag annyira fejlett távol-keleti országnak a mi vendégprofesszorainkra van szüksége... — Biztosan azt mondja majd, hogy hazabeszélek, de én nem találok semmi furcsát benne. Ráadásul az egyik professzorunk éppen mikroelektronikát ad elő, márpedig a világ úgy tudja, hogy ha valamiben, akkor a mikroelektronikában tényleg verhetetlenek a japánok. — Vajon lesz-e megfelelő utánpótlása a magyar műszaki értelmiségnek? Egyáltalán: hányán felvételiztek az idén a Budapesti Műszaki Egyetemre? — Körülbelül három és fél ezren, melyből közel kétezer új hallgatót vettünk fel; ez a korábbi évekhez képest körülbelül tíz százalékos növekedést jelent. Ne értse félre, nem lett népszerűbb a mérnöki pálya Magyarországon, mindössze arról van szó, hogy elért bennünket a korábban oly sokat emlegetett demográfiai hullám. A Budapesti Műszaki Egyetemen egyébként sokkal kevésbé érzékelhető az érdeklődés csökkenése, mint vidéken. Sokkal látványosabb ez például a Miskolci Egyetemen, ahol évről évre alig tudják már feltölteni a három műszaki kan. Nálunk mindig marad két-három olyan szak, amely a változásoktól függetlenül is töretlen népszerűségnek örvend. Ilyen például az építészmérnöki kar. Hogy mitől a ! nagy túljelenike; I zés? Egy végzett építésznek csak egy tervezőasztalra és persze sok jó ötletre van szüksége ahhoz, hogy elindítson egy sikeres vállalkozást. De ugyanezt nem teheti meg egy ve- j gyész-, vagy mondjuk egy gé- I pészmérnök. Elég népszerű még a villamos-informatikai karunk is, amit a számítógé: pék, a komputerek elterjedtségével magyarázhatunk, de biztos, hogy nem lesz hiány Magyarországon autó-, és repülómérnökökből sem. Igaz, mi nem gyártunk repülőgépeket, de mégis rendkívül vonzónak tűnik ez a szakma, már csak azért is, mert a repülómérnökök mindig arisztokratikus kasztot alkottak a műszaki értelmiségen belül. — Melyek azok a karok, ahol szerényebb a jelentkezési kedv? — Az építőmérnököknél, vegyészeknél, gépészeknél, a közlekedésmérnököknél. A karok népszerűségi listáját különben a gazdaság mindenkori helyzete határozza meg, ha most Magyarország valamilyen oknál fogva a tériég textilipari központjává válna, nyilvánvaló, hogy a többszörösére növekedne a textilmérnöki szak túljelentkezési rátája. Ha már itt tartunk, hagy mondjam el, hogy á BME oktatási koncepciója nem szakcentrikus. Mi inkább egy szélesebb szakmacsoport alapjaira szeretnénk megtanítani a hallgatóinkat, már csak azért is, mert ez nagyban növelheti elhelyezkedési esélyeiket. — Éf>p erre akartam rákérdezni... A hírek szerint ugyanis közel 1500 fiatal szakember végzett az idén a Budapesti Műszaki Egyetemen. Vajon mindannyian találnak képzettségüknek megfelelő munkát? — Az idén is megrendeztük az egyetem állásbörzéjét. Itt cégek, vállalatok válogathatnak a végzősök közül, ám most oly csekély volt az érdeklődés, hogy a fele sem kelt el az 1500 ifjú mérnöknek. Tapasztalataim szerint az őszre minden friss diplomás talál majd magának állást, persze nem kis erőfeszítéssel. Sokan külföldre mennek, én magam is több tucat ajánlólevelet írtam már az idén a határon túli kollégáknak. Nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság recessziója miatt elsősorban a villamos-, a vegyész-, és a gépészmérnököknek okoz majd fejtörést az elhelyezkedés, s ez így lesz még jó néhány évig. Látványos fejlődést az építőmérnököknél várok. Már csak az Expo miatt is olyan nagy építési konjunktúra mutatkozik majd rövid időn belül, ami rendkívül sok munkát és szép feladatot kínál az építőmérnököknek. A gépészek és a vegyészek hosszú távú válsága azzal is magyarázható, hogy rendkívül sok nyugati—magyar vegyes vállalat alakul majd ezekben a szakmákban. Magától értetődik, hogy a gyártmányok terveit, a megvalósítás technológiáját, sőt, a részalkatrészeket is a nyugati partner hozza be az országba. A mi mérnökeinknek csak az ellenőrzés, a minőségtartás és a szervezés feladatai maradnak. Hozzá kell tennem, hogy az ellenőrzés és a szervezés, a naprakész szállítás feladatait egyáltalán nem szabad lebecsülni. Ám ezek a mérnöki feladatok korántsem olyan látványosak, mint a kutatás és a fejlesztés. — Ezek szerint Magyarországon várhatóan megtorpan a kutatás és a fejlesztés ügyel — Igen, számítani kell az 1 átmeneti megtorpanásra - A konstrukciós muhka háttérbe i szorulása egyébként szükségszerű és megkerülhetetlen folyamat, kár is ellene lázadozni. Ezt a tíz évet inkább arra kellene fordítani, hogy nyugati színvonalra emeljük a hazai mérnökök szervezési és ellenőrzési munkáját, mert ez a Lajtán túl pontosan annyira , fontos része a gazdaságnak, i mint a kutatás vagy fejlesztés, j A japán autógyárak például I 90 perces anyagkészlettel dol- i goznak. Olt egy tízperces