Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Népszava, 1993.7.16 it. ÍI3M készpénzt remélt az oroszoktól A legnagyobb kelet-európai fegyverüzlet Borisz Jelcin ígéretének megfelelően Oroszország magára vállalta a volt Szovjetunió kereskedelmi tartozásának rendezését. Az adósság fejében egyrészt 800 millió dollár értékben MIG-29-es vadászrepülőkhöz jut a Magyar Honvédség, s a fennmaradó mintegy 900 millió dollár ellenértékének konkretizálásáról ezen a héten kezdik meg a szakemberek a tárgyalásokat. Cikkünkben azt az utat követjük nyomon, amelyet honvédelmi vezetők jártak be az orosz elnök nagyvonalú ajánlatától a MIG-ek elutasításán át a keleti szupertechnikát jelentő gépek szerződésének aláírásáig. Jó lenne tudni, hogy 1993. május 21-e és június 17-e között mi történt a magyar honvédelmi politikában, ami Szendrei László álláspontját 180 fokos fordulattal megváltoztatta. A hadügyi államtitkártól a jelzett májusi napon egyik laptársunk munkatársa azt kérdezte: „Jól értem, a minisztérium nem lelkesedne a MÍG—29-esekért?” Szendrei válasza: „Jól érti”. Majd a jelzett júniusi nap kormányszóvivői tájékoztatóján a HM politikai államtitkára MÍG-ékről szóló kormánydöntés kapcsán imigyen ragadtatta el magát: „A honvédelem számára ez valóságos égi manna. Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha Szendrei László személye lenne a fontos abban a ■kérdésben, hogy kereskedelmi követeléseink 800 millió dolláros értékének fejében az oroszok milyen harci eszközt szállítanak. Már csak azért sem, mert Antall Józsej miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök tavaly ősszel olyan megállapodást kötött, hogy hadi eszközöket és alkatrészeket kap a Magyar Honvédség a magyar aktívum ellenértékeként, és a MÍG— 29 is hadieszköz. Igaz, sok szakember vitatja, hogy épp ezek a harci repülők oldják majd meg a magyar légierő gondjait, de legalább annyian igenük, mint tagadják a keleti csúcstechnológiának számító beszerzés hasznát. A szakmai vita eldöntőmm f.' se nem a mi feladatunk. Csupán néhány szembeötlő ellentmondásra hívnánk fel a figyelmet, ami kétségessé teszi a döntés átgondoltságát. Annus Antal altábornagy 1992 novemberében a Népszavának adott interjúban határozottan visszautasította a MÍG —29-esekkel kapcsolatos híreket, mondván: „A szakmai vezetésnek más elképzelései vannak." Vagyis, szó sincs MIG-behozatalról. A tárca akkori közigazgatási államtitkára nyomatékkai állította a 800 millió dolláros hadi ügyletről, hogy „költségvetési szempontból is kezelhetetlen." Meglehet, ezek a kijelentések és a háttérküzdelmek vezettek addig, hogy Annus Antal már nem államtitkár. A HM az oroszokkal folytatott tárgyalásokról semmit nem szivárogtatott ki, olyannyira nem, hogy 1993. április elején Für Lajos miniszter azt nyilatkozta: „Lényegében ott tart az egyeztetés, ahol az Antall—Jelcin megállapodás idején tartott". A kijelentéssé’ egyidejűleg egy olasz repülési szaklapban, az Aeronautics Difemanban az az értesülés látott napvilágot, hogy a magyar honvédelmi tárca 500 millió dolláros keretből 15 vagy még több amerikai F—16-os vadászgépet kíván vásárolni. A HM nem kommentálta a hírt, azzal az április végi, diplomáciai körökből származó információval együtt, amely az orosz—magyar tárgyalások kedvező fordulatát adta tud túl. „Az lenne a legszerencsésebb, ha készpénzt kapnánk, hiszen akkor a védelmi igényeink alapján szerezhetnénk be az alkatrészeket vagy az új fegyvereket” — a szó szerinti idézet egy május 21-én megjelent napilapos interjúból származik, amelyet Szendrei Lászlóval készitettek. Ebből világosan látLapunkban is beszámoltunk arról, hogy Horn Gyű- j la, a Magyar Szocialista Párt elnöke Oroszországban | , tett látogatást. A Népszava kérdésére a pártelnök f elmondta: a tárgyalásokon, egyebek között Mihail \ Gorbacsovval is, arról beszélgettek, hogy a további í katonai szállítások helyett azon gondolkodnak: nem \ lehetnem más eszközökkel helyettesíteni az adósság | ellentételezését, például orosz vállalatokban tulaj- | donrészesedéssel. Az kizárt, hogy az adósságot kő- | olajjal, fémekkel, fával vagy gázzal törlesszék. Horn { Gyula megítélése szerint az orosz fél készségesnek * mutatkozik az ilyen jellegű tárgyalásokra. Horn tárgyalt a gyáriparosok szövetségével, és az ottani vezetők is úgy nyilatkoztak, hogy támogatják ezeket az elképzeléseket. A pártelnök kijelentette: nem tudja, hogy a szovjet adósság fejében kapott fegyverek, illetve repülőgépek katonai lobbyt szolgálnak-e. Az biztos — mondotta —, hogy már a Németh-kormány elutasította az adósságnak fegyverekkel való ellentételezését.
