Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-05 / 8491. szám

Magyar Hírlap, 1993.6.25 05 Kiküldött tudósítónk jelenti Bonnból_______________ — Nem tartanám szeren­csésnek, ha visszautasítaná-Antall József a legmagasabb német kitüntetést kapta EK-kapcsolat: nincs más alternatíva nak bennünket, vagy rivalizá­lás indulna meg a visegrádi csoporton belül arról, hogy ki teszi le elsőként a csatlakozási kérelmet tartalmazó papírt az EK asztalára — felelte Antall József a Magy ar Hírlapnak. Azt tudakoltuk a kormányfő­től, mérlegeli-e a kormány az Európai Parlament nemrég Bu­dapesten járt küldöttségének ta­nácsát, miszerint a közösséggel kötött társulási szerződés ratifi­kálásának befejeződése után azonnal kérje teljes jogú tagsá­gát az EK-tól. A kérdés — közölte a mi­niszterelnök a tárgyalásairól adott sajtótájékoztatón — a né­met partnereivel folytatott meg­beszéléseken is felmerült. Meg kell találni azt a megfelelő idő­pontot, amikor összehangoltan (a visegrádi csoport országai­val) benyújtjuk a jelentkezési kérelmet — mondta. Antall em­lékeztetett rá, hogy a visegrádi csoport és az EK között létrejött társulási szerződés eleve tartal­maz utalást a rendes tagságra. A kormányfő mindazonáltal leszö­gezte: ha befejeződött-»-ratifiká­ció, előzetesen érdemes konzul­tációkat folytatni Brüsszelben az EK-országok kormányaival és a visegrádi csoporton belül erről a kérdésről. Németországi látogatásának | egyik legfontosabb tanulságáról szólva Antall leszögezte: nincs i alternatívája az EK-val való kapcsolattartásnak, s Németor­szág ebben a legfontosabb part­nerünk lehet. Az NSZK támo­gatására annál is inkább rászo- 1 rulunk, mert recesszió idején az Európai Közösségen belül is el- i kerülhetetlenül napirendre kerül a protekcionizmus. A biztonságpolitikával kap­csolatban Budapest azt várja Bonntól, hogy a biztonsági me­chanizmusokhoz, mindenekelőtt a NATO-hoz történő közeledést segítse elő. Antall szerint az orosz és ukrán reformpolitiku­sok sem vennék zokon a térség államainak szorosabb kapcsola­tát a NATO-val. A Nyugat-eu­rópai Unióról szólva a minisz­terelnök rámutatott: a NYEU a NATO egyik alappillére, amely alkalmat adhat arra, hogy köze­lebb kerüljünk a NATO-hoz. Ebben a folyamatban Németor­szág támogatására fokozottan számítunk. A gazdasági kapcso­latokról szólva a miniszterelnök aláhúzta, hogy a<_ NSZK Japán mellett legnagyobb hitelezője Magyarországnak. Bonn az adósságállomány, kezelésében jó partner — tette hozzá. A mi­niszterelnök felsorolt néhány te­rületet, ahol Németország jelen­létére fokozottan számítunk: az infrastrukturális beruházások, más projektek, a privatizáció. További részletek a 3. oldalon Kiküldött tudósítónk jelenti Bonnból Antall külön kiemelte kon­cessziós megoldás lehetőségét az út- és vasútépítésben. Mint mondta, a mostani tárgyalá­sok erre vonatkozóan konkrét eredményeket is hoznak. A migrációs kérdés és a nemzet­közi kábítószerkereskedelem kezelésében az NSZK-tó! anyagi és technikai segítséget várunk — mondta Antall. Richard von Weizsäcker né­met elnök a magyar-német egy üttműködés érdekében kifej­tett kiemelkedő tevékenységéért Antall Józsefnek az NSZK Szolgálati Érdemrendjének Nagy keresztjét adományozta. A kitüntetést Helmut Kohl kancel­lár nyújtotta át a magyar kor­mányfő tiszteletére adott szerda esti díszvacsorán. A legmaga­sabb német állami kitüntetés át­adása nem kis meglepetést kel­tett, hiszen előzetesen nem sze­repelt az előzetes programban. A magyar-EK kapcsolatok, a közösség ügyei, Magyarország viszonya a szomszéd államokkal és a délszláv helyzet volt a köz­ponti témája a magyar kormány­fő és a Bundestag elnökének csütörtök délelőtti megbeszélé­sén. Rita Süssmuth után Klaus Kinkel német külügyminiszter kereste fel szállásán Antall Jó­zsefet. Az ismert német állás­pontot megismételve, Kinkel le­szögezte: Bonn megértéssel fo­gadja Budapest biztonsági gond­jait és támogatja közeledését a NATO-hoz. A találkozón ki­emelték az oroszországi refor­mok támogatásának szükséges­ségét. Az MH-t a magyar küldött­ség egyik tagja arról tájékoztat­ta, hogy Bonn és Budapest kö­zös gazdasági fellépést, beruhá­zásokat fontolgat Ukrajnában és Horvátországban. '1 ' A német fél részéről a ma­gyar partnerek tudomásárff'ho'z­­ták: bonni várakozások szerint már az év végén enyhe fellen­dülésre lehet számítani a német gazdaságban, ami minden bi­zonnyal a Magyarországnak jut­tatott német támogatásban is éreztetni fogja hatását. Antall József tegnap még egy progra­mon kívüli találkozót is lebo­nyolított: Alfred Dreggerrel, a CDU-CSU tiszteletbeli frakció­elnökével tárgyalt. A miniszterelnök este beszé­det tartott a kölni magyar-német gazdasági fórumon. Ebben töb­bek között kifejtette: a Varsói Szerződés magyar kezdeménye­zésre történt feloszlatása és a Szovjetunió felbomlása sem a NATO-t, sem az Egyesült Álla­mok európai katonai jelenlétét nem tette feleslegessé. A kormányfő nem hallgatta el a magyarországi átalakítással járó nehézségeket, de hangsú­lyozta: a magyar kormány az el­múlt három évben minden külső bomnyodalom ellenére fenn tudta tartani a gazdaság műkö­dőképességét és javított az or­szág pénzügyi helyzetén. A né­met befektetőkhöz címezve mondandóját, elmondta: az 1996-os budapesti világkiállítás különösén kedvező beruházási lehetőségeket kínál a német vál­lalatoknak. • Gyévai Zoltán Fejleszteni kellene a grúz—magyar kapcsolatokat is A Bonnban vendégeskedő grúz elnök, Eduard Sevardna­­dze Antall József kezdeménye­zésére tegnap mintegy húsz per­ces megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Találkozójukon sajnálkozás­sal állapították meg, hogy a je­lenlegi helyzetben szinte nincs lehetőség magasszintű kontak­tusra a két ország között. Egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok javítására a grúziai helyzet konszolidálódása után nyílik majd lehetőség. Az első lépéseket azonban már most meg lehet tenni — állapították meg. Magyar részről ez a moszkvai nagykövetség felada­ta lesz. Sevardnadze célzott arra is, hogy a jövőben szerződéses alapokra kellene helyezni a ma­gyar-grúz kapcsolatokat. Sevardnadze — jelentette berlini tudósítónk — tegnap Belgiumból érkezett, ahol töb­bek közt a NATO főtitkárával. Manfred Wömerrel is tárgyalt a feszült kaukázusi helyzetről. A korábbi szovjet külügyminisz­tert Bonnban fogadta az NSZK elnöke, Richard von Weizsäcker. A grúz politikus pénteken Ber­linben folytatja németországi lá­togatását, ahol szombaton veheti át eddigi munkássága elismeré­séül az Immanuel-Kant díjat. • Gy. Z. — Mrázik Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom