Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-01 / 8490. szám
Kapu, 1993/5.sz., május 23 r nagyobb bizalmat kaptak a polgároktól. mint korábban. A szerb képviselóházban az eddigi 8 helyett most 9 képviselőjük van. Azokon a településeken, ahol a magyarok többségben vannak, ott az önkormányzatokban is többséget alkotnak. Mindennek ellenére még a magyarok körében sem talált a VMDK autonómia koncepciója egyértelmű pozitív fogadtatásra. Itt nem az alig két tucat, Magyarok a Hazáért Jugoszláviáért, Szerbiáért mozgalom tagjaira kell gondolni, hanem például Panics volt miniszterelnök igazságügyminiszterére, Váradl Tiborra, aki alapvetően azt hangsúlyozta, hogy a magyarok az ország (a Kis Jugoszlávia) lakosságának csak 3%-át alkotják, és nem lehet az ő követeléseiket a többi kisebbségtől elvonatkoztatni. Olyan megoldást kell találni - véli Váradl amely minden nemzeti kisebbség számára elfogadható. Rajta kívül Is vannak magyarok, akik nem értenek egyet a VMDK autonómia koncepciójával. Közülük elsősorban azt az értelmiségi csoportot kell kiemelni, amely az elmúlt rendszerben hatalmon volt vagy kedvezményezett helyzetet élvezett, ók a magyarság iránt sem akkor, sem most nem éreznek felelősséget, és a mostani átrendeződésben csak pozíciók elvesztésével törődnek. Persze van az ottani magyar értelmiségnek egy szűk csoportja, amely a VÍVTOK mai vezetésével elégedetlen, s ezek emiatt maradnak távol a szervezettől. A vélemények azonban változnak, alakulnak. Akad olyan értelmiségi, aki egy-két évvel ezelőtt még' a VMDK puszta megalakulása ellen Is tiltakozott, mondván, ez magyarkodáshoz vezet, mára meg áttelepült Magyarországra. Nagyon fontos kiemelni, hogy az autonómia koncepcióban többen kételkednek azok közül Is, akik az esetleges Magyar Autonóm Körzeten kívül élnek, azaz akik nem laknak olyan településeken, ahol a lakosság többsége magyar, ók attól félnek, hogy ki lesznek zárva azokból a jogokból. ami a bentlakókat megilleti. Félelmük oka mélyebb gyökerű. A szerb környezetben ugyanis nagyon elítélik a VMDK vezetőjét, Ágoston Andrást (név szerint általában csak őt Ismerik), mondván, hogy el akarja szakítani Észak-Bácskát Jugoszláviától, és hozzá akaija azt csatolni Magyarországhoz. A szerb többségben élő magyarok azért nem akarnak hallani a VMDK autonómia koncepciójáról, mert akkor nap mint nap hallaniuk kell az erre érkező fenti reakciókat Is. A szerb pártok mindegyike, beleértve még a Milan Csanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligát Is, tökéletesen egységes a tekintetben, hogy a magyaroknak nem szabad megadni az autonómiát. Mihelyt valamelyik párt csak sejtetni is merné, bogy egyetért a VMDK-koncepcióval, mindjárt elveszítené szavazóbázisának egy részét. Többpártrendszerben - legyen az bármilyen fejletlen, mint ahogy az Szerbiára nagyon Is érvényes - törvényszerű, hogy egyetlen párt sem vállalja fel tudatosan saját szavazóbázisának elveszítését. Összegzés A vajdasági magyarság az elmúlt 45 évben, de főleg napjainkban a szerb hatalom fogságában él. A VMDK óriási erénye, hogy felismerte, még Ilyen körülmények között sem a meglévő szerb hatalomhoz vagy akár annak gyenge ellenzékéhez kell alkalmazkodnia, nem azok elvárásainak kell megfelelnie, mert ezeket az erőket a világon senki, még az évszázados volt barátok, a franciák és az oroszok sem támogatják. A VMDK- nak a világgal kell elfogadtatnia magát. A vajdasági magyaroknál - leszámítva azt a szűk, elsősorban értelmiségi réteget, amely nem ért egyet a VMDK politikájával - ma nincs meg a politikai párttagolódás. Ha déli szomszédainknál valódi többpártrendszer lenne és működnének a demokratikus intézményi rendszerek, akkor a vajdasági magyarok Is abban a szerencsés helyzetben lennének, hogy a parlamenti szavazások alkalmával politikailag tagolódhatnának, de amíg ez be nem következik, addig természetes, hogy a megmaradásukért küzdő VMDK-ra fognak szavazni. A VMDK autonómia koncepciójának politikai Jelentősége abban van, hogy a nemzetközi mérce alapján elfogadható dokumentum. Aki azt a belpolitikai színtéren á támadás célpontjává teszi, az azt is bizonyítja, hogy nem hajlandó elfogadni a nemzetközi dokumentumokat a kisebbségi kérdés rendezésében. Ha az Idő Is Igazolja a várakozásaikat, akkor a VMDK kezében olyan koncepció lesz, amiről tárgyalni kell. Túlélni a mostani nehéz Időket és a XXI. században Is megmaradni magyaroknak csak akkor sikerül, ha alkotmányos és törvényes keretek között ugyan, de megkapják az önálló döntéshozatali logot az oktatás, a művelődés és tájékozódás területén. Jegyzetek 1 Edelényi-Szabó Dénes dr. (1928): Magyarország közjogi alkotórészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. - Magyar Statisztikai Szemle. 6. évf. 6.sz. pp. 648-715. 2 Aczél Endre: Egy szerb hazafi vallomása. Két óra Dobrica Csosziccsal, Jugoszlávia elnökével. - Népszabadság, 1993. február 13. IA szerző. Kovács Teréz szociológus, főmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs)
