Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Mi a fontos az oktatási törvényben? Új Magyarország, 1993.7.8 29 Fóthi Ákos a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarájának (MEFOK) ügyvezető elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Számítástudomány Tanszékén oktató. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztálya felkérésére részt vett a Közoktatási törvényhez kapcsolódó tartalmi szabályozás kidolgozásában, így a Nemzeti alaptanterv megfogalmazásában is. j^--— J&E ■ ■- A MEFOK sok oktatója részt vett a munkában, csak néhány elismert tudóst említve: Nemeskürty István, a MÉFOK elnöke és a nemrégelhunyt Juhász Nagy Pál okológus professzor. Örömmel fogadtuk a felkérést, és szívesen részt vettünk a munkában, hiszen a közoktatás minőségéért a felsőoktatásnak felelősséget kell vállalnia. Meg kell azonban jegyeznem, nogy nemcsak a Magyar Egyetemi és főiskolai Oktatók Kamarája, hanem tiibb szakmai szervezet és kamara (Budapesti Pedagógus Kamara, Pest Megyei Pedagógus Kamara) részt vett a munkában, igen sok gyakorló pedagógus, tanító és tanár, elméleti szakember és pedagógus kutató véleménye alakította a munkát. Ki kell emelni, hogy ez a koncepció magában foglalja a tartalmi szabályozás lényeges elemeit (vizsga, továbbképzés, szakmai kontroll), a legfontosabb azonban a Nemzeti alaptanterv. A publikálást leállították- Hogyan Jogadták a pedagógusok a Nemzeti alaptantervet?- Sok-sok vitában vettünk részt. Baranyi Kár roly, a Közoktatási Szakmai Irányítási Főosztály vezetője az elmúlt másfél év alatt majd 200 vitában, fórumon, előadáson vitatta meg, ismertette a dokumentumot. Nagyrészt ezekben a beszélgetésekben, vitákban csiszolódott, alakult ki. A MEFOK becslése szerint a pedagógusok 80 százalékának értékrendjével megegyezik az az értékrend, amelyet a NAT tükröz.- Egyetértés, konszenzus alapja lehetne?- Igen, hiszen a tanítók és tanárok olyan szabályozást várnak, amely nem felülről jön, hanem, amelynek megfogalmazásában részt vesznek. Elképzelhetetlen olyan jól működő szabályozás, amely az érintettek támogatása nélkül működik. A Baranyi-féle Nemzeti alaptanterv alapelveit igen sokán lelkesen támogatják. A politikusoknak- felülemelkedve kicsinyes vagy napi politikai érdekeken - látniuk kellene, hogy' mekkora benne a lehetőség. Működőképességének egyik garanciája éppen ebben a támogatásban van. Azt is hadd említsem meg, hogy pusztán attól, hogy az országban sok nelyen’megismerkedtek ezzel a felfogassal, máris megindította a kedvező folyamatokat a követelményrendszer kidolgozásában és a tantervkészítésben.-New ismerik a pedagógusok a Nemzeti alaptantervet, illetve sok félreértés van az elnevezés körül.- Valóban, a Nemzeti alaptanterv 1993 márciusára ígért publikálását leállították, arra hivatkozva, hogy nem a minisztérium anyaga. Vitaanyagként azonban meg kellett volna jelentetni, mint ahogyan megjelent a Közoktatási törvény koncepciójának több változata, és megjelent a NAT-3 jelzésű tanulmány is 1992 elején. Az sem volt a minisztérium anyaga. Annyi haszna azonban kétségkívül volt ennek a „szilenciumnak", hogy az anyag szamizdatként terjedt.- Mi a magyarázata a minisztérium tartózkodásának ?- Nyilván szerepet játszik bizonyos tájékozatlanság is, bár a napilapok, tévé- és rádióinterjúk szerint személyes okok is szerepet játszhatnak. Erről semmit nem tudok biztosan, az azonban tény, hogy a minisztérium tekintélyének nem tettek jót a sajtóhírek. El kellett volna natárolódni és helyreigazítást kérni. Nem használt az ügynek az sem, hogy kiszivárgott, hogy - nyilván konpetenciazavarból - további Nemzeti alaptanterv-koncepciók, fogalmazványok születtek, de ezekről a szakmai közvélemény semmit sem tud.- Hogyan áll most az ügy?- A közoktatási törvény határozza meg a Nemzeti alaptanterv kereteit, elfogadása után véglegesítődik a tartalmi szabályozás alapdokumentuma.- Összlumgban van-e a törvény és a Nemzeti alap- i tanten<?- Lényegében igen, hiszen a törvény is a há-' romszintű tantervi szabályozás és az egységes alapvizsga és érettségi vizsga mellett foglal állást. Néhány ponton azonban módosító javaslatokkal változtatni kell. Szovjet árnyék- Milyen problémákat lát a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarájának elnöksége?- A törvény és a tartalmi szabályozás - a közoktatásban kialakult helyzetet figyelembe véve - a sokszínű pedagógia mellett foglal állást, értve ezen a fenntartó, az iskolaszerkezet és a pedagógia programok szerinti sokszínűséget. A közoktatási rendszerben két iskolafajta működik, az általános iskola és a középiskola. Az általános iskola felkészíti a tanulót az alapműveltségi vizsgára vagy a középiskolai tanulmányokra. A középiskola nyolc, hat és négy évfolyamos lehet, és egysé- . ges érettségivel zárul. Ezért az általános iskolával szemben meg kell fogalmazni azokat a követelményeket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy a diákok középiskolában folytathassák tanulmányaikat. Meg kell fogalmazni az általános iskolát záró alapvizsga és a középiskolát záró érettségi vizsga követelményeit. A 9. paragrafus harmadik bekezdését pontosítani kellene. A harmadik bekezdés ugyanis egységesen megköveteli az iskoláktól azokat a követelményeket, amelyeket az általános iskolával szemben kell támasztani. Ebben a formájában lényegében a volt tíz évfolyamos egységes szovjet iskolát írja le a törvény. Ha így' marad, akkor a törvény kényszeríti például a nyolcosztályos gimnáziumokat, hogy kétévenként pontosan ott tartsanak, ahol az általános iskola! Ez lehetetlenné teszi a hagyományos kiváló humán- vagy reálgimnáziumok újraindulását, működését, és a középiskolákban a tanítás szín-1 vonalának zuhanásához vezet. Továbbá a köve-, telményrendszernek az iskolaváltáshoz szüksé- j ges tantervi követelmények mellett az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeit is tartalmaznia kell. Ez nyilvánvaló, hiszen ezek a követelmények határozzák meg a korábbi évekre megjelölt elvárásokat. A Nemzeti alaptanterv második része a Követelményrendszer. Erre a normatív dokumentumokra támaszkodva készíthetik el a pedagógusok a pedagógiai szabadságot biztosító kerettanterveket (nemcsak iskolatípusok szerint, hanem pedagógiai irányzatok szerint is).
