Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-01 / 8490. szám

Kapu, 1993/5.sz., május 21 KOVÁCS TERÉZ A VMDK által elképzelt autonómia területi sajátosságai és a vele kapcsolatos vélekedések Szomszédos államaink nagy ide­genkedéssel tekintenek az ottani magyarság minden autonómiatörek­vésére, pedig Európában nem a nemzeti államokon belüli bezárkó­zást, hanem egyre jobban a kisebb­­nagyobb autonómiával rendelkező régiók, tartományok együttműködé­sét szorgalmazzák. Ezt szomszéda­ink közül most legkevésbé éppen azok értik meg ahol - nem illő ugyan erre hivatkozni, de - voltak bizonyos hagyományai az autonómiáknak. A Vajdaság fogalom eredete A Vajdaság ma három földrajzi te­rületből: Bácskából, Bánátból és Szerémségből áll. A temesi bánságot (később Bánát) a XVIII. század elején osztrákok hozták létre, és igazgatási­­lag a bécsi udvari kamara alá tarto­zott egészen 1775-ig. Ekkor vissza­került Magyarországhoz és belőle há­rom megyét hoztak létre: Torontáli, Temest és Krassót. A mai Vajdaság ebből a területből az egykori Toron­­tál megyét foglalja magába. „A teme­si bánság kissé módosított névvel és megnagyobbodott területtel 1849- ben kelt új életre, midőn a szabad­ságharc után bekövetkezett abszolu­tizmus a Magyarországtól elszakított Krassó, Temes, Torontál (beleértve a nagykikindai területet is), Bácsbod­­rog megyék és Szerém megye rumai és Hoki járásainak területéből új ko­ronatartományt alakított Szerb Vaj­daság és Temesi Bánság néven." 1 1860-ban a Szerb Vajdaság és Teme­si Bánság megszűnt, és területén visszaállt az 1849 előtti magyar igaz­gatás. Köztudott, hogy a nagyhatal­mak az első világháború után ezt a területet Jugoszláviának adták, bár a szerbek, a maguk módján, már ko­rábban megtették ugyanezt. Hiszen 1918. november 25-én összehívták a Nagy Vajdasági Nemzetgyűlést A meghívott 775 küldött közül egy ma­gyart 2 németet, néhány románt és bunyevácot leszámítva, mindenki szerb volt. Az összejövetelt Újvidéken tartották, ahol határozatba foglalták, hogy a Vajdaság egyesül a Királyi Szerbiával. Történt ez akkor, amikor a magyarok és a nagyhatalmak is egyértelműen úgy tartották, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyes te­rületei hovatartozása eldöntésének legjobb módszere a népszavazás lesz. Ráadásul az akkori Vajdaság lakos­ságának egyharmada magyar, egy­­harmada szerb volt. Ugyanennyit tettek ki az egyéb népcsoportok (né­metek, zsidók, szlovákok, románok stb.) együttesen. Ez utóbbiak 80 szá­zalékát azonban németek alkották, akiknek egy része a második világ­háború után elmenekült, nagyobb részüket azonban helyi munkatábo­rokba gyűjtötték, ahol éheztették, kí­nozták és agyondc 1 ^oztatták ókét. Következésként, nagy részük meg-r halt, kisebb részük pedig a munka­táborok felszámolása után (1949- 1951-ben) még egy ideig megmaradt szülőföldjén, de azután kivándorolt Németországba. 1941-ben a Vajdaság egy része - Bácska és Baranya - Magyarország­hoz került, majd 1945 márciusában az akkori partizán vezetők. Titoval az élen, ismét Szerbiához csatolták. A Vajdaság lakosságának akkor 25 százaléka volt magyar. A mai Vajdaság nemzeti szempont­ból Európa legkevertebb területe. Megtalálhatók benne az összes dél­szláv népek, de amellett ott vannak a nemzeti kisebbségek (népcsopor­tok) is. Az 1961-es az első olyan nép­számlálás, amely már egy konszoli­dáltabb korban zajlott le. Ekkor a szerbek a nem egészen kétmilliós Vajdaság 57, a horvátok meg 7 szá­zalékát tették ki. A szerbek aránya azóta csak nőtt, a horvátoké pedig - főleg az 1991-es népszámlálás idő­szakára - csökkent. A többi délszláv népek a lakosságon belül pár száza­lékot tesznek ki, ezen belül a mace­dónok és főleg a szlovénok az 1 szá­zalék alatt vannak. A nemzeti kisebbségek közül to­vábbra is a legszámosabbak a ma­gyarok, akik 1961-ben 21, 1991-ben pedig már csak 17 százalékot tettek ki. Mellettük élnek még a szlovákok, a románok és a ruszinok. Ez utóbbi­ak a lakosság 0-2 százalékát alkot­ják. Az elmúlt szocialista rend­szerben a Vajdaságban öt hivatalos nyelv volt: az akkor még szerbhor­­vátnak nevezett mellett a magyar, a szlovák, a román és a ruszin. A szer­biai autonóm tartományoknak (Ko­szovó és Vajdaság) hol kisebb, hol nagyobb önállóságuk volt. Legutóbb 1989-ben beolvasztották őket a Szerb Köztársaságba, és azóta közjo­­gilag nem léteznek. A VMDK autonómia koncepciója Az 1990-ben alakult Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössége is kiáll a Vajdaság alkotmányjogi státu­szának rendezése mellett, de politi­kai stratégiájában egy ettől lényege­sen más tartalmú és területre kiter­jedő autonómia koncepció szerepel. Megfogalmazásukban az autonómia és az önkormányzat szinonimaként jelenik meg. Ágoston András, a VMDK elnöke a szervezet 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén előterjesztette az autonómiára vonatkozó elképzelé­seiket, amelyeket a jelenlévő küldöt­tek el Is fogadtak. A dokumentum ci-

Next

/
Oldalképek
Tartalom