Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
-_____ pasztaiható nagyobb ellenérzés a jelenlegi politikai-kormányzati rendszernél szemben, mint amekkora a kommunista éra berendezkedésével: Ukrajnában. Fehéroroszországban és Magyarországon: ugy anakkor csak a két szovjet utódállamban gondolják úgy. hogy a jövendő politikai vagy kormányzati rendszer öt év múlva sem tartalmaz több pozitív elemet, mint a kommunista korszaké. E két utóbbi kérdésre kapott válaszokból különösen jól érzékelhető, hogy az adatok értelmezésénél milyen sokféle szempontot kell figyelembe venni. így például a horvátországi kérdezettek számára a kommunizmus valószínűleg egyet jelent a hazájukkal hadban álló Szerbia által uralt egykori Jugoszláviával. Ezért is olyan alacsony az előző rendszerben pozitívumokat látók aránya, ugyanakkor a velük egy államszervezetben élt. de háborúba gyakorlatilag nem kevereden szlovéniaiak kevésbé elutasítóak a közös közelmúlt megítélésében; a múlt rendszer csehek és a szlovákok általi eltérő értékelésében szerepe lehet a két ország különböző politikai, kulturális hagyományainak is; a magyarországi kérdezetteknek a kommunista rendszer iránti viszonylag pozitív beállítottsága sem az egypártrendszer iránti lelkesedést tükrözi, hanem a mai helyzettel összevetve a magyarok az akkori viszonylagos szociális biztonságot ismerik el. Ha a gazdasági és a demokráciabarométen összevetjük, láthatjuk, hogy a kommunista rendszer gazdasági teljesítménye minden országban valamivel nagyobb mértékben kapott pozitív értékelést, mint politikai-kormányzati aspektusa; a mai időszak gazdasági rendszerét ellenben minden országban jóval kisebb arányban értékelik pozitívan, mint a politikai rendszert: a közeljövőt illetően pedig a két szovjet utódállamot kivéve minden országban úgy vélik, hogy az öt év múlva várható gazdasági és politikai rendszer teljesítőképessége meghaladja a kommunista korszakét — pontosabban Magyarországon és Lengyelországban a gazdaság tekintetében nem tapasztalható a többi országot jellemző optimizmus. A térség országaira (is) jellemzőnek tanon parlament- és pánellenes közhangulat ellenére az emberek nagyobb része véli elképzelhetőnek. lehetségesnek a demokratikus többnártrendszer felszámolását (35 százalék), mint ahány an üdvözölnének is egy ilyen típusú fordulatot (25 százalék) — ezen belül a parlament feloszlatását Szlovéniában és Magyarországon tartják a legkevésbé valószínűnek, Horvátországban és Szlovéniában pedig a legkevésbé kívánatosnak. Tovább él a „történelmi ellenségkép" A térség legtöbb államában (Bulgária. Magvarország. Lengyelország. Románia. Szlovénia. Horvátország) az országot fenyegető legnagyobb veszélyt szinte azonos mértékben valamelyik szomszédjukban látják — a félelemérzet tehát kölcsönös (2. táblázat). Tovább él a ..történelmi ellenség-Nemzeti fenyegetettség Fenyegethetnék-e országa biztonságát... (az igennel válaszolók százalékában) kisebb- beván- szomszédok Oroszo. Németo. USA ségek dorlók [Bulgária 46 £ * *1 5. 3 4 Csehország 44“'38*’ 35 38 38 6 [Szlovákia 53 23 46 26 21 5 Magyarország 26 51 64 13 6 3 [Lengyelország „.-35 1 41 62 63 68 11 Románia 60 16 67 62 13 10 ‘Szlovénia ^13;. ól 60 / .. 3 3 14 Fehéroroszország 30 22 20 13 14 13 : Ukrajna 24 6 10 19 3 4 Horvátország 57 28 62 34 3 6 2. táblázat kép": a lengyelek, a románok és (kisebb mértékben) a csehek az oroszoktól, a lengvelek és a csehek a németektől tartanak. Az Egyesült Államokat lényegében egyik országban sem tekintik biztonságukat veszélyeztető hatalomnak. Magyarországon tartják legfontosabbnak a szociális biztonságot A kollektív és az individuális értékek negoszlásának tesztelése céljából a kérdezetteknek ellentétes kijelentések között kellett választaniuk (3. táblázat). A Magyarországon kapott eredmények szerint a térségben hazánkban tartják legfontosabbnak a jövedelemegyenlóséggel, a szociális biztonsággal és a kalkulálható jövővel kapcsolatos értékeket, ugyanakkor a kollektív értékek előtérbe helyezése nem jár együtt az állam vállalkozói képességébe vetett bizalommal — ez utóbbit a vizsgált országok közül a gazdaságilag legfejlettebbek tartják legkevésbé fontosnak (Horvátország. Csehország. Szlovénia, Magyarország). Mindez arra utal. hogy a volt szocialista országok közül ma ránk jellemző a legkevésbé a Hankiss Elemér és munkatársai által a nyolcvanas évek elején Magyarországra jellemzőnek talált úgynevezett negatív modernizációs értékszerkezet, vagyis amelyben az individuális értékek fontosságához nem társul a kollektivisztikusak fontossága. Ez a sajátos értékszerkezet inkább azokban az országokban tűnik dominánsabbnak. amelyekben a magyarországinál keményebb diktatúra után omlon össze a kommunista rendszer. • Balajthy Anna — Kozák Márton
