Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Új szellemű filozófiát?

A nemzeti sorskérdések kulcsa

Magyar Nemzet, 1993.7.6

21

Nosztalgia helyen: új szellemű traumáról” évtizedekig nem lehetett filozófiát a szomszéd országokban még beszélni sem. Természetes jeéló magyarságért (Magyar Nemzet, lenség, ha mint ténymegállapítás na- 1993. május 20.) című írását Szabó gyobb hangsúllyal van jelen a nem- , Miklós SZDSZ-cs országgyűlési zetileg elkötelezett tudatformáló, tu- 1 képviselő tárgyilagos ténymegállapí- dományos, sőt politikai műhelyektással indítja. Magyarország a mai ben. A „Trianon-trauma" tényszerű, napig nem rendelkezik egységes puszta feltevéséből nem lehet követkoncepcióval a határain túl, a szom- reztefni pejoratív kicsengésű nacioszédos országokban élő magyarság »alista eszmerendszerre, amelynek helyzetének kezelésére. Bár úgy tű- kizárólagos rendeltetése lenne a maliik, össznemzeti, központi nemzeti gyár államiság agresszív uralmi ügyként kezeli az utódállamokban szemléletének igazolása. A magyarélő magyarság sorskérdéseil, mégis Ságnak nincs szüksége igazolásra! ellentmondásokba bonyolódik, ami- Nemzeti létét nem természetellenes kor pártpolitikai kérdéssé degradálja, társadalmi-politikai tényezők és fo- Erthetetlen, hogy a szerző a fele- lyamatok, illetve hatalmi-uralmi lősséget kizárólag a kormánypártok- szerkezetek határozzák meg. ra hárítja. Vitathatatlan: korszerű, Mielőtt nemzeti szemléletről t ezáltal életképes és hatékony nemze- (koncepcióról) beszélnénk, elenged! ti koncepció kizárólag a különféle heteden magának a nemzet fogalmá- I nézetek, elképzelések kulturált nak pontosítása, napjaink valóságászembesítése folyamán alakulhatott i val és történelmi hagyományainkkal ki. De végzetes lenne a szemléleteket' egyidejűleg szembesíthető újrafogalideológiai, pártpolitikai vagy hatalmi : mazása. Az újrafogalmazás időszeszempontok szerint ütköztetni. Min- 1 rűségét több szempont teszi indoden politikai alakulat, amely a nem- kolttá. Elsősorban a nemkívánatos zet nevében kíván tevékenykedni, te- asszociatív áthallások, belemagyarákintet nélkül ideológiai arculatára, zások. Aztán a nemzet tartalmának elkerülhetetlenül szembesül a kér- pontosítása meghatározza nemzeti déssel. Ezért eszmeteremtő és politi- kérdéseink kezelése és megoldása kai cselekvését alakító műhelyeiben egyetlen lehetséges eszközének, az kénytelen beereszteni a nemzetileg 5nren(jei]Cezési jognak a szubjektuelkötelezett szemléletet, azza a mód- Vagyis azt a közösséget (népet, szertani alapkövetelménnyel, hogy népcsoportot, nemzetet, nemzetrészt,

I egyik vagy másik eszme, illetve esz- ctnü;umot stb.), amely élhet az ön- I merendszer mellett kizárólag a józan, rendelkezés jogával. Amelynek jogát megfontolt érvek és ne pártpolitikai, ^ önrendelkezésre elismerik a nemj hatalmi indíttatások döntsenek. zetközi jogforrások, a joggyakorlat. Egy szemlélet- vagy egy koncep- juetvc a politikum-jogalkotói minő■ ciórendszer jobbító szándékú bírálata igében. A nemzetet olyan tartalmi eleve feltételezi az alternatívát. A ta- tényezők alapján kell megfogalmazgadás (negáció) önmagában vészé- ru, amelyek alkalmassá teszik a kodilyes egyszerűsítésekhez vezethet, fikációs, normatív hasznosításra is. Megkérdőjelezi a határainkon túl élő Megfontolt érvekkel nehezen lemagyarság sorsa iránti felelősségvál- hetne cáfolni, hogy nemzeti szemlélalás és gondoskodás jogosságát. A Jetünknek akkor van létjogosultsága, kérdés túlzott leegyszerűsítésének ha összhangba tudjuk hozni az alaptűnik a nemzetileg elkötelezett mai vet6 nemzetközi normákkal és lenmagyar politikai szemléletet restau- denciákkal. Tehát - a nemzet tartalrációsnak minősíteni, amely az írre- m; pontosítása feltételével - nem dentizmus ideológiai-eszmei motivá- akármilyen nemzeti koncepcióra van cióval „kizárólag területi revízió as- , szükségünk, hanem napjaink szellepektusában” gondolkodik. Ha nincs miségéhez, az összeurópai kapcsonemzeti koncepció, nincs mit minő- latrendszer törekvési irányvonalához síteni. Ami nem létezik, az nem lehet igazodóra. Azt azonban kétségbe vorcvizionista vagy restaurációs. Mert nom _ ahogy Szabó Miklós íra ami a mai nemzeti és nemzeti-politi- hogy az „új szellemű” filozófiát a kai köztudatban terjeng, távolról sem Németh Géza lelkész által ajánlott tekinthető nemzeti koncepciónak. Martin Luther King szellemisége je- Mindössze történeti megállapítások- )eniené. Elsősorban megtévesztő és ról beszélhetünk, amelyek (olykor , fölöttébb veszélyes lenne összehalárgyilagosan) elemzik a magyar sonlítani az Amerikába hurcolt négenemzet jelenlegi helyzetét, illetve rek korabeli problematikáját és sorsazokat a tényezőket, körülményeket .kérdéseit például az államalapító érés okozati összefüggéseket, amelyek vdélyi magyarságéval. Leegyszerűsíezt a helyzetet eredményezték. Ezek ^ párhuzamot vonni legfeljebb a a megállapítások felvetik Trianont rezervátumokba kényszerített indiámint történeti lényt, de nem jelenthet nokkal lehetne. Másodsorban ez az restaurációs szemléletet, még kevés- „új szellemű filozófia” nem kínál albé politikai magatartást. A „Trianon- tematívát, megoldást. Nem tesz

egyebet, mint amit a szerző más

összefüggésben „sérelmi szenvelgésnek" nevez. Másként, talán szalonképesebben teszi ugyan, ennek ellenére nem nevezhető többnek, mint egyszerű ténymegállapításnak és tájékoztatásnak. Természetesen eree is nagy szükség van, ennek is megvan a maga funkciója, de egy koncepciónak lényegi követelménye, hogy megoldást kínáljon.

Végül, de nem utolsósorban túlságosan egyszerű lenne elvonatkoztatni Magyarország geopclr.ikai helyzetétől, valamint attól a közegtől, amelyben a határainkon túl élő magyarság kénytelen etnikai létét biztosítani. Martin Luther King eszmeisége és cselekvési filozófiája nem alkalmazható a keleti kultúrkörben hosszú évszázadok folyamán kialakult és megkövesedett politikaierkölcsi értékrend feltételei között. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyarság (kis túlzással) két külön (gazdasági, társadalmi, politikai, nyelvi, kulturális, vallási stb.) világ ütközőfelületén helyezkedik el. Körülöttünk a nemzetté válás folyamata távolról sem fejeződött be. Mivel a szomszédos „nemzetállamok” agresszív-uralmi szemlélete - mint a nemzetté válás és a nemzeti fejlődés folyamatának természetes, belső történelmi törvényszerűségéből eredő „szükségszerűsége” - ellentétes az összeurópai tendenciákkal (például az integrációs folyamattal), igazolás- i ra szorul a nacionalizmus eszme| rendszerében és politikai gyakorlatában. Ebben a közegben a Martin Luther King-féle szemléletnek még a tényfeltáró és ismén szerepe is korlátozottan érvényesülhet.

A magyarság (beleértve a határainkon túl élő nemzetrészeket is) sorskérdéseinek megoldására az egyetlen megoldás - Bibó István eszmerendszerének megfelelően - az önrendelkezési jog éA'ényesítésének lehetőségében keresendő. Az utóbbi 3-4 év világpolitikai átrendezései igazolták: kizárólag a helyesen értelmezett és érvényesített önrendelkezési jognak van nemzeti és nemzetközi politikai ( létjogosultsága mint a népszuverenitás alapelv új hatalmi szerkezetek nemzetközi képmásának.

Úgy tűnik, az önrendelkezési jog igényétől a magyarság körében is sokan idegenkednek a legkülönfélébb indokokra hivatkozva. Megdöbben-