Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-12 / 8495. szám

Tarafás: 1-1,5 milliárd dolláros passzívum várható az idén Megállítható-e a fizetési mérleg romlása? Az eddigi tendenciák figye­lembevételével a/, év végére 1-1,5 milliárd dolláros l'izeté­­simérleg-hiánv alakulhat ki — jelentette ki kérdésünkre Tarafás Imre, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke. Ami ön­magában nem olyan súlyos, ha az export egyszeri megtor­panását jelzi. Ha viszont a ki­vitel visszaesése nem áll meg, akkor a fizetési mérleg passzí­vumának sem lehet egy­könnyen gátat vetni — tette hozzá az alelnök. Amíg a külkereskedelemről tudósító vámstatisztikai adatok már lassan az l.-V. hónapról ad­nak számot, az ország folyó fi­zetési mérlegéről szóló hivata­los beszámolók csak az első két hónapot összesítették. A la­punkban is megjelentek szerint február végén 423 millió dollá­ros hiányt mulatott a folyó fize­tési mérleg. Tarafás Imre azzal magyarázta a lassabb adatfel­dolgozást, hogy a devizapiacon tavaly nyár óta a kereskedelmi bankok új szerephez jutottak és a nemzetközi sztenderdekhcz igazítottuk a magyar megfigye­lési módszereket, ami hossza­­dalmasabbá teszi az átfutást. Mint ismeretes, Magyaror­szágon a fizetési mérleget alap­vetően a külkereskedelmi forga­lom befolyásolja. Az első négy hónapról már publikált vámsta­tisztikai adatok szerint közel 1,1 milliárd dolláros behozatali többlet alakult ki, míg az úgy­nevezett nettó egyenleg mínusz 740 millió dollárt mutatott. Az említett számok hátterében az áll, hogy a kivitel az előző évi­nek csupán a 73 százaléka, míg a behozatal megközelíti a tava­lyi év első négy hónapjának ér­tékét. A külgazdasági tárcától kapott információk szerint a jel­zett tendencia májusban sem változott. A minisztérium egyébként nemrég elkészítette az 1993-as, módosított prognózisát. A ked­vezőbb változat szerint a 10,7 milliárd dolláros kivitel helyett 10 milliárd dollár értékű ma­gyar áru kerül külföldre, az im­port viszont alig marad el az 1992. évitől: így 7-800 millió dolláros behozatali többlet ala­kul ki. A pesszimista változat 9-9,5 milliárd dolláros kivitellel és 1-1,5 milliárdos behozatali többlettel számol. Mielőtt a részletekben végleg elmerül­nénk, érdemes megjegyezni, hogy a múlt év első felében di­namikusan nőtt az export, a má­sodik félévben már nem. A magyar külgazdaság hely­zete nem egyedi — vélekedik Tarafás —, hiszen Lengyelor­szágban például az első öt hó­nap után 800 millió dollár volt a behozatali többlet, s ez a szám április végén még 534 milliót mutatott az ottani jegy­bank szerint. Hasonló tenden­cia figyelhető meg Varsó fize­tési mérlegének alakulásában is: az első négy hónap 826 mil­lió dolláros passzívumot jel­zett, május végére ez 1,2 mil­­liárdra dagadt. Mind a két ország erősen megérzi a nyugati piacok beszű­külését, s ez talán a jövő év ele­jén változhat — kommentálja a helyzetet az alelnök. Ami Ma­gyarország folyó fizetési mérle­gének alakulását illeti, Tarafás szerint az első kél hónap ten­denciája folytatódik, azaz nehe­zen képzelhető el, hogy az év végére 1 milliárd dollárnál ki­sebb lesz a hiány. Nagyobb a valószínűsége annak — véli Tarafás —, hogy a hiány 1-1,5 milliárd dollár közé esik. Nem az jelzi a bajt, hogy a folyó fizetési mérleg a tavalyi aktívum után az idén passzí­vumba csap át, hanem az, hogy a kivitel visszaesesése nem egy­szeri okokra vezethető vissza. Ugyanakkor a jegybank alclnö­­ke emlékeztetett arra, hogy 1990-ben az elkövetkező 3 évre összesen 1,8 milliárd dolláros fizetési mérleg-passzívumot prognosztizáltak, ugyanakkor e fontos mutató 1990 óta folya­matosan többletet mutatott, így az idei helyzetet sem szabad dramatizálni. • E. P Magyar Hírlap, 1993.7.3

Next

/
Oldalképek
Tartalom