Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-01 / 8490. szám

HVG, 1993.6.26 1 K pénzváltóhelyek, brókercégek helyisége­ire vigyázó, gyakran egyenruhás, de még­iscsak civil biztonsági őrök oldalán? Megint csak elméletben nyilvánvaló: nincs helye fegyverhasználatnak az ellen, aki kellőképpen nagydarab ahhoz, hogy pusztán fizikai erejét alkalmazva képes bankot rabolni, vagy az egyik ügyfél kezé­ből kapja ki a pénzt; a fegyveres támadó ellen akár el is süthető pisztoly ilyenkor csupán elrettentésül használható. „Bárcsak volt rendőrök jelentkezné­nek tömegesen vagyonőrnek" - mondja Vida János, az egyik vezető biztonsági cég, a Bross szakmai vezérigazgató-he­lyettese, aki maga is rendőrből lett me­nedzser. Szerinte a testület mindenkép­pen jó iskola volt, de az ilyen előképzett­séggel rendelkezők a vállalkozásokhoz magasabb beosztásba, tanácsadónak, ve­zetőnek jelentkeznek, a fel-alá sétáló pisztolyosok java nem közülük kerül ki. Az „utcai" vagyonőrök nem kis része olyan fiatalember, aki különben munka­­nélküli lenne, így viszont három hóna­pos tanfolyamot követően már fegyvert kaphat a kezébe. Miután nincsenek világos, minden helyzetre alkalmazható utasítások, ezek­nek az embereknek tulajdonképpen a helyszínen kell eldönteniük, meddig me­hetnek el. A megbízók, mint azt a Bross egyik legfontosabb ügyfelének, a Buda­pesti Értéktőzsdének a vezető jogásza, Vida Mariann elmondta, nem határoz­zák meg. hogy a biztonsági őrök hogyan lássák el a védelmet - mondjuk a száz­ezer forintot vivő rablót hagyják futni, milliós értéknél viszont már lőjenek ezt a felelősséget nem vállalják. Helyzetéből adódóan érthető, hogy Vida János a Btk. olyan értelmű módosí­tását várná, amely a tulajdon védelme ér­dekében jóformán bármilyen eszköz al­kalmazását jogszerűnek minősítené, ma­gyarul, ha valakinek átmásznak a keríté­sén, felfeszítik a lakásajtaját, lelőhesse a behatolót, és legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék. Hack Péter szabaddemokrata parlamenti képviselő, a büntetőeljárásjog oktatója ugyan­akkor már jó két éve figyelmeztetett egy­fajta latin-amerikanizálódás veszélyeire. Ott a látványosan vagyonosodó újgazda­gok magántestőröket tartanak, akik gyak­ran gondolkodás nélkül lőnek már ak­kor is, ha valaki át akarna mászni a kerí­tésen. Hack Péter tulajdonképpen elége­­dett a jelenlegi jogszabályokkal, szerinte - a jogos védelem arányossági követel­ményeit érvényesítve - kialakulhat olyan gyakorlat, amely egyensúlyt teremt a va­gyonvédelmi érdek és a nem fegyveres, nem erőszakos bűnözők életének vé­delme között. „Nem tervezzük a Btk. módosítását a jogos védelemmel kapcsolatban, a nyu­gati büntetőtörvényekben sem sikerüli ennél konkrétabban megfogalmazni, mit lehet tenni, és mit nem" - tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumban Bárd Károly helyettes államtitkártól. Ó elsősorban a bírói gyakorlattól váija, hogy megszabja a védekezés határait, és reagáljon az új társadalmi igényekre. Mint ahogy ez történt már korábban is, hisz például az ötvenes évek joggyakor­lata a megtámadottól a menekülést köve­telte meg, azt, hogy ha csak lehet, tétjén ki a támadás elől, míg a hetvenes évek bí­róságai már elismerték az aránvos véde­kezés jogosságát „A Legfelső Bíróság nem utasíthatja az alsóbb fokú bíróságokat, adott ügvben hogyan döntsenek’- szögezi le Julis Mi­hály, e bíróság büntetőkollégiumának vezetője. Kutyás, áramos, vagvonvédós ügy szerencsére egvelőre olyan ritkán ke­rül a legfőbb bírói testület elé, hogy kife­jezetten e kérdésekben még nem alakult ki külön bírói gyakorlat, a jogos véde­lem értékelése azonban meglehetősen egységes: az arányossági követelménye­ket tiszteletben kell tartani. FAHIDI GERGELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom