Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-12 / 8495. szám

Magyar Hírlap, 1993.7.5 11 „Még bizonytalan, milyen koalíció alakul, néhány politikai következmény azonban már most is valószínűnek látszik. A várható erőviszonyok mellett nem elegendők a természetes szövetségek, a politika egyetlen pólusa sem lesz képes a jövőben egyedül a kormányzásra. Az új többségben aligha lesz vezető erő... Könnyen lehet, ’94 után az instabilitás korszaka következik. Az új többség feltehetőleg labilis lesz, gyakorta fenyegető kormányválsággal. Politikai kultúránk a szilárd végrehajtó hatalom után az ingatag kormányzat tapasztalataival gyarapodhat.” A magyar közjog nem kedvez az új politikai erőknek. Az állami pártfinan­szírozás rendszere a parlamenti pártok­nak nagy előnyt ad. A tömegkommuni­káció inkább nekik nyújt teret, és a vá­lasztási rendszer is kedvezőtlen az új je­lentkezők számára. Parlamenti képvise­letet csak az a párt nyerhet, amely kellő anyagi eszközökkel bír, és legalább a választókerületek felében-jó adottságú egyéni jelölteket állít. A négyszázalé­kos belépési küszöb miatt az Ország­­gyűlésbe 15-20 mandátumnál keveseb­bel be sem lehet jutni. A politika piacán megjelenő új pártok közül a legtöbbnek erre reménye sincs. Jobbára tehát ma­radnak a mai parlamenti pártok, csak megváltoznak közöttük az aranyok. A politikai színkép jobboldalán lévő I irányzatok közül a kisgazdáknak hoz- | závetőleg ötszázalékos a tradicionális ! közönsége. Amennyiben egyetlen párt j indul el a kisgazdaszínekben, úgy az ott lesz az Országgyűlésben. Csakhogy í ma több kisgazda-tömörülés létezik, j Ha a kisgazda 36-ok csoportjai kellő I infrastruktúrával országos pártot szer­veznek. akkor előfordulhat, hogy a kis­gazdatábort megosztva a független kis­gazdapárt és a kisgazda 36-ok is kibuk­nak a parlamentből. Torgyán József a kisgazdának szüle­tett hívek mellett a piaci átalakulás fa­lusi veszteseinek elesettjeit is megcé­lozza. Részben hasonló publikumot vonz Csurka István. A Magyar Út a két világháború közötti jobboldali radika­lizmus hagyományainak folytatóit a le­csúszó középrétegekkel bővítheti. Csurka nagy-nagy elhivatottsággal, Torgyán bohócsipkával próbálja a veszteseket megnyerni. Nagy kérdés, hogy a Magyar Igazság pártként képes lesz-e aktivisták sokaságával a válasz­tókerületek nagy részében elindulni. Torgyán József pártja a minimális 20- 25 mandátummal tán parlamenti ténye-, ző marad, némileg kisebbek az esélyei a Magyar Igazságnak, és szinte bizo­nyos. hogy a kisgazda 36-ok kimarad­nak a következő Országgyűlésből. A KDNP nem tudott igazán nép­párttá válni. Törzsközönségét ma is az idősebb, templomjáró emberek adják. 1 Minimális parlamenti képviselete biz­tosra vehető. Eredménye döntően az MDF teljesítményének a függvénye. Ha az MDF nem konszolidálja helyze­tét, akkor számos egykori szavazója választja majd a KDNP-t. Ezekkel a szavazatokkal a Kereszténydemokrata Néppárt akár 30-40 mandátumot is el­érhet. Az MDF 1990-ben diadalmasan megszerezte az egyéni mandátumok csaknem kétharmadát. Ezzel szemben ma alig győzne egyéni kerületben. Je­lenleg az MDF-nek bajosan jutna 40- 50 képviselő helynél több. A magyar választási rendszerben igazán nagy parlamenti párttá csak az a politikai irányzat emelkedhet, amely az egyéni kerületek sokaságában sikeres. A hátra­lévő időben az MDF még sokat javíthat helyzetén. A Magyar Úttól megválva talán újra középpártként jelenhet meg. A választási kampányban valamelyest hatni fognak a kormányzati stabilitás melletti érvek, és lesznek, akik az utol­só pillanatban megrettennek majd a li­berálisok előretörésétől, illetőleg a szo­cialisták hatalomra kerülésétől. A kor­mány teljesítménye, a magyar gazda­ság '94-es állapota mégis határt szab az MDF lehetséges megerősödésének. Nehéz megítélni, hogy a fórum hány egyéni kerületben lesz újra győztes, hi­szen ezt helyi tényezők is befolyásol­ják. Úgy vélem, az MDF 50 és 90 mandátum között szerepel majd. Az el­vileg koalícióképes konzervatív jobbol­dal — MDF—KDNP — minden bi­zonnyal megszerzi a mandátumok egy­negyedét, konszolidálódott MDF-fel pedig megközelítheti azok egyhar-, madát. A Fiatal Demokraták Szövetsége a' közvélemény-kutatásokban a legrokon­szenvesebb párt. Az időközi választá­sok ugyanakkor távolról sem igazolták vissza a Fidesz rokonszenvindexeit. A szervezetek hiánya vagy gyengesége nagyban csorbítja a szövetség jelöltállí­tási képességét, rontja sorsdöntő egyéni kerületi teljesítményét. Úgy látszik, a Fidesz már túljutott csúcspontján. 1990-ben a véleményformáló értelmi­ség a Fideszt — gyengéit jobbára észre I l sem véve — a legkisebb királyfiként ünnepelte. Az MSZP-tól való vonako­dás, az MDF-fel való hírbe hozás sokat rontott a Fidesz sajtóján. Újabban töb­ben kéjjel mutatnak rá a fiatal demokra­ták botlásaira. Szakértelmük képzete megkopott, makulátlan tisztaságuk híre összeomlott az utóbbi időben. A Fidesz feltehetően eléri az általuk minimális célként kitűzött 66 mandátumot, vi­szont aligha haladja meg lényegesen a 90-et. A Fidesz eredményességét nagyban befolyásolhatja az SZDSZ-szel való együttműködés. Ha ez jórészt a máso­dik fordulóra korlátozódik, akkor a vár­ható eredmény mérsékeltebb lesz. ám ha az egyéni kerületekben a másik tá­mogatásával csak az egyik párt indul, akkor ez mindkettőjük esélyeit javíthat­ja. Az egyéni kerületi győztes akár né­hány szavazattöbbséggel is megnyerhe­ti mandátumát. A többségi rendszer a szavazatokban megmutatkozó csekély különbséget mandátumokban sokszo­rosra nagyíthatja. Akik számos egyéni kerületben szereznek sok kis előnyt — megnyerhetik a választást A Szabad Demokraták Szövetsége 1993 márciusában került a mélypontra. Közvélemény-kutatási mutatói '89 óta ekkor voltak a legkedvezőtlenebbek. A szabaddemokraták ilyen támogatottság­gal nem nyernének 3040 mandátumnál többet. Mégis, az SZDSZ-nek léteznek még mozgósítható tartalékai. A szövet­ség újabban nagy támogatást élvez a nyomtatott sajtóban, és az utóbbi fél év­ben már nincsenek a ny ilvánosság előtt a pártbeli konfliktusok. Jó ideje először vált lehetségessé a szabaddemokraták körében a nyugodt politizálás. Az SZDSZ így kivívhat akár 60-70 mandá­tumot is. A liberális pártok tehát valószínűleg elnyerik a mandátumok egyharmadát. Szerencsés esetben összefogásuk szá­mos egyéni kerületi győzelmet hozhat, és ezzel esetleg a képviselői helyek több mint negyven százalékára is szert tehetnek. A Köztársaság Párt közvélemény­kutatási eredményei jelenleg két száza­lék körüliek. A párt eddig nem nagyon hívta föl magára a figyelmet, inkább csak elnökük hangzatos interjúi jelen­nek meg a nyilvánosság előtt, aki ebben az ígérgetésinflációban is figyelemre­­méltóan nagyokat tud mondani. Az Agrárszövetségnek esélyt mező­­gazdasági szakértelme és főleg a súlyos agrárválság ad. így ha a Köztársaság Párt a városi csalódottakat, az Agrárszö­vetség pedig a mezőgazdasági területek közönségét veszi célba, pragmatikus l'ölgyessy Péter A ’94-es választások esélyei A s/erző alkotmányjogász, az SZDSZ parlamenti képviselője

Next

/
Oldalképek
Tartalom