Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-12 / 8495. szám
HVG, 1993.7.3 09 PARLW1ENTI OSZTÓDGATÁS Átülőgarnitúra Tizenötpárti Országgyűlés - a kijelentés ma még talán szokatlan a hatpárti jelzőhöz szokott választópolgároknak, ugyanakkor tény, hogy főleg a kormánypártok „osztódása” miatt folyamatosan emelkedik a parlamenti mandátummal rendelkező pártok száma. Legújabban a Csurka-féle Magyar Igazság Párt „fejlődne fel” egy frakció mögé, ami a T. Házban - MDF-nyomásra - kérdésessé tette, egyáltalán létrejöhetnek-e új frakciók. A legnagyobb kormánypártot nyilvánvalóan politikai szempontok vezérlik - a kisgazda 36- ok mögül például „kiesett” a párt, mégsem vitatják, lehet-e frakció -, viszont kétségtelen, hogy a frakcióalakítás mai szabályai korántsem egyértelműek. A bonyodalmak Vargáné Piros Ildikóval kezdődtek. Az Agrárszövetség (.ASZ) színeiben induló képviselőjelölt ugyanis 1990 tavaszán a fehérgyarmati választókerületben (Szabolcs-Szatmár- Bereg megye) egyéni mandátumot szerzett, s mint utóbb kiderült, pártjából akkor egyedül ő jutott be az Országgyűlésbe. .Az ASZ ugyanis 3,13 százalékos eredményével a 4 százalékos határ alatt maradt, így listás képviselőket nem küldhetett a parlamentbe (volt még ugyan egy „fél" képviselője, a Szövetség a Faluért, a Vidékért nevű szervezettel közösen indított Wekler Ferenc, aki azonban a parlament megalakulásakor a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójában kötött ki). Pártbeli képviselőtársak hiányában Vargáné Piros Ildikó a függetlenek padsoraiban kapott helyet, de ez nem változtat azon, hogy az ASZ - bár frakciót nem alakíthatott - parlamenti képviselettel rendelkező pártnak számít (azóta egyébként időközi választáson a Köztársaság Párt támogatásával mandátumot szerzett Nagy Tamás ASZ-elnök is). Vargáné Piros Ildikó képviselői helye bizonyos szempontból a jelenlegi parlament legértékesebb mandátuma. .Az 1989-ben született párttörvény ugyanis vegyes rendszert állított fel a pártok állami támogatására: a pénz negyedét a parlamenti képviselettel rendelkező pártok között egyenlően, a többit a választási eredmények arányában osztották fel. .Az ASZ így - az egyetlen mandátum jogán - évek óta több állami pénzhez jut, mint például a Munkáspárt (a választások idején Magyar Szocialista Munkáspárt) vagv a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Tizenötpártok A parlamenti pártnak nevezett hat - frakcióval is rendelkező - szervezet (Fidesz, FKgP, KDNP, MDF, MSZP, SZDSZ) mellett az 1990es választásokon az .Agrárszövetség jutott még mandátumhoz. Az Országgyűlésben ma képviselővel rendelkező többi nyolc párt átütéssel szerzett „mandátumot", ideértve azt az esetet is, amikor honatyák szerveztek maguk mögé új pártot. Az alábbiakban a „kis parlamenti pártokat" és képviselőiket soroljuk fel (zárójelben a „mandátumok" száma). Történólml Kisgazdapárt (16): Bárdos Balázs, Hajdú Istvánná, Horvath László. Kocsenda Antal, Kovács Béla. Kovács László, Kosa András, Mizsei Béla, Nagy Ferenc József. Pohankovics István, Prepeliczay István, Rajkai Zsolt, Szabó Lajos, Tarján Lászlóné. Tóth Imre. Vincze Kálmán Magyar Igazság Párt (11): Bogdán Emil, Bognár László, Csurka István. Deme Zoltán, Horvath Lajos, Kelemen József, Miklós Árpád. Móré László, Réti Miklós, Szabó Lukács, Tóth-Kurucz János Köztársaság Párt (3): Mózes Mihály. Palotás János. Petrenkó János Agrárszövetség (2): Nagy Tamás, Vargáné Piros Ildikó Konzervatív Kisgazdapárt (2): Németh Béla, Ugnn Emese Nemzeti Demokrata Szövetség (2): Beke Kata, Pozsgay Imre Demokrata Kisgazdapárt (1): Bereczkl Vilmos Nyugdíjasok Pártja (1): Barcza Imre Szociáldemokrata Néppárt (1): Király Zoltán amelyek 1990-ben listán, bár csak néhány tizedszázalékkal, de az .ASZ előtt végeztek. Ezen a - sokak szerint visszás - helyzeten a parlament úgy változta-: tott, hogy módosította a párttörvényt: 1992 decemberében előírta benne, hogy az állami támogatás negyedét az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell egyenlően felosztani, azt tehát nem vonta kétségbe, hogy az ASZ „parlamenti képviselettel rendelkező" párt (igaz viszont, hogy az ASZ ezzel elvben utoljára az 1993-ra vonatkozó költségvetési törvényben jutott állami juttatás egynegy edéből rá eső pénzhez). Az osztozkodás esetében az átütésekkel szerzett mandátumok pénzszerző volta fel sem merült, a párttörvény egy másik szabálya ugyanis egyértelműen előírja: csak azok a szervezetek jogosultak állami támogatásra, amelyek az előző általános választáson listán legalább 1 százalékot értek el. Ebből természetesen az is következik, hogy a Torgván-féle Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártnak (FKgP) akkor is jár az állami támogatás, ha - mint történt - elveszti frakcióját, netán képviselőit. Más a helyzet az alkotmány által szabályozott esetekben. .Az alaptörvény országgyűlési fejezete ugyanis, amikor bizonyos „éles" helyzetekről rendelkezik-' kiemeli a parlamenti képviselettel rendelkező pártok közül azokat, amelyeknek frakciójuk is van. Ennek létrehozásához jelenleg legalább 10 képviselő szükséges, bár a parlament ügyrendi bizottsága nemrég beterjesztette azt a javaslatot, hogy a szükséges létszámot 15 főre emeljék (HVG, 1993. június 26.). Az alkotmány szerint az ország irányítását rendkívüli állapot idején átvevő Honvédelmi Tanácsban - a köztársasági elnök, illetve parlamenti, kormányzati és katonai vezetők mellett - a parlamenti pártfrakciók vezetői is helyet kapnak, illetve a köztársasági elnöknek, ha fel akarná oszlatni az Országgyűlést, ki kell kérnie az utóbbiak véleményét. E többletjogok az alkotmány szerint nem illetik meg a független képviselőcsoport képviselőjét. A létszámemelkedés miatt ma már vitatható ez a szabály, hiszen az 1990 májusában 7 fős független csoport - bár-
