Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-12 / 8495. szám

I Népszabadság, 1993.7.5 Felhőtlen a magyar-orosz viszony Göncz Árpád és Borisz Jelcin moszkvai találkozója A magyar köztársasági elnök által nagyon jó hangulatúnak, baráti légkörűnek és rendkivül | tárgyszerűnek minősített tár­gyalásokat folytatott egy órán át Moszkvában Göncz Árpád és Borisz Jelcin, az Orosz Föderá­ció elnöke. Kölcsönösen rende­zettnek, felhőtlennek nevezték a kétoldalú kapcsolatokat - je­lentette M. Lengjél László. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Göncz Áprád Ufából, a baskír fővárosból repült Moszkvába a találkozóra, majd Tatárország­ba, Kazanyba utazott szombat délután. Jelcinnel úgy ítélték meg, hogy a munkalátogatás kereteinek megfelel, hogy nem annak elején, hanem a körút végén találkoztak. - Barátok­ként ültünk asztalhoz, és bará­tokként váltunk el - mondta a magyar államfő, hozzáfűzve, hogy így ugyan előzetesen nem kapott útmutatást a roppant méretű térségről, ^llenben mód­ja nyílott összefoglalni tapasz­talatait. Átadta a felkeresett ki­sebbségben élő finnugor népek képviselőinek többször hangoz­tatott véleményét, miszerint a kisebbségek természetes szövet­ségesei az átalakulásnak, a de­mokratikus folyamatnak, és azt tartanák helyesnek, ha a köz­ponti kormányzat egységesebb stratégiát alakitana ki a sorsu­kat illetően. (Felhőtlen... folyta­tás a 3. oldalon) ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Jelcin elnök ismertette Orosz­ország gazdasági helyzetét az alkotmányozás folyamatát, s e kérdésben derülátónak mutat­kozott. Felmerült a magyar­orosz alapszerződés ratifikáció­jának kérdése. Az orosz elnök szerint a parlament állásfogla­lása nem végleges, a törvényho­zási mechanizmus ma nehezen kezelhető, igy lehet, hogy eltart még egy ideig a végső igen ki­mondása, bár a végeredményt illetően sem Jelcin elnöknek, sem Göncznek nem voltak két­ségei. Részletesen esett szó a ju­goszláviai helyzetről. Oroszor­szág a leghatározottabban elle­ne van minden katonai fellé­pésnek, fegyveres beavatkozás­nak. ugyanakkor kész nagyobb szerepet vállalni a megoldásban annál is inkább, mert befolyása és kapcsolatrendszere sok te­kintetben erősebb másokénál. A magyar államfő úgy érté­kelte, hogy Oroszország nagy­hatalmi státusát erősítené, er­kölcsi súlyát növelné az ered­ményes szerepvállalás, amely bizonyára találkozna Németor­szág és egész Európa nézeteivel. Andrej Kozirjev külügyminisz­ter felvetette, hogy Oroszország a legnagyobb mohamedán la­kosságú országok közé tartozik, tehát érdekelt abban, hogy a bosnyákok se essenek a rende­zés áldozatául. Elképzeléseik szerint három köztársaságból álló konföderációt kellene tár­gyalások után létrehozni, és időt kell adni a békés rendezés­re. Ilyen módon kívánják mó­dosítani a Vance-Owen-tervet. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Jelcin elégedetten nyug­tázta, hogy Magyarország telje­sítette a humanitárius sesélyre vonatkozó vállalását. Megemlí­tette, hogy sikerült megoldani az orosz tartozás első 800 millió dolláros részletének törlesztését, s ami új elem, kijelentette: ha­sonlóképpen szintén készek tör­leszteni a fennmaradó összeget. A köztársasági elnök kérte az Oroszország területére került magyar műkincsek sorsa rende­zésének meggyorsítását, kiemel­ve ennek különösen nagy lélek­tani hatását. Megállapították, hogy az archívumok feltárása folytatódik. Jelcin elnök átadta az Esterházy János és Bethlen István sorsára vonatkozó orosz levéltári dokumentumokat. Göncz Árpád kérte, hogy orosz részről kíséreljék meg megálla­pítani Bethlen István eltemeté­sének helyét; de az eddigi kuta­tások nem vezettek eredményre. Göncz Árpád úgy ítélte meg. hogy a moszkvai tárgyalás volt a hosszú látogatássorozat csúcs­pontja, de ezzel nem csökken­tette a kazanyi állomás jelentő­ségét. - Semmi rendkívüliről nem tudok beszámolni, minden úgy történt, ahogy terveztük és reméltük - mondta a Mintimer Sajmijev elnökkel folytatott tárgyalásait követően, ami nagy sikert jelez a gazdasági kapcso­latok fejlesztésében. Vasárnap az elnök Bolgari­­ban tett kirándulást, az itteni magyar és tatár őstörténettel való ismerkedést.- Tatárország nem kíván mó­dosítani az alkotmányozási fo­lyamattal kapcsolatos állás­pontján, amelyet a szuverenitási nyilatkozat, népszavazás és a köztársaság új alkotmánya tá­maszt alá - mondta a Népsza­badságnak a tatár elnök. Ennek megfelelő figyelembe vétele ese­tén Tatarsztán visszaküldi kép­viselőit Moszkvába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom