Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-09 / 8494. szám
Kárpátalja, 1993.6.29 46 Hodinka Antal „A kárpátaljai ruszinok története” vagy Ács Zohdn „Nemzetiségek a történelmi Magyarországon” c. művét. Nem valószínű, hogy röpke másfél évtized alatt olyan pozícióba kerüllek a ruszinok vidékünkön, hogy nevet adtak egy alföldi településnek, sőt az egész megyének. Persze tudom, a szovjet-ukrán történészeknek más a véleményük, de a ruszin Hodinkának és a magyar Ácsnak jobban hiszek. Talán fontos újra és újra hangsúlyozni: Európa civilizáltabb tájain nem okoz gondot a másság a helynevekben sem. A franciák Strasbourgnak írják a birtokukba került német Strassburgot, s ettől az még franciaországi (németek lakta) város. Magyarországon sincs gond a kétségtelenül szláv eredetű Visegrád, Nógrád, Csongrid névvel. Csakis a történelmi Magyarország kétharmadát birtokba vett országok ügyelnek kmyesen arra, hogy a földrajzi név-határ pontosan egybeessen a politikai határral, ha már az etnikai határ eltérését nem tudják letagadni...- Mi történhet akkor, ha az érintett helységek lakossága és tanácsa megunja a sérelmesen hosszú huzavonái, s elkészítteti, kirakja az új névtáblákat, rajtuk a visszaperelt helységnévvel, persze mind magyar, mind ukrán nyelven? Jön a karhatalom és leszedi azokat?- Példa erre Nagybereg. Az ott élők, ténylegesen megunva a várakozást, településük névtáblájára kiírták magyarul és ukránul a népszavazáson elfogadott Nagybereg nevet. Egy ideig nem volt gond, aztán — ez év tavaszán — eltűnt a tábla. Nem a karhatalom távolította el, hanem az a másmilyen hatalom, amely elvakultságában a Legfelsőbb Tanács által már törvényesített Kígyós feliratú falunévtáblának sem kegyelmezett meg. Ugyanezek a titkos kezek tüntették el Gát mellett a „Beregszászi járás” feliratú táblát is, valamint az Ib»hi iki -Jánosi, majd a Makkosjánosi feliratú táblát is. Aberegújfaluiak betonba ágyazott vastag csőre hegesztették községük névtábláját, így azt „csak” összekarcolták szeggel, más éles tárggyal. Anagyberegiek tovább mentek: a községi tanács névtábláján, sőt pecsétjén is a visszakövetelt, de a Legfelsőbb Tanács által még nem szentesített falunevet tüntették fel mind a két nyelven. Ebből adódnak most a bonyodalmak, hisz a területi tanács ukránul a Berehi név meghagyása mellett foglalt állást, s legfeljebb annyi engedményre hajlandó, hogy a falu nevét Veliki Berehire változtassák.-Az eddigiekből kiviláglik, hogy a lakosság akarata, megerősítve az illetékes tanácsok határozatával, kevesebbet nyom a latba, mint néhány, önmagái , tudományos szakértőnek " képzelő személy oppozíciós álláspontja. Kincs törvényes útja-mődja a probléma megnyugtató rendezésének?- Sajnos, a törvényes út bürokratikus, más út pedig nem jöhet számításba. Amint említettem, a járási tanács határozatát a területi — újabban: megyei — tanácsnak kell a Legfelsőbb Tanács elé terjesztenie. Megváltoztatni nincs joga, csak véleményeznie, vagyis arról nyilatkozhat, helyes!i-e vagy sem a helyi és a járási tanács határozatát. A kérdésben a parlament dönt: a falvak esetében a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a városokéban maga a Legfelsőbb Tanács. A törvény — és az ígéretek — szerint a helyi lakosság akaratának megfelelően. A szakértők szerepe a józan ész szerint csupán annyi lehet, hogy megállapítsák a magyar név ukrán fonetikus átírásának pontos formáját, vagyis azt, hogy például Mezókaszony hivatalos ukrán neve Mezikaszony, Mezivkaszony, Mezekaszony, Mezikoszony, Mezivkoszony vagy Mezekoszony legyen.-Hogyan viszonyul ehhez a problémához a KMKSZ felső vezetése?- A KMKSZ Elnökségének állásfoglalását a Kárpátalja két évvel ezelőtt közreadta. Öt alapelve van: 1. Kárpátalján, tekintettel a több évszázada itt élő népekre és nemzetiségekre, törvényesnek kell tekinteni a hivatalos nevek több nyelven történő párhuzamos használatát. 2. A párhuzamos hivatalos neveknek szerepelniük kell a nemzetiségi település helységnévtábláján, a tanács hivatalos bélyegzőjén, a bélyegző használatára jogosult más intézmények és testületek pecsétjein, és minden más, hivatalos névhasználatot megkövetelő helyzetben. 3. Biztosítani kell a kisebbségek számára névformáik hivatalos használatát mindazon települések esetében, ahol a nemzetiség helységen belüli aránya eléri az 5 %-ot vagy az 1000 főt. 4. Anemzetiség nyelvhasználatából hivatalossá tett neveket minden nyelv a maga tulajdonnév-alkotási szabályai szerint alakítja ki. 5. Természetesnek kell tekinteni, hogy a hivatalos helynév mellett mind az írott, mind a beszélt nyelvben élhetnek a történetileg kialakult névformák is, függetlenül az érintett települések nemzetiségi összetételétől. Ezeket az elveket kellene a hatalmi szerveknek komolyan venniük és törvényesíteniük, s akkor valamennyi probléma megoldódna. Amíg azonban a törvények értelmében minden településnek csak egy hivatalos neve lehet, addig mi ragaszkodunk ahhoz, hogy járásunk túlnyomórészt magyarok lakta falvai és Beregszász esetében ez a magyar név legyen.-Bízzunk abban, hogy a kitartó, tevékeny türelem eredményes lesz Ijjas Mihály
