Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-09 / 8494. szám
jyA gyanúsítottak nem követtek el bűncselekményt r Nemzet • 1993.7.3 Az alkotmány és az ügyészségről szőlő törvény rendelkezései alapján a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. A legfőbb ügy észt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja hat évre. A képviselők 1990. június 25-én 24ő igen - és 54 ellenszavazattal dr. Györgyi Kálmánt választották legfőbb ügyésznek, akit 1990. július 6-án iktatott be tisztségébe Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke.- Beiktatásakor kinyilvánította főbb célkitűzéseit, ezekből mit tudott megvalósítani?-Legfontosabb szakmai elképzelésemként az ügyészségi reform megvalósítását fogalmaztam meg. Beiktatásomkor elmondtam azt is, arra törekszem, hogy az ügyészség magas színvonalú jogalkalmazói munkát végezzen, és erkölcsileg kifogástalan szolgálatában minden politikai szempont mellőzésével kell eljárniuk. Úgy érzem, legfőbb ügyéi tként kitűzött céljaimat jelentős mértékben sikerült megvalósítanom. Értékelésem szerint Magyarország demokratikus átalakulásának időszakában az ügyészség a maga eszközeivel hozzájárult az ország jogbiztonságához, törvényes rendjének fenntartásához. Megszilárdult az ügyészségek vezetése. Az ügyészi szervek élén ma már olyan vezetők állnak, akik megbízatásukat a rendszervál-tozást követően pályázat útján nyerték cl. Az ügyészség társadalmi megbecsülésének értékelem, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a bírói, illetve az ügyészi előmenetelről és bérrendszerről szóló törvényt.-t - Nem iktn^sea evarmak, Akik kritizálják, sőt sértőn minősítik az ügvészsy>yni£akáját. ,y .- Sokan vannak, akik 'elégedettek az ügyészi szervek tevékenységével, természetesen vannak olyanok is, akik másként vélekednek. A szakmai és tárgyszerű bírálatokra figyelmet fordítunk, esetleges hibáinkat kijavítjuk, mulasztásainkat pótoljuk. Szándékaink és erőfeszítéseink ellenére sem tudunk azonban hibátlanul dolgozni. Összességében kijelenthetem, az ügyészek munkájukban és magatartásukban az alkotmányban, valamint a törvényekben előírtaknak megfelelően politikamentesen, következetesen, humánusan, becsületesen és a legjobb szakmai tudásuk szerint járnak el.- Jelenleg hol tart az ügyészségi reform?- A reform lényege: az Országgyűlésnek alárendelt ügyészség a jövőben a kormány alá tartozna. Ez felelne meg a magyar közjogi hagyományoknak és a Nyugat-Európában általánosan követett megoldásnak. A reform előkészítésével folyamatosan haladtunk előre. Az Igazságügyi Minisztériummal harmonikusan együttműködve 1991-re kidolgoztuk az ügyészség alkotmányos helyzetére, feladatkörére és működésének főbb elemeire vonatkozó koncepciót, amelyet a kormány elfogadott. Ez alapjíÜJn,^9^|^a elkészült árreform megvalósításához szükséges jtárom törvény tervezete, rBmelynpkJjá+dolgozoit változatait a kormány ez év áprilisában beterjesztette az Órszággyűlésnek. A képviselők április 29-én megszavazták a sürgős tárgyalást. Az ügyészségi reform végrehajtásához nélkülözhetetlen a parlamenti pártok politikai konszenzusa.- Milyen problémák, gondok nehezítették legfőbb ügyészi munkáját?- A rendszerváltozást követően jelentősei, megváltoztak az ügyészi munka tartalmi és formai elemei. A megújulás nehéz körülmények között ment és megy végbe. Problémáink érzékeltetésére elegendő a korábban nem tapasztalt bűnözési hullámra vagy a jogrendszer átalakulására utalnom. Nagymértékben megnövekedtek a munkaterhek, az ügyészség létszáma ellenben nem változott számottevően. Nem sikerült feltölteni az üres ügyészi álláshelyeket. Gondjaink voltak és vannak a munkahelyi feltételek, az iroda- és számítástechnikai eszközök alkalmazását illetően is. A gondok csökkentése, megszüntetése jórészt a költségvetési lehetőségektől függ.- Az Országgyűlés ülésein a képviselők több mint húsz alkalommal fordultak önhöz interpellációval, illetve kérdéssel az elmúlt három év alatt. Válaszait jó néhány esetben nem fogadta el a Tisztelt Ház. Ezek a megmérettetések mily en hatással voltak a munkájára?- Az Országgyűlés többnyire elfogadta válaszaimat. Tény, nem csekély számban volt olyan interpelláció is, amellyel kapcsolatban a képviselők többsége ner .mel szavazott. Ilyenkor az ügyet az Országgyűlés illetékes bizottsága elé utalták tárgyalásra. Ezt követően a bizottsági állásfoglastósokat a-plenáris ülés - második menetben — minden esetben elfogadta. . Egy ■'országgyűlési képviselő 1991-ben bizalmi szavazást kezdemény zett ön ellen. Salgótarjáni sortűz, guruló dollár, ügyészségi reform
