Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-09 / 8494. szám
Ahogy az a nagykönyvben meg lenne írva... Amiről a nemzetbiztonságiak beszelnek Magyarországon titkos kormányhatározat szabja meg azoknak a politikusoknak a körit, akik állandó védelemben részesülnek. Annyi azért tudható: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a parlament, illetve az Alkotmánybíróság elnöke s a belügyminiszter is a biztosított személyek között szerepel. Testőreik a köztársasági őrezred állományából kerülnek ki. Arról, hogy kik és hogyan látják el azoknak a politikusoknak a védelmét, akikre a határozat nem terjed ki, ám fenyegetést tucatjával kapnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal alkotmányvédelmi osztályának munkatársai beszélnek. •- Őszintén szólva nem értem, hogy „kerül a képbe” a Nemzetbiztonsági Hivatni. Az ember azt hinné, hogy ha valaki védelmet kér, az a rendőrséghez fordul.- Valóban, az ebbe a körbe tartozó feladatok megoldása általában rendőrségi hatáskörbe tartozik, ám bizonyos kérdésekre a hivatalnak kell választ adnia.- Melyek azok? Egyáltalán: hogyan oszlanak meg a hatáskörök a két szervezet közölt?- Egyrészt vizsgáljuk azokat a fenyegetéseket, amelyeket az állandó fizikai védelmet élvező politikusok kapnak. A fizikai védelmet ilyen esetben kiegészíti az úgynevezett operatív védelem is, amelynek célja, hogy a veszélyeztetettség mértékét és milyenségét kiderítse. Külföldi kormánydelegációk, s olyan nemzetközi események biztosítására is alkalmazunk operatív védelmet, amelyeknek biztonságáért a kormány garanciát vállal. Szintén mi foglalkozunk azokkal a fenyegetésekkel, amelyek valamilyen szervezet nevében hangzanak el. F.bben az esetben a hivatalnak azt kell felderítenie, hogy létező, s szélsőséges Szervezetről van-c szó, és ha igen. akkor ennek léte jelent-e veszélyt a polgárokra és a jogrendre.- Honi viszonyainkból kiindulva feltételezem, többnyire fantomcsoportosulásokról van szó.- Igen, de ezt mindenféle vizsgálat nélkül, kategorikusan nem jelenthetjük ki a kezdet kezdetén. A Nemzetbiztonsági Hivatalnak kötelessége minden bejelentést kivizsgálnia.- A rendszerváltozás óta nyilván sokkal több fenyegetés érkezik politikusok elmére, mint koráhbnn. Mekkora apparátus foglalkozik az. ilyen jellegű ügyekkel?- A fenyegetésekkel egy kis létszámú egység foglalkozik, meglehetősen mostoha körülmények között. Alapvető technikai berendezéseink 10-20 évesek. Az utóbbi időben némileg visszaesett a fenyegetések száma, ám ez nem feltétlenül jelent csökkenő tendenciát. Feltételezésünk szerint inkább arról lehet szó, hogy a fenyegetettek az elmúlt három évben hozzászoktak ehhez az állapothoz, és sok esetben nem fordulnak a rendőrséghez vagy hozzánk.- Van-e arra becslés, hogy végül Is hányán nem keresik meg önöket?- Nem, ezt nem tudjuk. Arról viszont pontos kimutatásunk van. hogy az állandó védelmet élvező személyek 1092-ben mintegy 300 fenyegetést kaptak, a legtöbbel a hierarchia csúcsán állók.- Mi történik azután, ha valaki segítséget kér a hivataltól?- Mindenekelőtt előzetes értékelést végzünk. Ennek során azt próbáljuk eldönteni. mennyire komoly a fenyegetve, s milyen intézkedéseket kell azonnal tenni. Mérlegeljük a közvetlen fizikai veszélyeztetettség mértékét, s még olyan esetekben is bizonyos ellenintézkedéseket foganatosítunk. amikor nyilvánvalóim komolytalan dologról van szó. Magát a tényleges védelmet már nem a hivatal munkatársai, hanem rendőrök látják el. Munkánk során a következő lépés, hogy megnézzük: találkoztunk-e már hasonló esetekkel.- Az elmúlt három évben hány esetben alkalmaztak titkosszolgálati eszközöket?- Csekély számban. Mint ismeretes, a titkosszolgálati eszközök alkalmazását törvény szabályozza, s használatukra csak a legveszélyesebb esetekben kerülhet sor például a hatalom erőszakos megszerzésére utaló bűncselekmények vagy terrorcselekmények felderítése során.- Mi motivál ja a fenyegetőzőket?- A fenyegetőt általában személyes, gyakran vélt sérelem, politikai megfontolás indítja tette elkövetésére, s általában a levél megírásával vagy a telefonálással tulajdonképpen ki is adja dühét.- l/cbukás esetén milyen büntetésre számíthat?- Az esetek egy része rágalmazásnak, becsületsértésnek minősül, így ha a sértett nem kezdeményez eljárást, akkor az. elkövetőnek nincs mitől tartania. Az esetek egy másik része közösség elleni izgatásnak, gyűlöletkcltésnck számít. Itt viszont az elkövetés módja legtöbbször olyan, hogy hiányzik a ..nagy nyilvánosság”, ezért itt sem indul büntetőel járás. Veszélyes fenyegetés vétségének megállapítása cselén viszont pénzbírság állapítható meg. Mivel azonban az elkövetők egy részének elmeállapota nem kifogástalan, ezért a gyakorlatban ez. is nagyon ritka.- Az ügyek hány százaléka eredményes?- A komoly fenyegetések felderítésében jók az eredményeink. Ezt mutatja az is. hogy az elmúlt három évben nem követlek cl olyan bűncselekményt, amelyet fenyegetés előzött volna meg. A statisztika azért is kedvező, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség jól együttműködik.- Egyáltalán: volt-c a praxisukban olyan fenyegetés, amikor utólag bebizonyosodott, hogy az elkövető valóra Is váltotta volna a szándékát?- Olyan, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva, nem. Olyan esetek viszont akadtak, amikor a megelőző intézkedésnek köszönhetően kizártuk a lehetőséget, hogy bárki is a fenyegetett közelébe férkőzhessen. Magas rangú kormánytisztviselő kapott olyan levelet például, hogy lelövik. Az életbe léptetett demonstratív intézkedések következtében erre - bár százszázalékos védelem nem létezik - nem is lelt volna esélye a támadónak.- Időnként szóbeszéd tárgya, hogy egyesek népszerűségük növelése érdekében „dobnak be" a köztudatba nem létező fenyegetéseket.- A rendszerváltást követő időkben talán előfordultak ilyen esetek. Nem is elsősorban politikusok, hanem olyan közéleti személyiségek éltek ezzel a trükkel, akik szerettek volna mihamarabb ismertté válni.- A jogszabályok szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársainak semmiféle olyan intézkedési jogosítványuk nincs, mint a rendőrségnek. Nem tartóztathatnak le, nem vihetnek el senkit, személyes szabadságában nem korlátozhatják az állampolgárt. Előadódhat olyan helyzet, hogy ezért a hivatal munkatársai - bár éppen a helyszínen vannnk - kénytelenek tétlenül végignézni egy esetleges támadást?- Nem! A hivatal alkalmazottainak, mint bármelyik állampolgárnak, ugyanúgy megvan az a kötelezettségük: meg kell akadályozniuk n bűne selekményt. Vercckei 7,oltán co Magyar Nemzet,1993.7.3
