Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Új Magyarország 1993.máj.25. kormánynak, továbbá az egész társadalomnak mindent meg kell tennie - és csakis ez lehet a demográfiai koncepció és prog­ram fő célja, hogy először visz­­szafogja, majd megállítsa a né­pesség fogyását. Ennek érdeké­ben hozandók meg a különféle intézkedések, határozandók meg a konkrét teendők. E szempontból most és a jövő­ben különös figyelmet kell tulaj­donítani a családi motivációk­nak, vagyis annak, hogy a csalá­dok hány gyermeket akarnak, ténylegesen vállalkoznak-e vi­­lágrahozatalukra, nem utolsó­sorban pedig anyagi és egyéb körülményeik lehetővé teszik-e a gyermekek megfelelő szintű eltartását, felnevelését. Hogy e motivációk kedve­zőbb irányba forduljanak, jelen­tős változásokat kell elérni a ter­mékenységet, a gyermekválla­lást visszatartó tényezők befo­lyásolásában. Ez részben gazda­sági kérdés, mármint az, hogy a szülők számára ne okozzon túl­zott, esetleg elviselhetetlen ter­het eg)' vagy inkább két-három gyerek vállalása. A jelen helyzet­ben ugyanis a gyermekek eltar­tásának, felnevelésének költsé­gei erőteljesen növekszenek. Ezért, amíg az általános gazda­sági helyzet nem javul, hiba vol­na visszafogni az állam szerep­­vállalását a gyermekek támoga­tását illetően. Helytelen tehát az ilyen jelle­gű pénzbeli juttatások reálérté­kének csökkentése, de hasonló­képpen a bölcsődék, óvodák megszüntetése, az iskoláztatás megdrágítása, a gyermekvédel­mi intézmények térítési díjainak emelése... Hibát követnénk el a családi pótlék tervezett meg­adóztatásával is, mert már maga a személyijövedelemadó-rend­­szer sem gyermekbarát, mivel nem a családok tényleges jöve­delmét meghatározó, egy csa­ládtagra jutó jövedelemre épül. Az ebből eredő hátrányokat pe­dig a különböző kedvezmények alig ellensúlyozzák. Erkölcsi értékrend Az alanyi jogon járó juttatások nem helyettesíthetők valamiféle bizonytalanul meghatározható, rászorultsági elven alapuló sze­génypolitikává]. A különböző társadalmi csoportok gyermekei közötti esélyegyenlőség megte­remtése is megkívánná - még a jelenlegi nehéz gazdasági körül­mények között is - a pénzbeli gyermektámogatások, mint a családi pótlék, gyes, gyed reálér­tékének megőrzését. Emellett azt is látni kell, hogy azok a döntések, amelyek a gyermekes családok helyzetét hátrányosan érintik, csaknem azonnal éreztetik kedvezőtlen hatásukat a gyermekvállalásra, míg a kedvező intézkedések kö­vetkezményei csak bizonyos ké­séssel érvényesülnek. Ezzel együtt számos példa bi­zonyítja: a gyermekvállalási döntésekben nem csupán anya­gi megfontolások játszanak sze­repet, hanem a társadalomban uralkodó erkölcsi érték- és nor­marendszer is. Az tehát, hogy az egyének és a családok egyéb cél­jaik mellett - mint például anya­gi javak megszerzése, szakmai érvényesülés, több szabad idó - mekkora értéket tulajdonítanak a gyermeknek. Feltétlenül szük­séges tehát gyermekbarát társa­dalmi környezet és értékrend­­szer kialakítása, de ez csakis ja­vuló anyagi feltételekkel együtt ösztönözheti a termékenység növelését, több gyermek szüle­tését. E cél eléréséhez kapcsolódik az előzőeken túl - bár azokkal szoros összefüggésben - a művi abortuszok visszaszorítása is. Ebben fontos szerepe lehet a magzati élet védelméről szóló, a közelmúltban elfogadott tör­vénynek. Továbbá a fogamzás­­gátló szerek és eljárások széles körű elterjesztésének, amelyek mind az egyének és családok szuverén gyermekvállalási dön­téseit segíthetik Végső soron az egymással szorosan összehangolt gazda­ság-, lakás- és szociálpolitika, va­lamint a mihamarabb kidolgo­zandó népesedéspolitikai kon­cepció eredményeképpen lehe­tővé válik belátható időn belül kedvező irányú változás a lakos­ság termékenységének alakulá­sában. És ha emellett még hatá­rozott lépéseket teszünk a né­pesség egészségi állapotának ja­vítására is, csökkenhet a halan­dóság is. Következésképpen mind több szülő vállalkozik majd két vág)’ több gyermek fel­nevelésére. Akkor pedig megáll a népesség fogyása, és a demog­ráfusok reménye szerint 2020-ra a lakosság száma stabilizálódni fog. dr. Vukovich György a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom